Mark Lehner tanulmányaiban részletesen foglalkozott a gízai fennsík építészeti stílusaival és azok különböző aspektusaival. Lehner rámutatott arra, hogy a Hafré Halotti Templom építési stílusa és eróziója eltér a tipikus óbirodalmi építményektől.
Lehner megfigyelései szerint a Hafré Halotti Templom masszív mészkőtömbökből készült, amelyeket rendkívül precízen illesztettek egymáshoz kötőanyag nélkül. Ez a fajta építési technika különösen figyelemre méltó, és bizonyos szempontból eltér az Óbirodalom későbbi építési stílusaitól, ahol kisebb kőtömböket és gyakran kötőanyagot használtak.
Az erózióra vonatkozó megfigyelések is érdekesek. Lehner és más kutatók észrevették, hogy a templom kövei és a Szfinx eróziós mintázatai eltérnek a környező struktúráktól.
"The Complete Pyramids" (1997)
"Giza and the Pyramids: The Definitive History" (2017)
"The Sphinx: Who Built It and Why?"
"Archaeology of an Image: The Great Sphinx of Giza" (2007)
De most komolyan! Te elhiszed, hogy Khufu és Hafré (jó, Menkaure) egy-két emberöltő alatt felépítette a 3 nagy piramist, a hozzájuk kapcsolódó Halotti. és Völgy-templomokat, az archeoasztronómiai irányultságú töltésutakat, a Szfinx projektet a rendelkezésre álló helyen és kőzetekből a szobor kifaragásával, a több száz, egyenként 50-200 tonnás mészkőtömbök akár 12-15 méter magasra felhelyezésével, pontos illesztésével, a templomok mészkőmagjainak gránittal történő burkolásával kívül-belül (amit ugye Asszuánból szállítottak oda...., több korszakon átívelő egymásra építkezések és integrációs kísérletek nélkül.... ez rémálom.... ki hiszi ezt el?
Valóban tudok egy másik óbirodalmi építményről, amire Schoch hivatkozott, hogy nem látszik rajta ilyen eső erózió, mint a Szfinxen, pedig onnan bányászták...
A Mystery of the Sphinx c. film (NBC-TV, 1993) dolgozta fel West és Schoch hipotéziseit. Schoch felfigyelt Debehen sírjának homlokzatára, aki szintén a IV. dinasztia alatt élt. Debehen sír 63 méterrel van a tengerszint felett, Kheopsz kőbányájánál, mely a Khephrén piramis délkeleti sarkától terjed kelet felé. Kőanyaga pontosan ugyanolyan – láthatjuk a filmben -, mint a Szfinxé, viszont a csipkézett homlokzatát semmiféle eső nem pusztította, csak a szél, ezért az eróziós nyomok más irányúak.
Viszont egy hároméves gyerek kiszúrja, hogy a sír éles szögű kőprofiljait máshogy érinti az időjárás okozta erózió, mint egy kerekded, hullámos felszínét, amilyen a Szfinx is. Bár Debehen sírjának anyagát Gízában bányászták, de az nem mindegy honnan, hisz a fennsík kőbányái eltérő keménységű és korú mészkövet szolgáltattak. Debehen sírja mellett, a keleti irányban pont egy nyíltszini kőfejtő fekszik, ahonnan Kheopsz idején követ fejtettek a piramishoz.
Schoch elfelejtette megemlíteni, hogy Debehen sírja sokkal magasabb és szárazabb helyen fekszik, mintegy 420 méterrel nyugat-délnyugatra a Szfinxtől és mintegy 47-63 méterrel a tengerszint felett és mintegy 17-43 méterrel magasabban, mint a Szfinx. West később egyik cikkében egy egyiptomi geológusra hivatkozva állította, hogy Debehen sírja ugyanabból a kőzetből származik, mint a Szfinx teste (1996). Egyébként Debehen már a Mükerinosz korszak tisztviselője volt, tehát sírjának anyagát is később és más rétegből kellett kibányászni, mint a Szfinxet.
