Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
"Fogalmad sincs, hogy a fiatalok mi pénzből hoznak ki 3 napos prágai sörözést, vagy 1 hét burgaszi fürdőzést."
El nem hinnéd, tudom.
Ez nem változtat azon, hogy az utazgatás luxus.
Az emberiség talán 1/8-a megengedhet magának ilyen értelmetlen kiruccanásokat, a többi viszont megindul, vagy meg fog indulni Északnak, egy másfajta utazásra. Nem örömében.
Holtai arra, a Veres Attilával közös megfigyelésükre vezeti vissza az ötletet, hogy az emberiségnek a kapitalista életformán keresztül iszonyatos igénye lett a kényelemre. „Mivel ez az emberek életének egyik fő célja, abban is a fő motivációs erőt jelenti, hogy mennyi igazságtalanság és negatívum felett vagyunk hajlandóak szemet hunyni, és mennyi mindent adunk fel a saját értékrendünkből érte. Ez hatalmas mennyiségű önhazugsággal jár együtt.” Példaként nem csak az elnyomó társadalmi formákat, hanem a klímaválságot is említi. „Ha mind elfogadnánk, hogy ez létezik, és a megállításához tényleg gyökeresen változtatnunk kellene az életünkön, az szembemenne a komfortigényünkkel”:
Sokan pl. a Kazári tufa képződményt, vagy a Megyer-hegyi "tengerszemet", az Ipolytarnóci ősmaradványokat, a parkot sem ismerik.
Nyilván sokan Aggtelekre sem mennek. Én imádok túrázni, így még a Retekági extrém túrára is befizettem, vagy voltam a Lillafüred melletti Létrás barlangban is, míg mások csak az Anna barlangban tesznek egy kört, ahol betonjárda és korlátok vannak.
Imádom a várakat! Itthon gyakorlatilag mindet felkerestem, még olyanokat is, ahol már csak pár kő jelzi a múltat.
A várakat szép helyekre építették. Megéri a sok gyaloglást, és felmászni is akár...
De sokakban nincs igény erre.
Vagy kielégíti a szépre vágyásukat a tévé?
Én nem mai gyerek vagyok, de idén szeretnék Szamarkandba eljutni, mert nagy Timur Lenk kedvelő vagyok;-)
Kisebb távolságok esetén, roppant indokolatlan és kényelmetlen a biztonsági cécó a reptereken.
Hogy aztán a vasutat mikor találja meg egy hülye, v. terrorista?
Európán, kontinenseken belül jól használható, pláne ahol nagy sebességű.
És csakugyan lehet gyönyörködni a tájban, sétálni, étkezni kényelmesen.
Már párszor repültem nagy r.géppel teljes hatótótávokat (12 órás leg) nos, az emberpróbáló feladat. (mindig a távolabb konyhán keresztül, és a túloldali wc-re megyek, hogy legyen séta:-)) /A MALÉV hosszú távú járatain, volt "tornaprogram" a kivetítőkre:-)
