A trianoni diktátum megmérgezte a kárpát-medencét.
A mai egymás torkának ugró politikai viták szinte mindegyike trianonban gyökerezik.
A versaillesi diktátumrendszer és annak legsúlyosabb eleme trianon, szétverte a multikulturális együttélést, elhozta a kárpát medencébe a rasszizmust, százezreket üldöztek el lakóhelyükről, korábbi életterükről származásuk, nyelvük, fajuk miatt.
A következmények szörnyüek voltak és a mai napig megoldatlan problémákat halmoznak fel.
A Nemzet Emlékezés Harangja Alapitvány hív és vár mindenkit 2007. június 1-2-án, Trianoni megemlékezés, melynek helyszíne: Zebegény, Kálvária hegy
2007. június 1. pénteki program:
18:00 Dunai Bernadett és Berczelly Csaba zenés versek www.magyar-vers.hu
Csuja Boglárka - csángó népdal
18:20 Sárdy Barbara és Papp Gyula
19:30 ISMERŐS ARCOK zenekar koncertje www.ismerosarcok.hu
A rendezvény ingyenes, köszönönet a támogatóknak.
2007. június 2. szombati program
Kezdés 10.30 Felhívó - Kiss László és Csóka László trombitaművészek, megkondulnak a zebegényi Havas Boldos Asszony Templom harangjai Bevonulnak az egyházi méltóságok Dr.Beer Miklós váci rk.püspök, Csuka Tamás ny.ref. tábori póüspök, Rázmány Csaba unit.püspök, Smidelius Zoltán Ev.Zsinati elnöke, Forgács Alajos kanonok, v.Kapás László kanonok, és több egyházközség vezetője, Bevonulás a Magyar Szent Korona másolatával a történelmi zászlókkal, cserkészek a 64 vármegye zászlóival, történelmi családok, a Horthy Miklós társaság, a lovagrendek és a vitézek Magyar Himnusz Köszöntő, Sinkó Vilmosné Zebegény polgármestere köszönti a zarándoklatra érkezetteket. Szózat, Bánffy György Kossuth díjas színművész tolmácsolásában. Ökomenikus istentisztelet A történelmi egyházak püspökeinek és főpapjainak közreműködésével. Ünnepi beszéd Szűcs Lajos országgyűlési képviselő Döbrentei Kornél alternatív Kossuth díjas költő mondja el versét. Patrubány Miklós a Magyarok világszövetségének elnöke. Fogadalomtétel a Magyar Szent Koronára. - Kiss Imre a Szent Korona Szövetség elnöke "Zebegényi Harangszó" vers - ifj. Polgár László diák előadásában Lányi Zsolt volt országgyűlési képviselő ismerteti a 87 éve történteket Erkel Ferenc "Hazám hazám" Jankovics József operaénekes előadásában Trianonról és az Emlékhelyről Deák András a Kálvária hegyi Kápolna építőjének szépunokája, országgyűlési képviselő mondja el gondolatait Koszorúzás az emlékmű és emléktábla elött. Székely himnusz, Takarodó, trombitaművészek A rendezvényen megjelennek a GOJ MOTOROSOK A rendezvény házigazdája Dr. Bőzsöny Ferenc Zebegény díszpolgára
A rendezvény eso esetén is meg lesz tartva, ebben az esetben a Fo téren a Közösségi házban lesznek a programok!
A dunaparton térítésmentesen sátorállítási lehetoség!
Megemlékezések Trianon 80. évfordulóján
-----------------------------------------
Szeretettel meghivunk mindenkit a Junius 2-an 17 ó-kor kezdődő
ünnepségünkre, amit Nyiregyháza-Nyirszőlősön, az Izsó-dombon elhelyezett
Trianon-emlékmű átadáskor rendezünk!---- (Messziről látszik,mert egy
nemzetiszin zászló jelzi!)
drvaczos@elender.hu
2000. június 2. (péntek):
Budapest:
14 óra, V.ker. Szabadság tér 15. Henri Pozzi (1879-1946) francia diplomata,
publicista, Európa igaz embere, emléktábláját leleplezi a Trianon Társaság
Országos Elnöksége.
Francia diplomata, újságíró emlékére,
aki elsok között ismerte fel a
Trianoni-diktátum embertelenségét
és becsületesen küzdött ellene.
A la mémorie de ce diplomate et
journaliste francais, un des premiers
a reconnaitre l inhumanité du dictat de
Trianon et a combattre ouvertement.
