A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
„tudjuk, h minden P reszecskenek utkozo G reszecske leadja a mozgasi energiajat a P reszecskebe ragadt G reszecskeknek, lelassul. ez az energia a B reszecske mezo rezgesekent tavozik. a P reszecskebol lassu G reszecskek tavoznak.”
Ezekről a P részecskékről mit kell tudnom? Protonok lennének? A Neutronok meg az N részecskék?
„a gravitacio hatasara egy objektum anyagmennyisege folyamatosan no. a tomeg novekedesevel csokken a P reszecskekbe ragadt G reszecskek sebessege. ennek hatasara csokken a B reszecske mezoben az egyensulyi sebesseg, ill csokkennek qz atomi tavolsagok.”
Mennyi értéket képvisel egy atomi távolság? Vagy másként szólva, a P és G részecskék közötti távolság meddig csökkenhet?
„nagy tomegu objektumot mar nem atomok, hanem proton halmazok alkotnak. megnagyobb tomegu objektumban pedig mar csak G reszecske halmaz van.”
Ez azt jelenti, hogy a B részecske mező ki van szorítva a G részecsehalmazból?
galaxisok forgasa.
„a kozponti objektum forgasa maga korul forgatja a sajat B reszecske mezojet. az objektumtol tavolodva a B reszecskek kozti tapado ero csokken, igy egyre nagyobb mertekben tudnak elcsuszni egymashoz kepest, a tavolsag novekedesevel egyre kisebb ero hat a B reszecske mezo altal a keringo objektumokra, azok keringesi sebessege csokken.”
Ez azt jelenti, hogy nincsen perdületmegmaradás?
„objektumtol letezik egy olyan tavolsag, amin belul a B reszecskek egyaltalan nem tudnak elcsuszni egymason, itt a B reszecske mezo kvazi merev testkent az forog, az objektumok fix pozicioban keringenek. pl. a kullos galaxisok kulloi. ez a tavolsag a galaxis eletciklusa alatt csokken es vegul eltunik.
ez a B reszecske mezo forgas tereli be az objektumokat a kozponti egitest forgasi sikjaba is illetve forgatjak az objektumokat.”
Ez a B részecske mező forgóhatás lenne a terelő „sötét anyag”?
P reszecskek forgasa.
„ha egy elektron, proton vagy ezek csoportja halad a B reszecske mezohoz kepest, akkor szuksegszeruen forgasba kezd.”
Ezt úgy kell érteni, mint amikor leesik a juharfáról egy szárnyas mag, a levegőben forogni kezd? A forgási iránya pedig lehet jobbos és balos is, vagy ezt is meghatározza valami?
„ilyenkor a haladasi iranyban visszall a kezdeti, nem forgo allapot, es a fentiek alapjan ujra elfordul egy masodik tengely korul. ekkor a ket forgas isszeadodik, igy az uj, haladasi iranyba allo tengely korul mar a ket hatas eredojevel forog.”
A két tengelyen való forgás, (balanszírozás) nem fékeződik le a B részecske mezőben?
"a kozponti objektum forgasa maga korul forgatja a sajat B reszecske mezojet. az objektumtol tavolodva a B reszecskek kozti tapado ero csokken, igy egyre nagyobb mertekben tudnak elcsuszni egymashoz kepest, a tavolsag novekedesevel egyre kisebb ero hat a B reszecske mezo altal a keringo objektumokra, azok keringesi sebessege csokken. ... ez a B reszecske mezo forgas tereli be az objektumokat a kozponti egitest forgasi sikjaba is illetve forgatjak az objektumokat."
O.K., de akkor miért nem 'áll be' mindegyik bolygó pomtosan! a Nap eliptika síkjába, és miért vannak 'retrográd' bolygók, amelyek a 'szokásos'/többségi keringési iránnyal 'szemben'/ellentétesen keringenek a Nap körül, holott már rég' le kellett volna lassulniuk, és a Napba hullaniuk, mert ugye "a kozponti objektum forgasa maga korul forgatja a sajat B reszecske mezojet", ami lelassította volna őket... ;-/
ha egy elektron, proton vagy ezek csoportja halad a B reszecske mezohoz kepest, akkor szuksegszeruen forgasba kezd.
