Nyilván a NATO sem menne bele, hogy az 1991-es határokig vonuljon vissza.
Csak a gondolatkísérlet kedvéért. Kujat tábornok szerint: Akárhány ország be akar menni. Valószínű, nem támogatnák meg a többiek. Ezek amúgy is többnyire fiatal tagok.
Ha ez megtörténne, kíváncsi lennék a NATO iránti lelkesedésére sok nikknek... Meg az eszmefuttatásaira.:)
Mikor lesz Ukrajna NATO-tag? Háborúban álló országot nem lehet felvenni. (De ezt a szabályt emberek hozták és meg is változtathatják). Ameddig Oroszország 1 puskalövést le tud adni, addig háborúban fog állni. Na de miféle háború!? Ez csak a nyugati narratíva. A medve csak nácitlanító műveletről beszél, szerinte ez nem háború. Vagyis Ukrajna bármikor tag lehet, ha ez csak narratíva kérdése. Hát nem szörnyű?
A welt azon kesereg, hogy a tegnap-tegnapelőtt elindított (ruszki adatok szerint legalább 33 db) hohol vízi drónból 0 azaz nulla darab érte el a kercsi hidat vagy bármi egyebet ami esetleg célpont lehetett volna.
– jelentette ki Aljekszandr Lukasenka, hozzátéve, hogy az atomfegyvereket az ő személyes kérésére telepítik, hogy garantálják az ország biztonságát.
Igen. Mert Vevegyő meg Lyajos annyira szeretik a belorusszokat is meg a szuverenitásukat is, hogy folyton meg akarják őt is puccsolni, mint az ukrán barátaikat.
Arra lennék kíváncsi, hogy a lengyelek mikor kezdik építeni a védelmi vonalakat. Miért?
Ukrajna minden egyes napon győz ÉS egyúttal a teljes megsemmisülésével riogat. Utóbbi esetben az sem kizárt, hogy az atlantisták folytatnák Oroszország gyengítését. De ehhez az kell, hogy például Lengyelország valamilyen ürüggyel kilépjen. Ugyanis a skandinávok meggondolatlanul beléptek. Valakinek ki kell lépni, hogy a húsdarálás folytatódjon.
ja, neked feltűnt. naná. (a balti államokat szóba se hozom. vagy pláne finnországot és svédországot, mint a lassú és megfontolt csatlakozási folyamat iskolapéldáit.)
jeszenszky géza 1990-ben járt a nato brüsszeli központjában. minden bizonnyal autóvezetési tanácsokat kért.
Vadász, vadász II........ ismét nem vadászni jöttél ide.....
A következő kulcsdátum 1997. július 8., amikor a Szövetség madridi csúcstalálkozóján Magyarországot Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal együtt meghívta a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
Első körben a NATO csak a cseheket és a lengyeleket akarta felvenni. Mo. a második körre, Szlovákiával, Szlovéniával és a baltiakkal (vagy nélkülük) került volna sorra.
A Jugoszlávia elleni NATO agresszió miatt vált fontossá a magyar légtér, ezért hozták előre a felvételt.
Végül a kommunikációs rendszerünk, elsősorban a honvédségi híradó rendszer egyes viszonylatainak igénybevétele és használata.
Ez pontosan azt jelentette, hogy kifejezett utasítás/kérés volt a NATO résztől, hogy a magyar radarokat és elektronikai megfigyelő eszközöket kapcsolják ki a Jugoszlávia elleni légitámadások idejére.
További "elvárás" volt, hogy exszovjet magyar vadászgép nem szállhat fel akkor, ha NATO gépek vannak a magyar légtérben.
