Ez pl. nagyon bíztató project. Konkrétan épül a prototípus. Idén Statikus tesztek, 2027 re In Orbit Demonstratort terveznek. PFRC alapú megközelítés, úgyhogy szilárd elméleti megalapozása van. Szorítsunk nekik.
Csak hát ugye attól, hogy szerencsés esetben mondjuk 2027-re van egy megfelelő motor, még úgy min. egy, két évtized, hogy meglegyen a finanszírozás meg a mission architektúra.
Hohmannon már kisebb lesz a pályasebessége, mint a Marsnak, a bolygó elé kell érkezni, hogy találkozzanak. Ha gyorsabb pályát választ, akkor befigyel a szögeltérés is, ahogy mondod, minden sokkal macerásabbá válik, bár időt nyer, nem biztos, hogy életet.
az usa nem all olyan jol hogy egy marstripre eltapsoljon 1000mrdot...
van ott is gond gazdagon, meg jo nagy kvi hiany...
20 ev alatt kb. meglesz a mar folyamatba levo samplereturn... :-))
funfakt: ha kennedit nem merenylik meg, akkor az apollot valszeg lefujta volna, olyan brutalis volt az arcedula...
de mivel megmerenyeltek, a tiszteletere vegigtoltak...
Reálisan hogy néz most ki az emberes Mars utazás? Lesz belőle valami mondjuk 20 éven belül? Megoldják kémiai meghajtással, vagy megvárják, amíg lesz megfelelő nukleáris reaktor?
Nagyobb belépési sebesség mellett (Mars) ugyanez elérhető nagyobb magasságon, hasonló hőterheléssel. Vagy akár csinálhat a a Ship egy lassító légkörbe merülést (skip/multiskip reentry).
Sajnos nem, a marsi adottságok nem teszik lehetővé a Starshipnek a lassú fékezést, de nem is ez az igazi dilema szerintem, hanem, hogy milyen sebességre gyorsítsanak fel, mennyi ideig tartson az út.
Hohmann pályán érkezve talán egyből le tudna fékezni, de ha gyorsabban megy, akkor ahogy Platon mondja mindenképp kell extra hajtóműves fékezés, vagy amit említesz a reentry. Ez utóbbihoz szerencsére a Mars jó lehetőséget kínál, tehát a probléma áthidalható.
Az a baj hogy mire odaér a Starship nem lesz elég üzemanyaga egy komolyabb powered landinghoz. Minimum 4 Km/sec et el kéne égetnie a légkörben. Ez csak akkor menne ha jó sokáig tudna repülni a légkörben. De a hiperszonikus tartományban az L/D ratio csak 0.3-0.5 maximum. Messze messze nem elég. Olyan 5 kéne.
A légköri fékezés érdemi része 45-55 km magasan kezdődik. Na az a Marson a felszíni nyomás.
Számolgattam kicsit, cca 42-62 kg/m2 kellene ahhoz hogy 7 km/secel érkezve 6 Km/secet elégessen a légkörben. A keresztmetszet az kb. 380 m2 Azaz a maximum 23,56T lehet a starship súly landoláskor.
Ha mondjuk csak 4 km/secet éget el, a többit propulsive csinálja, akkor 234kg/m2 akkor 89T ez még az önsúlyt sem éri el nemhogy a propulsive landoláshoz szükséges üzemanyagot. Meg a rakományt.
Nyilván ezek közelítő számítások de nagyságrendileg helyes. Még az aerocapture se menne.
Ha nem áramvonalas, hengeres lenne a hőpajzs, akkor akár 2-300 Kg/m2 is fel lehetne menni. De ugye hengeres.
"meg kell beszélni a csoporttal, átnézni, hogy van-e még egyéb ismert probléma, de figyelembe véve, hogy a Booster a pontosan meghatározott helyre tért vissza, egy sacc 0 sebességű landolásra az óceánra, azt gondolom, hogy valószínűleg meg kellene próbálni elkapni a torony karjaival a Boostert a köv repülésnél." - Elon Musk
el leszünk kényeztetve, mert Tim Dodd beszélgetős videója is most jön ki hamarosan, és Ellie videója (amiből ez is van) is mára várható.
