A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
retrograd egitest nagyon keves van. ezek befogott egitestek, amik meg nem vettek fel qz egyensulyi sebesseguket. idovel ezek is lelassulnak es iranyt valtanak.
a forgasi sikba azert allnak be az egitestek, mert a forgasi sikban a legnagyobb a keringesi sebessege a B reszecske mezonek, es a nagyobb relativ sebesseg kisebb nyomoerot produkal. vagyis a keringesi siktol tavolabbi oldalon nagyobb a nyomoero, ami arra fele tolja az egitestet.
a kozponti egitestek nem csak forognak, hanem haladnak is a sajat galaxisukban. ez q mozgas ugyan ugy deformalja a sajat B reszecske mezojuket. ha ez a mozgasi irany nem parhuzamos a forgasi sikkal (naprendszernel kb 15fok a doles) akkor ez a forgasi sikhoz kepest elmozditja a legnagyobb sebessegu zonat, vagyis az kikerul a keringesi sikbol, az egitestek ehhez a legnagyobb sebessegu zonahoz probalnak igazodni.
ez a deformacio aranyos a B reszecske surusegevel, vagyis a kozponti objektumtol tavolodva csokken, a peremen szinte nem is szamottevo.
a masik hatas az elozo hszben reszletezett elforgatasi hatas. az egitestekre ugyan ugy ervenyes a halado mozgas forgato es tengely elfordulasi hatasa, csak lenyegesen kisebb intenzitassal. de mivel az egitestek keringenek is, ez az ero folyamatosan valtozo iranyu, vagyis tenyleges tengely atfordulas valoszinusege sokkal kisebb, de allando elfordulasban vannak a kornyezo B reszecske mezohoz kepest. ez az elfordulas megvaltoztatja a B reszecske mezo leggyorsabban mozgo ovenek helyzetet. ez pedig mint az elozi is, megvaltoztatja azt a keringesi zonat, amihez igazodik az egitest.
megitelesem szerint az elso jelentosege sokkal nagyobb, mint a masodik hatasnak.
a P reszecskek azok a B reszecskek amikbe G reszecskek ragadtak es igy onallo reszecskekent viselkednek. ez az elektron es proton, de ide sorolhato az atommag is.
neutron nem letezik. a fisszional reszletesenvolt rola szo h a neutron egy ideglenesenmegvaltozott G reszecs szamu proton.
ha no a gravitacios potencialja egy terresznek, akkor a proton-elektron egyensulyi tavolsag csokken, az atomok kozelebb kerulnek. a gravitacios potencial (egy objektum belsejeben a gravitacio + a kijebb levo anyag nyomasa egyuttesen) novekedesevel az elektron allapot megszunik, a protonok ill magok osszeernek. plazma allapot.
a P reszecsketol cskeben a G reszecskek is egymashoz utkozve rezegnek, igy nagyobb terreszt foglalnak le mint a tenyleges terfogatuk. a gravitacios potencial novekedesevel a rezgesi sebesseguk csokken es egyre kozelebb kerulnek egymashoz. extrem nagy gravitacioban mar szinte nem is mozognak, szinte tokeletesen kitoltik a teret.
ilyenkorra a B reszecske anyag rugalmassaganak nincs szerepe, ezert a G reszecskek kidolgozaak magukat a B reszecskekbol es azok is G reszecskeve allnak osse a nagy nyomas miatt.
az anyag harom formaban lehet: molekula - plazma - G reszecske halmaz es ezek retegzodese is ez a kozeppont fele.
kicsi objektum csak molekula.
bolygomeretnel molekula - plazma - esetlegesen G reszecske halmaz.
ha novekszik a bolygomeret akkor csokken a molekula reteg vastagsaga es no a plazma reteg, ill a G reszecske halmaz valoszinusege no.
ha eltunik a molekula akkor csillagrol beszelunk.
a csillag tomegenek novekedesevel biztos megjelenik a G reszecske halmaz es a plazma reteg csokken. ezek aranya szabja meg h neutron csillag, voros orias vagy barna torperol beszelunk.
ha teljesen elfogy a plazma reteg akkor valoszinulag mar feketelyuk, ami csak lassan rezgo vagy szinte allo G reszecske halmaz.
