Kedves lakók / újonnan beköltözök !
Kérem, hogy az ékeli költözködést, fúrást, faragást folyosó ajtó csapkodást a dzsungelből közvetlenül a Mandarin kertbe költözök is mellőzzék.
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata
35/2006./IX.29./ XI.ÖK sz. rendelete
a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete a 226/2004./XI.ÖK/VI.17./ Határozattal elfogadott kerületi Környezetvédelmi Programjában előírtak alapján, valamint az 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés e) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, továbbá a zaj- és rezgésvédelemről szóló többször módosított 12/1983. (V. 12.) MT rendelet alapján a zaj- és rezgésártalom elleni védelem helyi szabályozására a következő rendeletet alkotja:
1. §
(1) E rendelet hatálya a Budapest Főváros XI. kerület közigazgatási területén kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely állandó vagy ideiglenes jelleggel a kerület közigazgatási területén tartózkodik, illetve tevékenységet végez.
(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni a kerület közigazgatási területén minden olyan szabad térben, vagy zárt térben működő zaj- és rezgésforrásra, amely károsító terhelést okoz, és ami veszélyes mértékű.
(3) A közúti közlekedésből származó zaj- és rezgéshatások vizsgálata nem tartozik e rendelet hatálya alá, kivéve a járművek nem rendeltetésszerű használatából eredő zaj- és rezgéshatásokat.
2. §
E rendelet alkalmazásában
a) veszélyes mértékű zaj: a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedett zajterhelési, illetőleg zajkibocsátási határértéket;
b) veszélyes mértékű rezgés: a szilárd testek olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely meghaladja a megengedett rezgésterhelési, illetőleg rezgés-kibocsátási határértéket;
c) jelentős építési munka:
- bontással és gépi földmunkavégzésével járó valamennyi tevékenység,
- 200 m2 alapterületet meghaladó építés, felújítás, átalakítás,
- sűrített levegős, elektromos és benzines vágóberendezések üzemeltetése,
- napi 50 tonnát meghaladó anyagmozgatással járó tevékenység;
d) hangerősítő, hangkeltő berendezés: bármilyen megoldású műszaki berendezés, amely a hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki.
3. §
(1) E rendelet szempontjából zajforrásnak minősülnek különösen:
a) az alkalmilag, illetve rendszeresen szabad térben zajt előidéző, szabad vagy zárt térben működő üzemi létesítmények, telephelyeken zajt, rezgést kibocsátó eszközök, gépek, berendezések, tevékenységek,
b) a lakó- és középületek helyiségeiben zajt előidéző, a vizsgált épületben, vagy a környező, szomszédos épületben működő üzemi létesítmények, gépek, berendezések, tevékenységek,
c) egyéb épületekben zajt előidéző, az épületen belül vagy azzal szomszédos, illetve egybeépített létesítményekben működő üzemi létesítmények, gépek, berendezések, tevékenységek,
d) bármilyen hangszóró, vagy műsorforrás (gépzene, diszkózene) beleértve az élőzene, vagy élő műsor szolgáltatását is (hangerősítő eszközökkel vagy hangerősítő eszközök nélkül),
e) az épületek rendeltetésszerű üzemeltetését és használatát biztosító különböző technikai berendezések (pl.: felvonók, kazánok, szivattyúk, szellőző- és klímaberendezések, vízellátási, csatornázási, fűtési, világítási berendezések).
(2) Veszélyes mértékűnek kell minősíteni minden olyan zajhatást, amely
a) a vonatkozó zajterhelési, illetőleg a környezetvédelmi hatóság által meg állapított zajkibocsátási határértéket meghaladja,
b) a zajterhelési, illetőleg a zajkibocsátási határértéket nem haladja meg, de a környezeti zajterhelés nagyságát a határértékhez képest 5 dB/A értéket meghaladó módon megemeli,
c) amelyre határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.
(3) Üzemi létesítmények körébe tartoznak különösen:
a) az ipari létesítmények és tevékenységek,
b) a kereskedelmi és vendéglátó létesítmények és tevékenységek,
c) a közösségi és kulturális szolgáltatást nyújtó intézmények és tevékenységek,
d) a szabadidő eltöltésére szolgáló létesítmények, tevékenységek (sport, kultúra, zene),
e) építőipari gépek, berendezések, tevékenységek,
f) a figyelemfelkeltés, tájékoztatás, hirdetés, reklám célú tevékenységek.
(4) Létesítményt, berendezést telepíteni, üzemeltetni, bővíteni, bármilyen tevékenységet folytatni úgy szabad, ha a működéssel együtt járó zaj a veszélyes mértéket nem haladja meg.
4. §
(1) A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni.
(2) Zajt előidéző új létesítményt, illetve zajforrásnak minősülő berendezést telepíteni, üzembe helyezni, illetve meglévőt üzemeltetni, bővíteni, korszerűsíteni, felújítani csak úgy szabad, ha annak működése során keletkező zaj a területre és a védendő helyiségekre megengedett zajterhelési határértékeket nem haladja meg.