Ki hasonlított a piramisokhoz. Mit olvasol te? A Halotti templomok nem feltétlenül a piramisokhoz képest mutatnak mélyebb erodálást, hanem más tipikus óbirodalmi építményekhez képest. Ki hiszi el azt, hogy a gízai komplexumot egy-két emberöltő alatt, egy-két fáraó építette több korszakon átívelő integrációs kísérletek nélkül??? KI hiszi ezt el??? Továbbá ki hiszi azt el, hogy a Szfinxnél nincsenek vízeróziós nyomok, mert az neem löhet? Megmondom: csak a fanatikusok!
Ezek nem logikus feltételezések, színtiszta sületlenségek. Egyszerűen nem is ismered a Gizai feltárásokat. Mikor mire lövöldözöl. Pld. "Lehetséges, hogy a halotti templomok eredetileg különálló struktúrákként épültek, és később kapcsolták össze őket a piramisokkal...A halotti templomok és a piramisok környezetében végzett geológiai vizsgálatok azt mutathatják, hogy a halotti templomok hosszabb ideig ki voltak téve az eróziós folyamatoknak, ami arra utalhat, hogy régebbiek."
West ugyanezt állította már a 80-as években, de most se látszik valószínűnek. Egyáltalán hogy lehet összehasonlítani? Hiszen a két nagy piramist a 14-15. századig (!) külső burkolat fedte, ami védte. A halotti templomokon fedél sem volt. Ki végezte ezt a nagyszerű összehasonlítást?
A Karnaki Templom is több mint 2000 évig épült, kezdve a Középbirodalom idejétől egészen a Ptolemaiosz-korig. A Luxori Templom építése is körülbelül 1400 éven át tartott.
A halotti templomok esetében megfigyelhetőek bizonyos technikai megoldások és építészeti stílusok, amelyek eltérhetnek a piramisokétól. Lehetséges, hogy a halotti templomok eredetileg különálló struktúrákként épültek, és később kapcsolták össze őket a piramisokkal. Az ilyen építészeti integráció más ókori kultúrákban is megfigyelhető (pl. Persepolisnál, Teotihuacanban, Baalbeknél, Göbekli Tepe, Római Fórum) ahol régebbi szent helyeket későbbi építményekkel kombináltak. A halotti templomok és a piramisok környezetében végzett geológiai vizsgálatok azt mutathatják, hogy a halotti templomok hosszabb ideig ki voltak téve az eróziós folyamatoknak, ami arra utalhat, hogy régebbiek.
A Szfinxnél látható vízeróziós nyomokat és az építmények elhelyezkedését és orientációját, különösen a napéjegyenlőségekhez és napfordulókhoz való igazodást is figyelembe véve alapos ok van feltételezni, hogy ezek az építmények (Szfinx, szertartási út, halotti templomok, piramisok) különböző időszakokban, több fázisban készültek, és később integrálták őket egy nagyobb komplexumba.
Itt találtok nagyon jó leírásokat Keith Hamiltontól. Főleg a piramisokról, de több a mellékletekről szól, sőt van egy leírása az Ozerionról is. Mind letölthető.
Nagyon sok képet, archív felvételt is bemutat, és szintén sok tervrajzot is:
A szertartási út attól hogy ugyanolyan régi, mint a Szfinx és az előtte való két templom, még nem ad választ arra, hogy akkor meg miért nem úgy tervezték, ha egy időben épültek, hogy a Szfinx árka szabályos téglalap alakú legyen?
De teljesen világos, hogy a szertartási út a Hafré piramisa miatt volt ott! Az utat észak felől az északi kőbánya (a fenti képen az 5-ös), délről a központi kőbánya (6) határolja. Szándékosan hagyták meg az út (4) területét, s ezért nem ért össze a két bánya, melyekből a két nagy piramis (1 és 2) mészkőanyagának nagy része származott. Ez persze azt is jelenti, hogy előbb készült el a két piramis, majd utána az út. Csak az út elkészülte után kezdtek a Szfinx árkának kitermeléséhez.