van perdulet megmaradas. pontosan mire gondolsz?
igen, a kozponti objektummal egyutt mozgo B reszecske mezo tereli keringesi sikba az objektumokat es tartja forgasban ill keringesben oket. ha beallt az egyensulyi allapot, vagyis a forgas es a keringes felvette azt a sebesseget amit a B reszecske mezo energia szintje es surusege, az objektum tomege es merete egyutt meghataroz, akkor az energia atadas megszunik, tartos mozgas jon letre,
igen, ez a B reszecske mezo hatasa a sotet anyagnak tulajdonitott hatas.
igen, vegallapotban hasonlit a szarnyas magok forgasahoz. illetve ugy mukodik, mintha a mag vissza tudna huzni a szarnyat es a mozgas iranyaba kidugna egy masikat es ezzel elforditja magat 90fokkal idonkent.
a forgas lehet jobbos vagy balos es minden tengelyirany valtaskir ellentetes lesz. jobb, bal, jobb, bal stb.
egy P reszecske forgasiranya esetleges, veletlenszeru. de a csoportban halado reszecskek forgasa egymasra is hat. az egymast kovetok az elottuk levo altal forgasba hozott B reszecske mezoben haladnak, igy forgasi iranyuk megegyezik. az egymas mellett haladok akkor nem gatoljak egymas forgasat, ha azok ellentetes iranyuak, igy idealis allapot ha valtakozo a forgasi iranyuk. ezert ilyenkor kozel egyforma jobbos es balos forgasu P reszecske halad a egy csoportben.
pl. a stern-gerlach kiserlet, ahol atomokat eresztettek keresztul inhomogen magneses teren es az ket egyezoen elterulo sugarba terelte az atomokat.
korabban reszleteztem, h a magneses hatas a P reszecske es a B reszecske mezo relativ elmozdulasa, a magneses mezo pedig a B reszecske aramlasa.
tehat a kiserlet soran a bal es jobbforgasu atomok relativ elmozdulasa a B reszecske mezohoz a magneses ter aramlasanak es forgasuknak qz eredoje, igy ellentetes volt. az ellentetes iranyba forgo atomok ellentetes iranyba tertek ki.
a kiserletet tovabb folytattak. a szetvalasztott atomsugar egyiket ismet atengedtek egy magneses mezon, de ilyenkor nem valt kette csak elterult azonos iranyban, ezzel ellenoriztek, h tenyleg valos allapot wzerint valasztodtak szet.
igen am, de amikor tavolabb raktak a masodik magneses mezot, azt tapasztaltak, hogy ujra ket sugarra bomlik a mar elteritett sugar. vagyis a forgasok visszaaltak egyenlo merteku bal es jobb forgasba. a tavolsagot valtoztatva azt kaptak, hogy a polarizalt allapotbol a dpolarisaltba nagyon kis tavolsagu az atmenet, vagyis nem folyamatos hanem pillanatszeru.
az elmeletemben levo ket forgas irany szerint szetvalasztott atomok forgasa egy iranyu volt, igy gatoltak egymast. amikor pedig egy atfordult es felvette az ellentetes orgast a mellette levokkel szinkronba kerult es igy azok mar nem fordultak at. a forgas iranyok visszaaltak egyensulyi allapotba.
ez a forgasi mechanizmus meg tud magyarazni minden kvantum osszefonodasos jelenseget.
a P reszecske haladasa es a forgasa is egyensulyban van a B reszecske mezo rezgesevel es ahogy korabban leirtam az egyenletes vonalu egyenletes mozgas mechanikajat, qz itt is ervenyes. vagyis ero atadas csak a haladasi iranyra meroleges tengelyu elforgataskor van (ezert szinkronizalodik a haladasi es forgasi sebesseg), de a tengely elfordulasnal a B reszecske anyaga tovabbviszi a mozgast, igy ott nincs energia valtozas, az elfordulo tengelyen leadott mozgasi energia teljes mertekben atadodik az uj tengelyre.
„tudjuk, h minden P reszecskenek utkozo G reszecske leadja a mozgasi energiajat a P reszecskebe ragadt G reszecskeknek, lelassul. ez az energia a B reszecske mezo rezgesekent tavozik. a P reszecskebol lassu G reszecskek tavoznak.”
