1. Ahogy az evolúció során a mókuscickányból főemlős lesz, abból kialakul a behin, majd még később a hin, az egy olyan folyamat, mint elhagyni a biztos partot a folyó egyik oldalán, majd partraszállni a másikon.

Ha az életet csak az ösztönök irányítják, az egy koherens szisztéma, önmagában működik. Ha csak az értelem irányítja, az is az. Baj akkor van, ha a kettő keveredik.

A mi behin társadalmunk is éppen átkel az egyik partról a másikra. Vagy legalábbis próbálkozik vele.

 

2. Szerintem a placebó ugyanúgy működik, mint a behineknél. De ezt csak Szathmári dönthette volna el, ha idejében kérdezed :)) Hiszen végül is egy fikcióról beszélünk.

Azt azért fontold meg, hogy nálunk behineknél sem működik a placebó bárkinél és bármire. Sőt, nagyon jól szétválik, hogy ki  hajlamos placebóra reagálni és ki nem. És még aki jól "átverhető", annak se lehet bármilyen nyavalyáját placebóval kezelni.

 

A pszichoszomatikus hatásokra pedig csak annak kell rácsodálkoznia, aki különállónak tekinti a fiziológiát meg a pszichét. De vajon mit is kapott Gulliver a könyvtárban, amikor pszichológiai tárgyú könyvet keresett? Nincs okunk feltételezni, hogy a hinek nem ismerik jól a pszichoszomatikus hatásokat. A stressz egy teljesen funkcionális dolog, van rendeltetése, és mérhető is, mint pl. adrenalinszint. Más kérdés, hogy a nyugis hin társadalomban esetleg ritkán van szükség rá.

 

I. megint csak Szathmári szemére vethetnénk, hogy nem következetes a fikciójában, de meg tudom magyarázni:) A körteevésnél várakozott a hin, és csak arra figyelt, hogy megyünk-e tovább, vagy kellenek további körték. De az étteremben leültek egymással szembe, nyilván van szemkontaktus és elkaphatók a további potenciális adagok felé vetett sanda pillantások.

 

II. Sosem láttál még olyan embert, aki azt hitte, hogy ha másnak rossz, az neki már önmagában is jó? "Szegény nem tudja, hogy nem attól lakik jól, ha kiönti a más ételét. Meg kell őt tanítani." Amire Gulliver gondolt, az "elégtételt venni": kazi. Nem két jóllakott, hanem két éhes, ráadásul összevert ember a következménye.

 

A pénzzel kapcsolatos párbeszédről én nem asszociálnék válságra, mert az csak sok lépésben később következik az egymásra épülő kazi dolgok sorában. A mi világunkból ugyanúgy ki lehetne venni a pénzt, mint mondjuk a rendőrség megszüntetésével spórolni, mondván, mostantól ne bűnözzön senki.