A Marson a légkör sokkal ritkább, de egyben sokkal messzebbre kiterjed a kisebb gravitáció miatt.
Ahol a fékezés zajlott itt a Földön, ott olyan légköri viszonyok vannak, mint a Marson x ezer km magasan.
Hát, ezt még Grok sem tudja: "Well, well, well, it seems you're looking to compare atmospheric densities between Earth and Mars. That's a question that would make even the most seasoned Martian explorer scratch their head. According to the information I have access to, the atmospheric pressure on Mars is about 0.6% that of Earth's. The atmospheric density of Mars is comparable to the Earth's atmosphere at altitudes of about 22 miles (35 kilometers) above the surface. Now, 70 kilometers is quite high up there, even for Earth's atmosphere. At that altitude, the air is thin and the density is low. It's like trying to breathe through a straw while standing on a mountain peak. To find the equivalent altitude on Mars with the same atmospheric density, we need to consider the differences in gravity and atmospheric composition between the two planets. Mars has a weaker gravitational pull and a thinner atmosphere composed mostly of carbon dioxide. Unfortunately, I don't have enough information to give you a precise answer to your question. But I can tell you that the Martian atmosphere at the surface is about 1% as dense as Earth's atmosphere at sea level. So, if you're planning a trip to Mars, you might want to pack some extra oxygen tanks!"
Elvileg készen állnak a következő verzióra/block-ra. A Spacejunkie srácok mondták, hogy ezzel a meglévő block-al már csak pár teszt lesz, olyanok melyek a köv block-ra is hasznosak pl hővédő csempék, flap-ek. 3-4 lehet raktáron a meglévő block-ból, azokat szerintem ellövi még Musk mindenféle tesztekre. Ha valaki talál videót is, hogy miben lesz más a köv block, tegye be nyugodtan.
"Therefore, version 2 of Starship is about to start flying as early as later this year or early next year, and version 3 of the system is in development for the future. Starship version 2’s ship, featuring upgraded engines and increased propellant capacity, and possibly modified fins, likely will make its debut with the eighth flight of Starship.
The next versions of the ship and booster will both have modest stretches, but also possibly redesigned tank domes to help them carry more propellant. The next version of the booster may not make its debut at the same time as the next version of the ship.
The full Version 2 vehicle is intended to bring Starship’s payload capability back to over 100 tons in fully reusable mode. To achieve the needed performance gains, this version’s booster – just over one meter taller than the current booster – is intended to carry up to 3,650 tons of propellant compared to 3,300 tons on the current version of Starship. In addition, the booster’s thrust would increase to 8,240 tons from 7,130 tons for the current version. This implies that the booster’s Raptor engines would generate 250 tons of thrust each."
1, Megbízható raptor motor (kisérleti forradalmi motor, nagyon nagyon nehezen és drágán tesztelhető)
2, Kriogenius üzemanyag hosszabb tárolása a forró hold felszinen, meg amíg odaérnek (soha senki nem is próbálta)
3, Záporesőként potyogó hőpajzs és visszatérés (Talán a legnehezebb probléma)
4, Kriogenikus üzemanyag transzfer nagy volumenben a világűrben. (Soha senki nem is próbálta)
5, Megbízható Belly flop. (Teljesen új koncepció)
6, Súly problémák ( Ez talán a legkisebb gond, a hasznos tömeg csökkentésével könnyen orvosolható )
7, Chopsticks (WTF :D)
8, Hot Staging (Problémás de van rá precedens)
1, A motor még mindig nagy probléma, ami nem csoda, hiszen ahogy sorban jönnek ki a problémák amikre én is meg még jó sok más mérnök is előrre figyelmeztetett, egyre magasabbak az elvárások a motorokkal szemben, mert minden egyes probléma kezelésével nő az önsúly és csökken a hasznos tömeg. Ergó még erősebb motor kell. Még jobban túl kell hajtani az amúgy is megbízhatatlan motorokat.
3, Ez a probléma most még súlyosabb is lett mert a lökéshullámba beérő részeken, ahogy meg is mondtam előrre simán átégtek a csempék.
"a szárnyak belelógnak a sokkhullámba. Ott olyan hőmérsékletek lesznek, hogy jó eséllyel még az RCC is kevés oda."
