Hallottam Concorde-ot gyerekkoromban Londonban. Nem repült hangsebesség fölött, de egymás szavát sem hallottuk. Igen, tudom, hogy miért építik azt a gépet.
Nem azért ilyen az alakja, hogy marha gyorsan repüljön, hanem azért, hogy hangsebesség felett a lökéshullámok ne egyesüljenek egy folyamatosan haladó hang-gáttá. Mivel a Concorde amikor város felett repült el 10.000m magasan, akkor 110dB-es üvöltő hangorkánt csinált. Ennek a gépnek az a célja, hogy elérjék a 60dB maximális hanghatást 1,5M sebességnél. Most kb 75dB-nél járnak. ( szélcsatornában, makettel persze, mert még nem repült).
Egyébként hazudnak a laposföldes nemhiszemek most is. A lenti repülőgép maximális sebessége 1590 km/óra. Vadász, vadász, te megint megkaptad, amiért ide szoktál jönni...
A rejtély megoldása: a fenti képen látható közlekedési eszköz majdnem tökéletes vákuumban (elhanyagolható közegellenállással) éri el a képen megjelölt sebességet. A lenti képen levő repülőgép pedig a légkör felső részében akkora légellenállásnál, hogy a picike szárnyai is elég felhajtóerőt biztosítanak neki a repüléshez.
Ezt sikeresen levadásztuk, nulla hit kell a megértéséhez. Szivesen.
A mesét én is élveztem. A probléma ott kezdődik, amikor a Krsna tudatú asztrológus olyan tanácsokat kezd osztogatni, hogy "ne vásároljunk napfogyatkozás szemüveget, hanem napfogyatkozáskor zárkózzunk be és végezzünk lelki gyakorlatot, hiszen ilyenkor a Nap szenved Rahu vagy Ketu miatt". Vannak is érdekes tudósítások az indiai napfogyatkozásról, egyes emberek viselkedéséről.
A linkelt oldalon ilyesmik derülnek ki (egy gyors pillantással): a Föld gömb, a Hold a Föld körül kering. A mítikus Rahu pedig hogy, hogy nem, egybeesik a tudományos megfigyelésekkel, ahol Rahura semmi szükség. Ismét egy rejtéllyel kevesebb, ügyesen levadásztad!
A hold-csomópontok: a holdpálya közös pontjai az ekliptika síkjával. A Hold egy drakonikus hónap alatt tér vissza oda. 242 drakonikus hónap majdnem pontosan annyi, mint 223 szinodikus (újholdtól újholdig) hónap, ez pedig - ahogy linked is említette - 18 év 11 nap. Ez az időtartam a szárosz. Már az ókoriak ismerték. A csomópontok tehát bárhol lehetnek a Holdhoz képest a holdpálya mentén.
A porholdak 20. századi felfedezésűek. Az L4, L5 pontokban helyezkednek el, így 60 fok a látószögük a Holddal. Tehát - a csomópontokkal ellentétben - soha nem a Hold irányában vannak. A Nap előtt átvonulnak időnként, de ez észrevehetetlen, napfogyatkozás nem akkor és nem ezektől van.
Összefoglalva: a csomópontok: tiszta geometria, még ha a Védák néha égitestnek is tekintette. A porholdak: a Védák nem ismerte, felfedezésük nem sértett szerzői jogot.
" hogyan lehet azt megállapítani, hogy az adott elmélet közelít e a valósághoz, vagy pedig az "áltudományos" jelzővel minősített elképzelés mondja a "tutit"?"
Azzal kapcsolatban, hogy mi köze a Holdnak a napfogyatkozáshoz, például úgy, hogy felnézel az égre, és hiszel a szemednek. Látszik, hogy hogyan mozog a Hold. És napfogyatkozáskor éppen ott van, ahol a Nap. Éppen akkor jön a Hold, nagy kerek valami, amikor az látszik, hogy valami nagy kerek valami eltakarja a Napot. Ki tudod következtetni, hogy mi takarja el a Napot?