Ezekről a P részecskékről mit kell tudnom? Protonok lennének? A Neutronok meg az N részecskék?
„a gravitacio hatasara egy objektum anyagmennyisege folyamatosan no. a tomeg novekedesevel csokken a P reszecskekbe ragadt G reszecskek sebessege. ennek hatasara csokken a B reszecske mezoben az egyensulyi sebesseg, ill csokkennek qz atomi tavolsagok.”
Mennyi értéket képvisel egy atomi távolság? Vagy másként szólva, a P és G részecskék közötti távolság meddig csökkenhet?
„nagy tomegu objektumot mar nem atomok, hanem proton halmazok alkotnak. megnagyobb tomegu objektumban pedig mar csak G reszecske halmaz van.”
Ez azt jelenti, hogy a B részecske mező ki van szorítva a G részecsehalmazból?
galaxisok forgasa.
„a kozponti objektum forgasa maga korul forgatja a sajat B reszecske mezojet. az objektumtol tavolodva a B reszecskek kozti tapado ero csokken, igy egyre nagyobb mertekben tudnak elcsuszni egymashoz kepest, a tavolsag novekedesevel egyre kisebb ero hat a B reszecske mezo altal a keringo objektumokra, azok keringesi sebessege csokken.”
Ez azt jelenti, hogy nincsen perdületmegmaradás?
„objektumtol letezik egy olyan tavolsag, amin belul a B reszecskek egyaltalan nem tudnak elcsuszni egymason, itt a B reszecske mezo kvazi merev testkent az forog, az objektumok fix pozicioban keringenek. pl. a kullos galaxisok kulloi. ez a tavolsag a galaxis eletciklusa alatt csokken es vegul eltunik.
ez a B reszecske mezo forgas tereli be az objektumokat a kozponti egitest forgasi sikjaba is illetve forgatjak az objektumokat.”
Ez a B részecske mező forgóhatás lenne a terelő „sötét anyag”?
P reszecskek forgasa.
„ha egy elektron, proton vagy ezek csoportja halad a B reszecske mezohoz kepest, akkor szuksegszeruen forgasba kezd.”
Ezt úgy kell érteni, mint amikor leesik a juharfáról egy szárnyas mag, a levegőben forogni kezd? A forgási iránya pedig lehet jobbos és balos is, vagy ezt is meghatározza valami?
„ilyenkor a haladasi iranyban visszall a kezdeti, nem forgo allapot, es a fentiek alapjan ujra elfordul egy masodik tengely korul. ekkor a ket forgas isszeadodik, igy az uj, haladasi iranyba allo tengely korul mar a ket hatas eredojevel forog.”
A két tengelyen való forgás, (balanszírozás) nem fékeződik le a B részecske mezőben?
"a kozponti objektum forgasa maga korul forgatja a sajat B reszecske mezojet. az objektumtol tavolodva a B reszecskek kozti tapado ero csokken, igy egyre nagyobb mertekben tudnak elcsuszni egymashoz kepest, a tavolsag novekedesevel egyre kisebb ero hat a B reszecske mezo altal a keringo objektumokra, azok keringesi sebessege csokken. ... ez a B reszecske mezo forgas tereli be az objektumokat a kozponti egitest forgasi sikjaba is illetve forgatjak az objektumokat."
O.K., de akkor miért nem 'áll be' mindegyik bolygó pomtosan! a Nap eliptika síkjába, és miért vannak 'retrográd' bolygók, amelyek a 'szokásos'/többségi keringési iránnyal 'szemben'/ellentétesen keringenek a Nap körül, holott már rég' le kellett volna lassulniuk, és a Napba hullaniuk, mert ugye "a kozponti objektum forgasa maga korul forgatja a sajat B reszecske mezojet", ami lelassította volna őket... ;-/
ha egy elektron, proton vagy ezek csoportja halad a B reszecske mezohoz kepest, akkor szuksegszeruen forgasba kezd.
legyen egy P reszecskenk, ami halad a B reszecske mezoben, x iranyban. a P reszecske sajat B reszecske mezoje elcsuszik a kornyezo B reszecskekhez kepest. ez egy erohatast gyakorol ra korszimmetrikusan. mivel a B reszecskek rezegnek, ezek az erohatasok nem pontosan egyformak, igy a P x tengelye inbolyog az x iranyhoz kepest, attol fuggoen h az oldalaknal a B reszecskekkel, azok milyen rezgesi iranyaval talalkozik.