A lenti képen jól látszik a hajdani Hafré-út nyomvonala és a két oldalán az a nagy besüppedés a gízai mészkőmagaslatba, a két nagy kőfejtő helye:
Ami a kísérteties távolhatást illeti, az nem más, mint az időnek, (a Planck időnek) a képletből való kivonása. Ha azonban van olyan sebesség, ami az elektromágnességet, a gravitációt meghaladó, vagyis annál jóval gyorsabb, akkor van a Planck időnél is kisebb időtartam arra, hogy információátadás jöjjön létre két elkülönült entitás között. Tegyük fel, hogy a téridő-kvantumok úgy továbbítják az információt hordozó jeleket, mint a „tűzoltó-lánc” a vödröket. Méghozzá a létező legnagyobb sebességgel. Ez egy anyagi rendszer számára nyilván, azonnali hatásnak tűnik. Ha azonban a telepátiára, a gondolatátvitelre alkalmazzuk ezt a sebességet, akkor ésszerű lesz a mondás, hogy olyan gyors, mint a gondolat. Ha a gondolat gyorsabban halad, mint a fény, ami egy tömegnélküli EM hullám, akkor a gondolat a szellem „hulláma”, ami az éterben, (vákuumban) halad. Azért nem nevezem terjedésnek, mert az minden irányú a térben, a szellem azonban célirányos, vagyis adótól vevőig halad. Legfőképpen a telepátia esetében.
Persze, mert a lehető legrövidebbre szabott idő sem engedi felragyogni a képletet.
Még lehetnek további (műszerrel mérhetetlen) hiánypótló ismeretlenek, hogy kellően zseniális függvények, elméletek szülessenek.
Képzeljük el, hogy nem minden idő, amit annak definiálunk. Nem minden idő, ami telik? Avagy mi múlunk az időn, vagy az idő múlik rajtunk? Azért van, mert mérjük, bürökpohárral, felkelő nappal, zenével (a végét nem lelő idő hangja).
Mivel a kísérletekben nem igazán vagyunk képesek fénysebességnél gyorsabb impulzusokat, jeleket küldeni, ezért meg kell elégednünk a világot jelenleg legpontosabban leíró elméletekkel. Ha már menni fog a fénysebesség, akkor változást hoz és nemcsak a kvantummechanikában. Előbb-utóbb szembe kell nézni a standard modellek aktualizálásával, felülírásával.
(Vajon az írás elkorcsosulása, száműzetése után meddig használjuk még az írás szót, és lesz-e igény egy revitalizáló, reneszánsz forradalomra, amikor előszeretik a tollat tintával, könyvnyomtatással és nyelvőrködéssel. Circulus vitiosus, így ér körbe minden: amikor már csak pár poros, foszlott könyv marad, majd valaki felfedezi és titkon terjeszteni kezdi mint egy új vallást.:)
Majd ha a feltevések, jósolhatóságok, és extrapolált valószínűségek eltűnnek a fizika szótárából, akkor lesz egy vég/zet/es tudás. Addig is van miből szemezgetni, és vak tyúk is talál: most fedeztem fel, hogy létezik egy kvantum-effektus ami bizonyít egy 20 évvel ezelőtt átélt történést. Még sok ismeretlen meglepetés jelenség felfedezése vár ránk, ha megnyitják, 'elérhetővé teszik azokat a pályákat', vagy nem vagyunk restek gyönyörködni az eddigiekben - és továbbgondolni azokat. A kvantumkapcsolatok számomra egyértelműen a telepatikus kommunikációt idézik. Ki kellene zárni, hogy megtervezett véletlenekkel kábítanak bennünket, vagy ennyi az annyi.
Tegyük fel, hogy nem dominók, vagy tűzoltó vödrök láncolata továbbít, és a sebesség nem szerepel a képletben. Nincs idő és nincs sebesség, ezek csak az életkor és fizikai állapot emlékező mértékegységei... aki most felszisszent, ne is olvasson tovább. Csak tesztelem a tűrőképességeteket, és ahogy egyik volt tanárom mondaná: hogy figyeltek-e?!
Az ember lényege nem lehet csak fizikai, ahogy a szubsztanciánk sem egy vegyi, molekuláris labor mellékterméke.
