A politikában nincsenek barátok.
Sose is voltak. Vannak érdek-egyezések, mint pl. most a Ficóval, PILLANATNYILAG egy oldalon állunk a donnak fontos kérdésekben, de ettől még nagy haverok nem vagyunk. BÁRMIKOR keresztbe tesznek egymásnak.
A lengyellel jó a kapcsolat a közös múlt okán, de a politika más kérdés. A tusk ki nem állhat minket.
Egyes politikusoknak vannak jó kapcsolatai más országok politikusaival, de ettől még teszik a dolgukat, ha úgy hozza a sors. Barátság ide vagy oda.
Az eu nem baráti klub. Már az őse se volt az, a közös gazdasági előnyökért cserébe időlegesen felfüggesztődött az ellenségeskedés. Elzász-Lotharingia, a Ruhr vidék, Déltirol és társai.
Bizony itt is kőkemény gazdasági érdekek mentén születnek a döntések, és rögtön tegyük hozzá, hogy azok a jobb döntések.
Mert azok, amelyeket érzelmi alapon hoznak meg, azok pont olyan logikátlan, következetlen és észszerűtlen mint a ti orosz fóbiátok.
Ugyanakkora joggal-okkal gyűlölhetnétek a törököt - 150 évünk ment rá, vagy a németet, akikkel sikerült két világháborút is elbukni. De nem, ti az oroszt rühellitek. Persze szabad, csak nem logikus, nem racionális.
A mai nyugati országokra csodavárással tekintettünk a rendszerváltás körül (ebben én is részt vettem, be kell ismernem), de azóta fel kellett volna ébredni és rájönni, hogy ez is szar, csak más fajta.
Semmit nem kapunk és nem is kaptunk ingyen, szívjóságból. Mindennek ára volt - van.
Annyit és azt kapunk amit kiharcolunk magunknak.
Ennyi év sem volt elegendő, hogy átlássatok a libsi-demokrata álca-hálón?
Ezek pont azok ma is, akik vassal-vérrel világbirodalmat építettek Indián át az Afrikai földrészen keresztül a távolkeletig.
Az eszközök kicsit változtak (maguk írták le tanulmányokban, hogy OLCSÓBB a bankokkal leigázni a világot - mint fegyverrel anno, tehát ezt kell tenni), de a lényeg nem.
Ebben speciel leninéknek volt igaza...
Most az ukrán a kedvenc játékszerük, de ha vége lesz, és mire vége lesz - nem marad semmijük. Benyújtják a számlát, az tuti. A földjeik 2/3-a már most is amcsi-arab-francia befektetők kezében van. A "zsernozjom", a világ talán legértékesebb földjei...
Ebben a kérdésben is Kína lehetne példaadó:
Pontosan tudja, hogy ezek az érdekegyezések csak ideig-órág vannak, aztán lesz más.
Ők nem kötnek szövetségeket. Senkivel. De bárkivel együttműködnek, aki betartja a játékszabályokat. Most az orosszal árulnak egy gyékényen, de hogy meddig - azt nem tudni. Addig biztosan, míg az érdekeik nem ütköznek végletesen.
Putyin messze a legnormálisabb politikus a mai mezőnyből, de a kutyámat se bíznám rá, mert ő is politikus.
Képviseli az orosz érdekeket, ebben nincs pardon. Persze azt ő mondja meg otthon, hogy mi az érdekük...
Viszont haver ide-vagy oda, akármekkora haverja a bóbásnak a Lavrov - simán lenyúlták az egész külügyet titkosszolgástól.
És a politikában ez a "normális".
A barátság, a hála nem politikai kategória.
Értelmetlen rá hivatkozni, számítani rá.