a kornyezetben halado G reszecskek a kornyezo B reszecske mezohoz kepesti egyensulyi sebesseggel mozognak.
amikor a P reszecske megbillen egy z iranyba, akkor a sajat B mezoje is billen vele. ilyenkor a +z oldalon levo B reszecske mezo relativ sebessege a kornyezethez kepest csokken, a -z oldalon levo no. ez a +z oldalon felgyorsitja a G reszecskeket, azok forgato nyomateka no, a -z oldalon lelassitja azokat, a forgato nyomateka csokken. ez az erovaltozas eredo forgatonyomatek iranya megegyezik a billenes iranyaval, igy azt erositi.
ez az onerosito hatas egyre nagyobb mertekben billegteti a P reszecske tengelyet, amig az forgasba nem jon. ezt a kis energiaju forgasat aztan megtartja.
az elmeletemben levezettem, ide tul hosszu lenne, h ha egy P reszecske a haladasi iranyara meroleges tengely korul forog, akkor a kornyezet forgato nyomatekai egy ido utan, hirtelen atbillenti a tengelyet haladasi iranyba. a forgasi energia, vagyis a sebessege nem valtozik, csak a forgasi tengely allasa.
ilyenkor a haladasi iranyban visszall a kezdeti, nem forgo allapot, es a fentiek alapjan ujra elfordul egy masodik tengely korul. ekkor a ket forgas isszeadodik, igy az uj, haladasi iranyba allo tengely korul mar a ket hatas eredojevel forog.
ezzel a ciklusossaggal a P reszecske forgasa felgyorsul a B reszecske mezo surusege es a P haladasi sebessege altal meghatarozott sebessegre es onnantol kezdve, nem gyorsul. ilyenkor csak ciklusosan valtoztatja a forgastengelyenek iranyat. a haladasi irannyal megegyezo forgastengely allapot all fenn az ido nagy reszeben, az atfordulas pedig rapid esemeny. igy vizsgalva egy egyutt halado P reszecske halmazt, azt tapasztaljuk, h kb a fele jobb, a masik fele bal iranyba forog, a haladasi irannyal parhuzamos tengely korul.
a kozponti objektum forgasa maga korul forgatja a sajat B reszecske mezojet. az objektumtol tavolodva a B reszecskek kozti tapado ero csokken, igy egyre nagyobb mertekben tudnak elcsuszni egymashoz kepest, a tavolsag novekedesevel egyre kisebb ero hat a B reszecske mezo altal a keringo objektumokra, azok keringesi sebessege csokken.
az objektumtol letezik egy olyan tavolsag, amin belul a B reszecskek egyaltalan nem tudnak elcsuszni egymason, itt a B reszecske mezo kvazi merev testkent forog, az objektumok fix pozicioban keringenek. pl. a kullos galaxisok kulloi. ez a tavolsag a galaxis eletciklusa alatt csokken es vegul eltunik.
ez a B reszecske mezo forgas tereli be az objektumokat a kozponti egitest forgasi sikjaba is illetve forgatjak az objektumokat.
tudjuk, h minden P reszecskenek utkozo G reszecske leadja a mozgasi energiajat a P reszecskebe ragadt G reszecskeknek, lelassul. ez az energia a B reszecske mezo rezgesekent tavozik. a P reszecskebol lassu G reszecskek tavoznak.
a gravitacio hatasara egy objektum anyagmennyisege folyamatosan no. a tomeg novekedesevel csokken a P reszecskekbe ragadt G reszecskek sebessege. ennek hatasara csokken a B reszecske mezoben az egyensulyi sebesseg, ill csokkennek qz atomi tavolsagok.
nagy tomegu objektumot mar nem atomok, hanem proton halmazok alkotnak. megnagyobb tomegu objektumban pedig mar csak G reszecske halmaz van.
tudjuk, h ha a G reszecske sebessege egy bizonyos sebesseg ala csokken, akkor beleragad a B anyagaba. tehat letezik olyan tomegu egitest amibol mar G reszecskek sem tudnak eltavozni, vagyis nem tud em hullamot alkoto G reszecske halmazokat kibocsajtani.
ezek a feketelyukak.
a feketelyuknak a G reszecske halmazok kibocsajtasi kepessege fugg a G reszecske csoportok nagysagatol, vagyis minel kisebb a G reszecske csoport annal kisebb hatarsebessegnel kepes meg mozogni. vagyis a tomeg novekedesevel a kibocsajtott hullamhossz maximum csokken.