legyen egy P reszecskenk, ami halad a B reszecske mezoben, x iranyban. a P reszecske sajat B reszecske mezoje elcsuszik a kornyezo B reszecskekhez kepest. ez egy erohatast gyakorol ra korszimmetrikusan. mivel a B reszecskek rezegnek, ezek az erohatasok nem pontosan egyformak, igy a P x tengelye inbolyog az x iranyhoz kepest, attol fuggoen h az oldalaknal a B reszecskekkel, azok milyen rezgesi iranyaval talalkozik.
a kornyezetben halado G reszecskek a kornyezo B reszecske mezohoz kepesti egyensulyi sebesseggel mozognak.
amikor a P reszecske megbillen egy z iranyba, akkor a sajat B mezoje is billen vele. ilyenkor a +z oldalon levo B reszecske mezo relativ sebessege a kornyezethez kepest csokken, a -z oldalon levo no. ez a +z oldalon felgyorsitja a G reszecskeket, azok forgato nyomateka no, a -z oldalon lelassitja azokat, a forgato nyomateka csokken. ez az erovaltozas eredo forgatonyomatek iranya megegyezik a billenes iranyaval, igy azt erositi.
ez az onerosito hatas egyre nagyobb mertekben billegteti a P reszecske tengelyet, amig az forgasba nem jon. ezt a kis energiaju forgasat aztan megtartja.
az elmeletemben levezettem, ide tul hosszu lenne, h ha egy P reszecske a haladasi iranyara meroleges tengely korul forog, akkor a kornyezet forgato nyomatekai egy ido utan, hirtelen atbillenti a tengelyet haladasi iranyba. a forgasi energia, vagyis a sebessege nem valtozik, csak a forgasi tengely allasa.
ilyenkor a haladasi iranyban visszall a kezdeti, nem forgo allapot, es a fentiek alapjan ujra elfordul egy masodik tengely korul. ekkor a ket forgas isszeadodik, igy az uj, haladasi iranyba allo tengely korul mar a ket hatas eredojevel forog.
ezzel a ciklusossaggal a P reszecske forgasa felgyorsul a B reszecske mezo surusege es a P haladasi sebessege altal meghatarozott sebessegre es onnantol kezdve, nem gyorsul. ilyenkor csak ciklusosan valtoztatja a forgastengelyenek iranyat. a haladasi irannyal megegyezo forgastengely allapot all fenn az ido nagy reszeben, az atfordulas pedig rapid esemeny. igy vizsgalva egy egyutt halado P reszecske halmazt, azt tapasztaljuk, h kb a fele jobb, a masik fele bal iranyba forog, a haladasi irannyal parhuzamos tengely korul.
a kozponti objektum forgasa maga korul forgatja a sajat B reszecske mezojet. az objektumtol tavolodva a B reszecskek kozti tapado ero csokken, igy egyre nagyobb mertekben tudnak elcsuszni egymashoz kepest, a tavolsag novekedesevel egyre kisebb ero hat a B reszecske mezo altal a keringo objektumokra, azok keringesi sebessege csokken.
az objektumtol letezik egy olyan tavolsag, amin belul a B reszecskek egyaltalan nem tudnak elcsuszni egymason, itt a B reszecske mezo kvazi merev testkent forog, az objektumok fix pozicioban keringenek. pl. a kullos galaxisok kulloi. ez a tavolsag a galaxis eletciklusa alatt csokken es vegul eltunik.
ez a B reszecske mezo forgas tereli be az objektumokat a kozponti egitest forgasi sikjaba is illetve forgatjak az objektumokat.
tudjuk, h minden P reszecskenek utkozo G reszecske leadja a mozgasi energiajat a P reszecskebe ragadt G reszecskeknek, lelassul. ez az energia a B reszecske mezo rezgesekent tavozik. a P reszecskebol lassu G reszecskek tavoznak.
a gravitacio hatasara egy objektum anyagmennyisege folyamatosan no. a tomeg novekedesevel csokken a P reszecskekbe ragadt G reszecskek sebessege. ennek hatasara csokken a B reszecske mezoben az egyensulyi sebesseg, ill csokkennek qz atomi tavolsagok.
nagy tomegu objektumot mar nem atomok, hanem proton halmazok alkotnak. megnagyobb tomegu objektumban pedig mar csak G reszecske halmaz van.
tudjuk, h ha a G reszecske sebessege egy bizonyos sebesseg ala csokken, akkor beleragad a B anyagaba. tehat letezik olyan tomegu egitest amibol mar G reszecskek sem tudnak eltavozni, vagyis nem tud em hullamot alkoto G reszecske halmazokat kibocsajtani.
ezek a feketelyukak.
a feketelyuknak a G reszecske halmazok kibocsajtasi kepessege fugg a G reszecske csoportok nagysagatol, vagyis minel kisebb a G reszecske csoport annal kisebb hatarsebessegnel kepes meg mozogni. vagyis a tomeg novekedesevel a kibocsajtott hullamhossz maximum csokken.