Kicsit visszakozok, észrevettem az eseményeket, amelyeknek "a fénye" most ért el hozzám. Van megannyi kilesett jelenség és tárgy amit kötelezően mérünk és leírunk. Ezeket most hagyjuk figyelmen kívül és csak arra koncentráljunk, hogy vajon a gondolat képes-e megteremteni azt amit látunk és érzékelünk, amit anyagi világként ismerünk.
Ettől kezdve már ez lesz a kérdés: a Hold nincs ott, ha senki se nézi?
A gondolat a szellem hulláma, de nem gondola evez rajta információval, hanem hopp a vevőben terem. Idő és út múlása nélkül, mint egy teleport azonnali áthelyezéssel. Nézzünk szét az anyaghoz és kémiai folyamathoz nem köthető jelenségek között: hipnózis, telepátia; távolbalátás; nem ketamin vagy egyéb szerek, okozta halálközeli álom.
Nincs ezekhez hozzáférésünk, hacsak nem véletlenül, vagy ha átprogramozzuk a tudatalattinkat. A kivételes fehér hollók erősítik a szabályt. A haláli észlelések leírnak egy olyan állapotot, hangulatot, időtlenséget ami magyarázat lesz majd mindenre, és felülírja, feloldja minden megelőző képzelgésünket. Nem fáj a szeretet, az elvesztés, várnak rád. Legyen részünk benne!
Az ókori Egyiptomban Ízisz fátylának nevezték az illúziót, ami az ember elől a valóságot eltakarja.
Indiában is tudnak Maya fátyláról.
„A máya a megtévesztés fátyla, mely elvakítja a halandó szemét, így a világot nem annak valóságában láttatja a szemlélővel.”
Még egyszer mondom, hogy az ókori egyiptomi civilizáció régebbi eredetére vonatkozó megfigyeléseket csak akkor fogadja el az egyiptológus vagy tudományos konszenzus, ha radiokarbonos kormeghatározás születik erre vonatkozóan, illetve a 3 nagy gízai piramis alatt kisebb ősi sztuktúrákat azonosítanak. Azt se mondhatom, hogy ezzel nem értek egyet. Egyet kell, hogy értsek.
Lehner nem mondja ki, hogy a Szfinx Templom ezer vagy több ezer évvel régebbi, csak megállapítja, hogy a mészkőmag létrehozását követte a gránitburkolat elhelyezése.
Én sem mondtam, hogy azt állították, hogy régebbi. Ki az a hülye, aki azt állítja, hogy Lehner és Hawass a Szfinx régebbi korolásáról írnak. De Hawass hivatkozik Lehner és Schoch megállapításaira, tanulmányaira is.
Ezekben a könyvekben Lehner is részletesen tárgyalja a kétlépcsős építési folyamatot, amely során először a mészkőmagot építették, majd később gránitburkolattal látták el.
"The Complete Pyramids: Solving the Ancient Mysteries"
Ezt a tanulmányt Zahi Hawass írta, s nem Lehner (aki szintén többet írt a Szfinxről). De bármelyikük is írt a Szfinxről, soha nem állították hogy ez több ezer évvel régebbi, mint Hafré uralma. Nem tudom minek hivatkozgatsz folyton rájuk (akik egész más véleményen vannak), amikor ott vannak a bevált szakértők: Schoch, Hancock, Reader és a többi.
Szerintem minden valamirevaló egyiptológus (így Hawass és Lehner is) tisztában vannak a tényállással és a bizonyítékokkal, de a paradigmaváltáshoz érthetően ez még mindig nem elég. Két dolog hiányzik ehhez:
1. radiokarbonos igazolás
2. a 3 nagy gízai piramis alatt kisebb, ősi objektumok azonosítása
Mark Lehner kutatásai részletesen elemzik a Szfinx Templom gránitburkolatát és azt a kétlépcsős építési folyamatot, amely során először a mészkőmagot építették meg, majd később gránitburkolattal látták el.