„az ures ternek az a fogalmi lenyege, h nincs hatassal az anyagra, csak lehetoseget biztosit az anyag letezesere. vagyis az anyag tulajdonsagainak ismeteteben pontosan meg tudjuk hatarozni az esemenyek kimenetelet. a ter nem hordoz rejtett valtozot.”
Számomra is az a lényege az üres térnek, hogy lehetőséget biztosít. Vagyis a megnyilvánult potencia, ami teret biztosít az anyag számára. Ebben az a „rejtett változó”, hogy két állapotban váltakozik. Megnyilvánulatlan, vagyis rejtett és megnyilvánult állapot váltakozik a téridő-kvantumok szintjén. Egy téridő-kvantum megnyilvánulatlanul, (észleléstől rejtve) a végtelen potencia egy adagja, ami megnyilvánulva, egy dinamikus téridő-kvantum, az erővel kifejtett hely, ami egy ideig létezik.
„az elmeletemben csak anyag letezik B es G reszecske formajaban es ezen a szinten nincs semmilyen mezo. a B es G reszecskek egyuttes hatasa hozza letre azokat a jelensegeket amiket a mai fizika mezokent ertelmez. de ezek a mezok csak absztrakciok, nem valos entitasok. mukodesuk a B es G reszecskek kolcsonhatasaibol szarmaztathatoak.”
Ezt elfogadom azzal a feltétellel, hogy az anyag a téridőből, annak energiájából képződik. Az általad ismertetett B részecske mező, számomra a téridő kvantumaiból képezett struktúra, aminek végtelen a kiterjedtsége, fluktuáló, a megnyilvánulatlanság és megnyilvánulás állapotváltozásai jellemzik. Belőle képződik az anyag, a G részecske, ami csomósodik és szétbomlik.
„mind az anyagnak, mind a hatasoknak van egy absztrakcios vagy ha ugy tetszik, egyszerusito hierarchiaja. az elmeletemben ezek:
B es G reszecske ->
elektron es proton (egy B reszecskebe beszorult G reszecskek) ->
atom ->
molekula ->
(atomos) anyag ->
targy
B es G reszecske ->
- gravitacio, elektromagneses toltes atomban, magero - az elektron es a proton hatasa a B reszecskek surusegere es a G reszecskek sebessegere
- magnesesseg - elektron es proton relativ elmozdulasa a B reszecske mezoben es ennek hatasa a G reszecskek sebessegere
- elektromagneses toltes reszecskekre ertelmezve - magnesesseg es a reszecske mozgasi sebessegenek aranya
em hullam - szabalyos rendben halado, szabalyos szamu G reszecske csoportok
homerseklet - szabalytalanul mozgo G reszecskek mozgasi es B reszecskek rezgesi energiajanak szintje
gravitacios hullam - nagy szamu, egy tomegben halado G reszecske halmaz
a mai fizika nem ismeri a B/G reszecske szintet, igy az azokbol kovetkezo - valojaban mar masod szintu - kolcsonhatasokat elso szintu, onallo entitasnak gondolja es mezokent definialja.
es a szoros csatolasuk pont azert van, mert mindegyiket a B/G reszecskek aktualis tulajdonsagai hatarozzak meg, ha pedig azok valtoznak, akkor az kihat a jelensegek minden formajara.”