„az ures ternek az a fogalmi lenyege, h nincs hatassal az anyagra, csak lehetoseget biztosit az anyag letezesere. vagyis az anyag tulajdonsagainak ismeteteben pontosan meg tudjuk hatarozni az esemenyek kimenetelet. a ter nem hordoz rejtett valtozot.”
Számomra is az a lényege az üres térnek, hogy lehetőséget biztosít. Vagyis a megnyilvánult potencia, ami teret biztosít az anyag számára. Ebben az a „rejtett változó”, hogy két állapotban váltakozik. Megnyilvánulatlan, vagyis rejtett és megnyilvánult állapot váltakozik a téridő-kvantumok szintjén. Egy téridő-kvantum megnyilvánulatlanul, (észleléstől rejtve) a végtelen potencia egy adagja, ami megnyilvánulva, egy dinamikus téridő-kvantum, az erővel kifejtett hely, ami egy ideig létezik.
„az elmeletemben csak anyag letezik B es G reszecske formajaban es ezen a szinten nincs semmilyen mezo. a B es G reszecskek egyuttes hatasa hozza letre azokat a jelensegeket amiket a mai fizika mezokent ertelmez. de ezek a mezok csak absztrakciok, nem valos entitasok. mukodesuk a B es G reszecskek kolcsonhatasaibol szarmaztathatoak.”
Ezt elfogadom azzal a feltétellel, hogy az anyag a téridőből, annak energiájából képződik. Az általad ismertetett B részecske mező, számomra a téridő kvantumaiból képezett struktúra, aminek végtelen a kiterjedtsége, fluktuáló, a megnyilvánulatlanság és megnyilvánulás állapotváltozásai jellemzik. Belőle képződik az anyag, a G részecske, ami csomósodik és szétbomlik.
„mind az anyagnak, mind a hatasoknak van egy absztrakcios vagy ha ugy tetszik, egyszerusito hierarchiaja. az elmeletemben ezek:
B es G reszecske ->
elektron es proton (egy B reszecskebe beszorult G reszecskek) ->
atom ->
molekula ->
(atomos) anyag ->
targy
B es G reszecske ->
- gravitacio, elektromagneses toltes atomban, magero - az elektron es a proton hatasa a B reszecskek surusegere es a G reszecskek sebessegere
- magnesesseg - elektron es proton relativ elmozdulasa a B reszecske mezoben es ennek hatasa a G reszecskek sebessegere
- elektromagneses toltes reszecskekre ertelmezve - magnesesseg es a reszecske mozgasi sebessegenek aranya
em hullam - szabalyos rendben halado, szabalyos szamu G reszecske csoportok
homerseklet - szabalytalanul mozgo G reszecskek mozgasi es B reszecskek rezgesi energiajanak szintje
gravitacios hullam - nagy szamu, egy tomegben halado G reszecske halmaz
a mai fizika nem ismeri a B/G reszecske szintet, igy az azokbol kovetkezo - valojaban mar masod szintu - kolcsonhatasokat elso szintu, onallo entitasnak gondolja es mezokent definialja.
es a szoros csatolasuk pont azert van, mert mindegyiket a B/G reszecskek aktualis tulajdonsagai hatarozzak meg, ha pedig azok valtoznak, akkor az kihat a jelensegek minden formajara.”
Elfogadom az egyszerűsített hierarchiádat, mivel az univerzum szerintem is hierarchikus felépítésű. Vannak benne rövidéletű, és hosszú életű entitások, amiket a stacionárius mozgás (Lagrange multiplikátor) tart fenn addig, amíg a környezete megengedi. Ami a mezőket illeti, azt a tömegnélküli anyag energiasűrűség változásainak kiterjedt „halmazának” tekintem. Ez a halmaz az anyag kölcsönhatásának a „birodalma”. Egy térfogat a térben, ha elfogadjuk azt, hogy a tér végtelen, az anyag véges. A megnyilvánult téridőben jelenlévő anyagnak tömegnélküli és tömeggel bíró formája adja ki az univerzumnak nevezett tapasztalható valóságot. A megnyilvánulatlan része pedig, a rejtett változatot, ami maga a LEHETŐSÉG. Ebből adódik a szlogenem, hogy minden lehetséges. Persze csak térben és időben változó megjelenési formában. ;-)
"A Térben található anyag is és energia is, de a tér kizárólag az a hely ahol testek vannak, esetleg anyagok. Az Űrben csak kizárólag Energiák és tiszta erők vannak."