(3) A környezeti zaj és rezgésterhelési vizsgálatokat a mindenkor hatályos vonatkozó szabványok előírása szerint kell elvégezni. A hatályos jogszabályok és kötelezően alkalmazandó szabványok felsorolását a rendelet függelék tartalmazza. A függelék aktualizálásáról a Jegyző gondoskodik.
5. §
A 6. §-ban felsorolt eseteket kivéve szabad térben, lakóépület udvarán vagy kertjében, illetve zajtól védendő homlokzatától számított 25 méteren belül, közterületen álló vendéglátó egység kerthelyiségében, teraszán és közcélra átadott magánterület szabadtéri, vagy szabad térrel határos részén tilos 22.00 óra és 07.00 óra között a határértéket meghaladó zajt keltő tevékenységet folytatni.
6. §
(1) Az utcai, mozgó hangos reklám hangerejét úgy kell beszabályozni, hogy a kívánt figyelemfelkeltő hatás a lehető legkevésbé zavarja a lakosságot.
(2) Zenélni csak nappal 10.00 óra és 22.00 óra között, erősítő nélkül szabad, ha a közterület használatára előzetesen engedélyt kaptak. Alkalmi rendezvények esetén a zajterhelési határértékhez képest eseti túllépést a Jegyző engedélyezhet.
(3) A kerületben lakók nyugalmának biztosítása érdekében, veszélyes mértékű zajjal járó (a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti) kivitelezési, építési, bontási tevékenység – a közvetlen veszélyelhárítástól eltekintve – nem végezhető
munkanapokon 20.00 óra és 07.00 óra között,
szombaton 00.00-08.00 óra és 14.00-24.00 óra között,
munkaszüneti napokon, vasárnap és ünnepnapokon.
(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit mind az építési telkeken, mind a felvonulási területeken, mind a közterületeken (járda, útburkolat) végzett tevékenységek esetén is alkalmazni kell.
(5) Lakóépületekben tilos 22.00 óra és 08.00 óra között mások nyugalmának megzavarására alkalmas zajos, zenés tevékenységet végezni.
(6) A kertépítéssel és a zöldfelület-fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenység (pl.: robbanómotoros fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktor működtetése) a lakóövezetben nem végezhető
munkanapokon 20.00 óra és 08.00 óra között
szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 00.00-09.00 óra és 14.00-24.00 óra között.
(7) Meglévő lakóépületben végzett zajos felújítási munkák - különösen a falvésés, ütvefúrás - csak a házirendben meghatározott időhatárokon belül, és a közös képviseletet ellátó személy, jogi személy és az érintettek előzetes értesítésével végezhetők.
(8) Tilos a hangerősítő – hangkibocsátó rendszert alkalmazó riasztó berendezésekkel történő indokolatlan, különleges zajokozás. A berendezések megfelelő műszaki állapotáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
7. §
Aki a 5. és 6. §-ban meghatározott rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
8. §
(1) A zajkibocsátási határértéket meghaladó zaj okozója zajbírsággal sújtható.
(2) A műszeres vizsgálatok költségeit - ha a vizsgálat eredménye a határérték túllépését igazolja, illetve ha az épületszerkezet-vizsgálatoknál nem teljesül a tényleges használati követelmény- a zajforrás üzemeltetője köteles viselni. Amennyiben a műszeres vizsgálat azt igazolja, hogy az üzemeltető a határértéket nem lépte túl, a vizsgálatok költségeit a bejelentő viseli.
(3) A vizsgálatot - arra jogosult szakértő felkérésével - a bejelentő vagy az üzemeltető is elvégeztetheti.
9. §
(1) Ez a rendelet 2006. október 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően megindított eljárásoknál is alkalmazni kell.
Budapest, 2006. szeptember 21.
Molnár Gyula
polgármester
dr. Filipsz Andrea
jegyző
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 35/2006./IX.29./ XI.ÖK sz. rendeletének függeléke
Az Önkormányzat zaj- és rezgésvédelmi szabályozásánál alkalmazott főbb rendeletek és szabványok:
12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
8/2002. (III. 22.) KöM-EüM. együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
MSZ 18150-1-98. A környezeti zaj vizsgálata és értékelése
MSZ 13-111-85. Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és zajkibocsátási
határértékek meghatározása
MSZ 13018-91. Rezgések épületre gyakorolt hatása
MSZ 18163-2-1998. Rezgésmérés. Az emberre ható környezeti rezgések vizsgálata
építményekben
Megjegyzés: a rendelet alkalmazása szempontjából mindig a hatályos rendeletek és a (kötelezően alkalmazandó) MSZ szabványok a mértékadóak, amennyiben a jelen állapothoz képest rendelet- vagy szabványváltozás bekövetkezne.
|