Az út eredeti anyagai nagyméretű mészkőtömbök voltak, amelyek málladozhattak az idő során. Az út egyes szakaszai valószínűleg elhordásra kerültek, vagy újrahasznosították őket más építkezésekhez. Az, hogy a régészek rekonstruáltak néhány szakaszt, azt jelzi, hogy megpróbálták szemléltetni az eredeti állapotokat. A töltésutak másik jellemzője az irányultsága. A harmadik piramis töltésútja, akárcsak a Szfinx tekintete, egyenesen keletre irányul. A második piramis töltésútja kelettől 14 foknyira délre tér. A Nagy Piramis töltésútja kelettől 14 foknyira északra. Az elrendezés precíz, geometriai elveket követ, és nyilvánvalóan tudatos - minden jelentősebb építmény kimutatható kapcsolatban áll minden más építménnyel, és az egész egyetlen mesterséges „horizontot" von Giza köré, melynek középpontja a Hafre piramis csúcspontja.
"A szertartási út több szerző szerint is régebbi, mint a 4. dinasztikus kor."
Ezek nem egyiptológusok vagy régészek, hanem amolyan amatőr "kutatók", akik ránézésre mondanak véleményt. Az út nem mállott kövekből áll, hanem nincs is. Egyszerűen elhordták. Az út elején összeraktak kövekből pár métert a régészek, hogy kb. lássuk milyen lehetett.
Elképzelhető, hogy már a Völgytemplom gránittal való burkolását sem fejezték be, s a Szfinxtemplomét már el se kezdték. Felőlem hiheted, hogy ez a két templom valamiféle 10 ezer éves őscivilizáció alkotása, annak ellenére, hogy semmi nem bizonyítja. Hiszen tudom sok embert Egyiptommal kapcsolatban semmi nem hoz lázba, csak az, hogy volt előtte egy sokkal régebbi civilizáció. Amúgy semmi más nem érdekli őket Egyiptomban (meg az Ozireion, amiről hasonlókat állítgatnak).
A szertartási út több szerző szerint is régebbi, mint a 4. dinasztikus kor. Megfigyelések szerint a szertartási út több helyen hatalmas, monolitikus, málladozó mészkőtömbökből áll.
A tágabb értelmetésű Szfinx medence objektumai művészeti szempontból egységesek, de ez nem azt jelenti, hogy egyetlen építtető rendelte el az összes elem készítését. A jelenlegi ismeretek szerint Hafré szertartási útja valóban előbb készülhetett el, mint a Szfinx, és az árok és a vizesárok is ehhez igazodhatott. A Szfinx medencéjének szabálytalan formája és a déli fal eróziós nyomai is azt sugallják, hogy a terület építészeti kialakítása a már meglévő struktúrákhoz igazodott, és az eső okozta erózió hosszú időn keresztül hatott a területre.
Mark Lehner kutatásai során alaposan vizsgálta a Szfinx Templom építészeti jellegzetességeit (te is írtad nemrég). Kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti építményt mészkőből építették, és később valóban gránitburkolattal látták el, ahogy azt a korábbi egyiptomi építészeti gyakorlat is mutatja. A gránitburkolat valószínűleg az Óbirodalom idején (Hafré idején) került fel az építményre, de a későbbi korokban ezeket az értékes burkolóelemeket újrahasznosították más építkezéseknél, ezért a modern kori feltárások során már nem találhatók meg.
Én nem tudok semmilyen bizonyítékot arra, hogy gránittal valóban be is fedték, s nem csak készültek rá. Egyetlenegy gránitlapot sem találtak a Szfinxtemplom mellett. Lehner mindkét templom építését Hafrénak tulajdonítja!
Hogy ez a 3 objektum (Szfinx és az előtte lévő 2 templom) már sokkal korábban itt lett volna, és Hufu meg az utódai belekombinálták a piramis-építkezéseikbe... ez már lejárt lemez, azt hittem kikerült a repertoárodból. Hiszen szinte bárki könnyen megértené.