O.K., akkor definiáld!, hogy mit értessz: - "testek", - "anyagok", - "Energiák"; - "tiszta erők" 'alatt' ?!
Milyen 'tulajdonságok', 'értékek' alapján lehet 'elkülöníteni', a fentebb felsorolt 4 'entitást' (sic!) egymástól..?! ;-)
"A Térben található anyag is és energia is, de a tér kizárólag az a hely ahol testek vannak, esetleg anyagok. Az Űrben csak kizárólag Energiák és tiszta erők vannak."
O.K., akkor definiáld!, hogy mit értesz: - "testek", - "anyagok", - "Energiák"; - "tiszta erők" 'alatt' ?!
Milyen 'tulajdonságok', 'értékek' alapján lehet 'elkülöníteni', a fentebb felsorolt 4 'entitást' (sic!) egymástól..?! ;-)
A Térben található anyag is és energia is,de a tér kizárólag az a hely ahhol testek vannak,estleg anyagok. Az Űrben csak kizárólag Energiák és tiszta erők vannak.
"Az én szerintem tér az ahol testek vannak. Az a hely ahol nincsenek testek képezi az űrt. Az űrben tiszta energia van."
Itt olyan "tér"-ről van szó, ahol vagy 'anyag', vagy 'energia' található. És nem 'szoba-berendezésről', 'árhitehtúráról', vagy 'feng-shui'-ról... ("az üres köralakú szobában a tér kör alakzatot vesz fel" ;) ;-/
Nem értem, hogy ezt miért nem értitek. Az agy egy test, Én a tvében láttam, Hogy agy úgy működik, hogy különboző,Elekromágneses hullámok tartják fent a kapcsolatot, az agy különböző terűletei között.
cseik 695 "en is igy gondolom, h tekinthetunk letezonek nem materialis dolgokat is."
destrukt 696 "A gondolat nem anyagi valóság,.."
Hmm... ;-(
Ha 'idővel' 'kiderülne', hogy egy 'ma még nem ismert' extra-ultra-szuper 'hatékonyságú' veszteségmentes! tömörítési eljárással, egy 'ma még nem ismert' elvü 'adathordozóra' minden! gondolatod (is) 'rögzítve lett', akkor is azt mondanád, hogy: "A gondolat nem anyagi valóság.." ?! ;-/
Akkor én úgy látszik olyan hülye vagyok ,hogy több féle tér létezik.Körűlüttünk van a tér. A világegyetemben is van tér. Az én szerintem tér az ahhol testek vannak. Az a hely ahhol nincsenek testek Képezi az űrt.Az űrben tiszta energia van . Erők vannak jelen.Én ezt valahol olvastam, és ezt fogadtam el.
A teret semmivel sem lehet meggörbíteni. Akkor hogy helyezel el benne egy testet. Ha csinálsz mondjuk egy kőr alakú szobát, akkor az üres köralakú szobában a tér kör alakzatot vesz fel.
a ter nem anyagi valosag. azt a B reszecskek adjak, ahogy kitoltik a ter egy reszet. a bennuk rendezetlenul mozgo G reszecskek pedig rezgesbe hozzak a B anyagat. ha pedig van egy P reszecskenk (elektron, proton) akkor az pedig mgvaltoztatja a G reszecskek sebesseget, az megvaltoztatja a B reszecskek anyaganak rezgesi sebesseget, az pedig megvaltoztatja a B reszecske mezo anyagsuruseget. ilyenkor a B reszecskek parameterei mas mas erteket vesznek fel a P reszecsketol valo tavolsag fuggvenyeben.
Görbe tér és görbe idő. Az még érthető, Hogy a térben ha elhelyezel egy testet akkor a térnek más a görbülete. De mivel görbíted az időt. Az idő már magáíba véve sem egyenes. Szerintem nem lehet tovább görbíteni. Értelmetlen. Mindennek meg vannak a törvényei.
Mivel görbíted meg a teret, ha nem egy másik testel amit elhelyezel a térben. A teret maguk a testek görbítik meg. Ha egy testet helyezel el a térben, akkor más erőhatások érvényesűlnek.