Elfogadom az egyszerűsített hierarchiádat, mivel az univerzum szerintem is hierarchikus felépítésű. Vannak benne rövidéletű, és hosszú életű entitások, amiket a stacionárius mozgás (Lagrange multiplikátor) tart fenn addig, amíg a környezete megengedi. Ami a mezőket illeti, azt a tömegnélküli anyag energiasűrűség változásainak kiterjedt „halmazának” tekintem. Ez a halmaz az anyag kölcsönhatásának a „birodalma”. Egy térfogat a térben, ha elfogadjuk azt, hogy a tér végtelen, az anyag véges. A megnyilvánult téridőben jelenlévő anyagnak tömegnélküli és tömeggel bíró formája adja ki az univerzumnak nevezett tapasztalható valóságot. A megnyilvánulatlan része pedig, a rejtett változatot, ami maga a LEHETŐSÉG. Ebből adódik a szlogenem, hogy minden lehetséges. Persze csak térben és időben változó megjelenési formában. ;-)
"A Térben található anyag is és energia is, de a tér kizárólag az a hely ahol testek vannak, esetleg anyagok. Az Űrben csak kizárólag Energiák és tiszta erők vannak."
O.K., akkor definiáld!, hogy mit értessz: - "testek", - "anyagok", - "Energiák"; - "tiszta erők" 'alatt' ?!
Milyen 'tulajdonságok', 'értékek' alapján lehet 'elkülöníteni', a fentebb felsorolt 4 'entitást' (sic!) egymástól..?! ;-)
"A Térben található anyag is és energia is, de a tér kizárólag az a hely ahol testek vannak, esetleg anyagok. Az Űrben csak kizárólag Energiák és tiszta erők vannak."
O.K., akkor definiáld!, hogy mit értesz: - "testek", - "anyagok", - "Energiák"; - "tiszta erők" 'alatt' ?!
Milyen 'tulajdonságok', 'értékek' alapján lehet 'elkülöníteni', a fentebb felsorolt 4 'entitást' (sic!) egymástól..?! ;-)
A Térben található anyag is és energia is,de a tér kizárólag az a hely ahhol testek vannak,estleg anyagok. Az Űrben csak kizárólag Energiák és tiszta erők vannak.
"Az én szerintem tér az ahol testek vannak. Az a hely ahol nincsenek testek képezi az űrt. Az űrben tiszta energia van."
Itt olyan "tér"-ről van szó, ahol vagy 'anyag', vagy 'energia' található. És nem 'szoba-berendezésről', 'árhitehtúráról', vagy 'feng-shui'-ról... ("az üres köralakú szobában a tér kör alakzatot vesz fel" ;) ;-/
Nem értem, hogy ezt miért nem értitek. Az agy egy test, Én a tvében láttam, Hogy agy úgy működik, hogy különboző,Elekromágneses hullámok tartják fent a kapcsolatot, az agy különböző terűletei között.
cseik 695 "en is igy gondolom, h tekinthetunk letezonek nem materialis dolgokat is."
destrukt 696 "A gondolat nem anyagi valóság,.."
Hmm... ;-(
Ha 'idővel' 'kiderülne', hogy egy 'ma még nem ismert' extra-ultra-szuper 'hatékonyságú' veszteségmentes! tömörítési eljárással, egy 'ma még nem ismert' elvü 'adathordozóra' minden! gondolatod (is) 'rögzítve lett', akkor is azt mondanád, hogy: "A gondolat nem anyagi valóság.." ?! ;-/
Akkor én úgy látszik olyan hülye vagyok ,hogy több féle tér létezik.Körűlüttünk van a tér. A világegyetemben is van tér. Az én szerintem tér az ahhol testek vannak. Az a hely ahhol nincsenek testek Képezi az űrt.Az űrben tiszta energia van . Erők vannak jelen.Én ezt valahol olvastam, és ezt fogadtam el.
A teret semmivel sem lehet meggörbíteni. Akkor hogy helyezel el benne egy testet. Ha csinálsz mondjuk egy kőr alakú szobát, akkor az üres köralakú szobában a tér kör alakzatot vesz fel.
a ter nem anyagi valosag. azt a B reszecskek adjak, ahogy kitoltik a ter egy reszet. a bennuk rendezetlenul mozgo G reszecskek pedig rezgesbe hozzak a B anyagat. ha pedig van egy P reszecskenk (elektron, proton) akkor az pedig mgvaltoztatja a G reszecskek sebesseget, az megvaltoztatja a B reszecskek anyaganak rezgesi sebesseget, az pedig megvaltoztatja a B reszecske mezo anyagsuruseget. ilyenkor a B reszecskek parameterei mas mas erteket vesznek fel a P reszecsketol valo tavolsag fuggvenyeben.
