A Wall Street Journal szerint Ukrajna két dolgot kért az USA-tól. Egyrészt segítséget ahhoz, hogy beazonosítsák azokat az oroszországi célpontokat, melyeket Kijev a saját fegyvereivel támadhat.
Ez konkrét részvételt jelentene hadviselő félként az USA számára a háborúban.
Pontosan annyit ér, mintha amerikai reptérről indunának az ukrán gépek bombázni orosz célpontokat.
Finoman fogalmazok: balfaszéknál a szándék és a cselekedet eredménye nem mindig vág egybe. Hacsak nem akarnak finomabb és ravaszabb játékot játszani, mint amit megpróbálnak elhitetni velünk.
Nem. Nem. Oroszország háborúba áll a Natóval. És van bennem egy olyan érzés, hogy Oroszországnak nem fontos a gyors elõre törés. De Ukrajna nem sokáig bírja már és ha esik, esik a Nato.
A ruszkik atomfegyvernek tekinti a lengyeleknél és a románoknál egyaránt fellelhető, jelenleg állítólag csak lérak célú AEGIS-ASHORE rendszereket, ezeket ugyanis eredetileg nuki töltettel is felszerelhető tomahawkok kilövésére tervezték, de a jelenlegi állapotában is max. pár óra alatt átszerelhető a tomahawkhoz, amiket meg max. pár óra alatt a helyszínre lehet szállítani. A ruszki doktrína meg az, hogy az atomfegyverhez alkalmas infrastruktúrát atomfegyvernek tekint.
doktrana sem kell hozzá, csak józan ész. Ezért problémásak az F-16-ok. És legjobb esetben pár perces kamikaze akció lesz, aki fölszökken vele.
A Wall Street Journal szerint Ukrajna két dolgot kért az USA-tól. Egyrészt segítséget ahhoz, hogy beazonosítsák azokat az oroszországi célpontokat, melyeket Kijev a saját fegyvereivel támadhat. Másrészt azt, hogy szüntessék meg a korlátozást, mely tiltja az amerikai fegyverek használatát Oroszország területén belüli katonai célpontok ellen.
Ha az Egyesült Államok beleegyezne ebbe, az jelentős politikai fordulatot jelentene, eddig ugyanis Ukrajna támogatása mellett igyekeztek minimalizálni a katonai eszkaláció kockázatát Washington és Moszkva között.
A béketervet (bármelyiket) az amerikai elnök de facto vétózza meg folyamatosan. Elegendő lenne elzárnia a mézesbödön csapját, és béke lenne. Napokon belül.
Nyilván a NATO sem menne bele, hogy az 1991-es határokig vonuljon vissza.
Csak a gondolatkísérlet kedvéért. Kujat tábornok szerint: Akárhány ország be akar menni. Valószínű, nem támogatnák meg a többiek. Ezek amúgy is többnyire fiatal tagok.
Ha ez megtörténne, kíváncsi lennék a NATO iránti lelkesedésére sok nikknek... Meg az eszmefuttatásaira.:)
Mikor lesz Ukrajna NATO-tag? Háborúban álló országot nem lehet felvenni. (De ezt a szabályt emberek hozták és meg is változtathatják). Ameddig Oroszország 1 puskalövést le tud adni, addig háborúban fog állni. Na de miféle háború!? Ez csak a nyugati narratíva. A medve csak nácitlanító műveletről beszél, szerinte ez nem háború. Vagyis Ukrajna bármikor tag lehet, ha ez csak narratíva kérdése. Hát nem szörnyű?
A welt azon kesereg, hogy a tegnap-tegnapelőtt elindított (ruszki adatok szerint legalább 33 db) hohol vízi drónból 0 azaz nulla darab érte el a kercsi hidat vagy bármi egyebet ami esetleg célpont lehetett volna.
– jelentette ki Aljekszandr Lukasenka, hozzátéve, hogy az atomfegyvereket az ő személyes kérésére telepítik, hogy garantálják az ország biztonságát.
Igen. Mert Vevegyő meg Lyajos annyira szeretik a belorusszokat is meg a szuverenitásukat is, hogy folyton meg akarják őt is puccsolni, mint az ukrán barátaikat.
Arra lennék kíváncsi, hogy a lengyelek mikor kezdik építeni a védelmi vonalakat. Miért?
Ukrajna minden egyes napon győz ÉS egyúttal a teljes megsemmisülésével riogat. Utóbbi esetben az sem kizárt, hogy az atlantisták folytatnák Oroszország gyengítését. De ehhez az kell, hogy például Lengyelország valamilyen ürüggyel kilépjen. Ugyanis a skandinávok meggondolatlanul beléptek. Valakinek ki kell lépni, hogy a húsdarálás folytatódjon.
ja, neked feltűnt. naná. (a balti államokat szóba se hozom. vagy pláne finnországot és svédországot, mint a lassú és megfontolt csatlakozási folyamat iskolapéldáit.)
jeszenszky géza 1990-ben járt a nato brüsszeli központjában. minden bizonnyal autóvezetési tanácsokat kért.
Vadász, vadász II........ ismét nem vadászni jöttél ide.....
A következő kulcsdátum 1997. július 8., amikor a Szövetség madridi csúcstalálkozóján Magyarországot Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal együtt meghívta a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
