Bemutatkozás: |
Csillagok útján
1. Ăšgy indultam el, hogy tudtam, hosszĂş lesz az Ăşt,
Nem jelentett jövõt a kettészakadt múlt.
Kötözték kezem-lábam buzgó jóslatok,
Maradjak veszteg, messze Ăşgysem juthatok.
2. Nem tarthatott vissza engem senki sem,
Az Ă©letemen kĂvĂĽl nem volt mit vesztenem.
A szürke felhõket rég elfújta a szél,
A megtett ĂştrĂłl már a hĂrmondĂł beszĂ©l.
R. Csillagok útján, csillagok útján
Oly távol, messze még a cél.
Csillagok útján, csillagok útján
Meghal, ki továbbmenni fél.
3. Ott jártam én, hol eddig senki se járt,
A napközelben senki nem ismer határt.
VakĂtĂł fĂ©nysugártĂłl káprázik szemed,
És minden lépésedért meg kell küzdened.
4. Sarkamról lerázom a csillagok porát,
Tejfehér ködben indulok tovább.
Napfoltos arcom az Ă©gnek fordĂtom,
Kilenc bolygó súlyát tartom vállamon.
/Omega; Várszegi Gábor/
|