Adtak egy magyarázatot is (MZ), hogy azért mondják le a dolgot, mert nem látszik, hogy mikor fogják tudni elindítani a Starship-et. Gondolom az ő holdkerülő Starship-jükre gondoltak, mert június 6-án megy a 4-ik teszt repülése a Starshipnek.
Persze még messze vannak attól a szinttől, hogy emberekkel indulhasson a Starship. Hogy milyen messze, az még bizonytalan. Ugye ez még a HLS után lesz valamikor, amikor emberekkel indíthatnak Starshipet, amely aztán majd le is hozza a rajta utazókat a földre biztonságosan. (A HLS-hez nem kell az indítás, és főleg a Földre visszatérés/leszállás kockázatának kitenni a legénységet. A Holdra leszállás és onnan felszállás teljesen más kategória.)
Június 6-a (azt hiszem 7-e is tartalék dátum) után többet fogunk tudni a Boosterek és a Ship leszállási képességeinek a fejlődéséről.
A videóban pont azt mondja a fickó, hogy pár hónap alatt fejlesztették az egyik reaktort, és pont nem tart olyan sokáig, mint az hihetnénk.
1200 tonna, aminek kb 4/5-e oxigén (LOX).
A Sabatier-ről találtam egy tanulmány, ami a MARS ISRU előállításra vonatkozik. Itt 6-7 tonnányi metánt állítanának elő kb 500 nap alatt - szóval ez ezen a szinten nem lenne alkalmas Starship utántöltésre (btw, ha jól emlékszem, nem kell fullra tölteni a Starshipet a visszaútra, nem kell annyi deltaV a Marsról).
az 500kj/mol-ban akkor beleszámolta d a vízbontást is, igaz?
Amit láttam a tanbulmányból, hogy a hőmérsékletek milyen kulcsfontosságúak a kémiai reakciók lezajlásához.
Ami annyit tesz, hogy nem kell feltétlenül elektromos áram a reakcióhoz, elég lehet hő is (jelentős részben).
Ez két dolgot jelenthet:
1. tükrös módszerrel lehet a Marson koncentrálni napfényt, magas hőmérséklet eléréséhez. Az össz tömeg/begyűjtött hőenergia mérőszámot nézve jobb lehet, mint akár napelemek, akár egy nukleáris reaktor (de persze ez csak nappal működik, és csak akkor, ha épp nincs homokvihar - de ez nem tart sokáig.
We really worry about power with the rovers; its a big deal, Smith said. The Spirit and Opportunity rovers landed in 2004, so theyve only had one global dust storm to go through (in 2007) and they basically shut down operations and went into survival mode for a few weeks." https://www.nasa.gov/solar-system/the-fact-and-fiction-of-martian-dust-storms/
2. nukleáris reaktorok esetén a termikus kimenetet kell nézni, nem az elektromosat.
Ami jelenleg ami van az a kilopower. De az sincs kész. Mást fejleszteni minimum egy évtized.
Tegyük fel Starshiphez akarsz üzemanyagot gyártani. Sabatier + elektrolízis
Az cca 500 kJ/mol és ebben a fűtés meg ilyenek még nincs is benne. Mindebből kell 1200T. Ha van egy kilopowered az 1kW (igazából kevesebb de ezzel könnyű számolni.)
A metán 16,053 g/mol azaz 37 376 191 366 kJ azaz 10 382 275 kWh
Innen azt kapjuk hogy alig 1185 évet kell várni a szükséges mennyiségű üzemanyagra.
Ha 3 MWe reaktorrol beszélünk, - ami nincs - akkor is három hónapba kerül. Na ebből sem lesz nagy ingázás.
Önmagában az energiaigény szóhasználatnak nincs értelme az adott kontextusban, mert annyi energiát kell felhasználni, amennyi energiatartalmú üzemanyagra szükség van. Kérdéses csak a hatékonyság lehet. Ha jó hatékonyságú, akkor az eljárás bárhol használható ahol víz és széndioxid van. A Marson előny, hogy nem kell bonyolult eljárással kimosni a légkörből.... :-)
Ha van egy nukleáris reaktorod, akkor nem, vagy ha van elég sok napelemed.
Alapvetően a Starship koncepciója erre épül (illetve még korábban Zubrin Mars tervei is).
Ha üzemanyagot akarsz előállítani, akkor ahhoz energia kell, ezt nem lehet megúszni.
Persze a Marson ott van egy kisebb energiaigényű megoldás is a CO + O2 hajtómű, lényegesen kisebb krafttal - de ottani felhasználásra akár jó lehet (és nem kell víz és vízbontás hozzá, elég az, amit a MOXIE csinált).