Hafré szertartási útja előbb készült el, mint a Szfinx, a szobor árkát már ehhez igazították. Ugyanez vonatkozik az út mellett vizesárokra, ami beletorkollik a Szfinx medencéjébe. Gizában minden négyzet vagy téglalap alaprajzú, csak a Szfinx medencéje nem az. Az se mondható, hogy az szfinxárok déli falát átvariálták/átszabták, mert az végig az "eső okozta" erodáció mély nyomait mutatja. A kényszerűség szabta meg a Szfinx medencéjének alapját (ezért lett ilyen trapézszerű). A déli fal:
A lényeg, hogy Mark Lehner bizonyítékai megdöntötték azt az elképzelést, hogy a Szfinx Templomot soha nem borították be gránittal. Archeoasztronómiai kutatásai válszeg azt is migdöntötték, hogy a templom soha nem volt, nem lehetett Naptemplom.
Igen, valószínű, hogy a félreértés abból adódhatott, hogy a fordítás nem pontos, és Mark Lehner arra utalhatott, hogy a Szfinx Templom gránitburkolata és szerkezeti elemei az ókorban lettek megrongálva vagy eltávolítva.
Mark Lehner kutatásai során részletesen foglalkozott a Szfinx és a környező templomok szerkezetével és történetével. Kutatásai során feltárta, hogy a Szfinx Temploma és a hozzá kapcsolódó építmények jelentős része valóban sérült és hiányos, ami arra utal, hogy ezek az elemek már az ókorban eltávolításra kerültek.
Számos példa van arra, hogy ókori templomok és más jelentős építmények burkolókövei és oszlopai, újrahasznosításra kerültek más építkezések során. Lehner kutatásai és nyilatkozatai valószínűleg erre a történelmi folyamatra utalnak, és nem a modern korbeli rongálásokra.
A homokviharok általában horizontális irányú eróziót okoznak, simítva a kőzet felszínét. A Szfinx körüli mélyedés falain található mély, függőleges barázdák víz erózióra utalnak, nem pedig szél erózióra. A különböző rétegződés és horizontális eróziós vonalak a kőzetek természetes rétegződéséből és az időjárás hatásaiból adódnak, ami inkább víz által okozott erózióra utal. Ez a fajta erózió hosszabb időszakot és jelentős csapadékot igényel, ami arra enged következtetni, hogy a Szfinx korábban épülhetett, mint azt korábban gondolták, egy nedvesebb időszakban. A homokviharok által okozott erózió önmagában nem magyarázza meg a Szfinx körüli eróziós mintázatokat.
Ez teljes félreértés. Lehner legalább két külön mondatot mondhatott. A Szfinxtemplom 1925-33 közötti feltárásáról több száz fotónk van (pld. Baraize hagyatékából is), de még fekete-fehér filmünk is. Semmilyen gránitburkolat nem volt rajta!
„Robert Schoch becslése szerint egyes helyeken 1 méternyi vagy akár nagyobb mennyiségű kő erodálódhatott a falakról. (nagy mértékű erózió)”
Az nem lehetséges, hogy a Szfinx körüli mélyedésben a homokviharok (forgószél) okozták az eróziót? Ha nem takarítják ki, nyakáig ér a homok a Szfinxnek. Azonban 4 ezer év alatt sokszor kellett a homokviharok miatt.:-)
"Göbeklinél ki tudták mutatni a szervesanyag mintákból a 10-12 ezer évet itt meg elpárologtak...?"
Göbekli Tepe egészen más, mert a hegy belsejében koronként egymásra épülő kőkörök épültek. A legalsó rétegekben voltak a legnagyobbak az építmények. Amikor a régit betemették törmelékkel, épült rá egy kisebb építmény, és mindig egyre feljebb. Ezért is nevezik pocakos hegynek. A helyszínt szándékosan betemették, ez arra utal, hogy az elhagyás egy tervezett és tudatos folyamat volt. A betemetés megőrizte a helyszínt és a kőoszlopok véseteit, a szerves eredetű nyomokat, s így azok kiváló állapotban maradtak fenn. 1500 év aktív használat után a hely elhagyatott lett, úgy 10000 éve. Azóta a mesterséges dombra más civilizáció nem épült rá.