2000. június 3. (szombat):
Budapest:
Reggel 8 órakor a Trianon Társaság 3 bérelt autóbusza indul Budapestrol, a
Batthány tér Duna parti parkolójából Tiszaalpárra, ahol 11 órakor kezdodik
az Árpád szobornál és a Honfoglalási emléktáblánál a 80 éves évfordulóra és
annak egyik aktuális következményére, a Tisza-gyilkosságra emlékezo
rendezvényünk. A megemlékezés után Lakitelken lesz az ebéd, s az ottani
Kölcsey ház ad helyet programunknak rossz ido esetén. Ebéd után folytatódik
az egész napos rendezvény Tiszaugon, ahonnan az esti órákban indulnak vissza
autóbuszaink Budapestre.
19:30-kor a VII. ker. Szabó Ervin téren (a könyvtár elott) csendes gyertyás
megemlékezés a Magyar Igazság Kútjánál Trianonra és Lord Viscount
Rothermere-re emlékezve.
Szolnok:
10 órakor gyászmegemlékezés a Városháza Dísztermében, beszédet mond Dr. Für
Lajos történész.
11 órakor az I. világháborús emlékmu elott tiszteletadás gyertyagyújtással,
koszorúzással.
2000. június 4. (vasárnap):
Budapest - Zebegény:
----------------------
Reggel 8 órakor a 3 buszunk (a Batthány tér Duna parti parkolójából)
Zebegénybe indul, ahol 10 órakor kezdodik az ökumenikus istentisztelet
(tartják: Dr. Ladocsi Gáspár r. kat. t. püspök, Dr. Csuka Tamás ref. t.
püspök, Dr. Ladossa Lajos evang. püspök, Dr. Fröchlich Róbert izr. vez.
forabbi), majd azt követoen a Trianoni Emlékpark és Országzászló felavatása
ismert közéleti személyiségek, a zebegényi önkormányzat, a történelmi
családok és cserkészcsapatok képviseloinek részvételével. A trianoni
diktátumra, országunk s nemzetünk szétdarabolására emlékezo musorunkban
beszédet tart Lányi Zsolt országgyulési képviselo és Kiss Dénes a Trianon
Társaság elnöke. Az emléktábla és a zászlók felszentelését Dr. Beer Miklós
róm. katolikus püspök végzi. A rendezvény fovédnökei: Dr. Torgyán József az
FKGP elnöke, Dr. Dávid Ibolya az MDF elnöke, Dr. Kövér László a Fidesz MPP
elnöke. Ezt követoen - az ebéd után - kb. 15 órakor indulnak a buszok tovább
(Budapesten keresztül) Székesfehérvárra, ahol 17:30-kor kezdodik a
megemlékezés. A rendezvény végén az autóbuszok Budapestre hozzák vissza a
résztvevoket.
Forrás : Trianon Társaság honlapja
Zebegényi megemlékezés
A Zebegényi Trianon Emlékhely Intéző Bizottság
KÖZLEMÉNYE
Helyi kezdeményezésre megalakult a Zebegényi Trianon Emlékhely Intéző
Bizottság. Tagjai és támogatói elhatározták, hogy 2000. június 4-én méltón
megemlékeznek a trianoni békediktátum aláírásának 80. évfordulójáról.
Szakértők szerint mintegy tíz-tizenöt millió forintra van szükség a
harmincas évek végén megkezdett, de be azóta sem fejezett emlékhely és
környéke rendbetételéhez. Kérünk minden magyart, hogy lehetőségei szerint
segítse e nagyszabású megemlékezés előkészületeit, illetőleg majd vegyen
részt a 2000. június 4-én délelőtt tíz órakor, ökomenikus szentmisével
kezdődő megemlékezésen. A kezdeményezés támogatói között van a Magyarok
Világszövetsége, támogatják a történelmi családok, valamint a Zebegényből
elszármazottak. Zenekar: Dunakanyar Fúvósegyüttes. Az anyagi támogatásra a
következő bankszámlákon és címeken van lehetőség:
Pannónia Alapítvány, 2627 Zebegény, Árpád utca 5.
10103898-11725545-00000004
Segítségüket előre is köszönjük!
Zebegény, 2000. február 3.
Székesfehérvár:
17:30-kor a Szent István Muvelodési Házban ünnepi gyászmegemlékezés a
Trianon Társaság Fejér megyei Tagozata és a Fejér megyei Magyarok
Világszövetsége rendzésében. A megemlékezést megnyitja és beszédet mond:
Kiss Dénes a Trianon Társaság elnöke. Közremuködnek a Magyar Állami
Operaház, az Operastúdió és a Honvéd Együttes muvészei.
Budapest:
16 órakor a Szabadság térrol Fekete Menet indul a Kodály Köröndig. Beszédet
mond Liebmann Katalin az FKGP budapesti elnöke és Kiss Dénes író, a Trianon
Társaság elnöke. Koszorúzás a hosök, Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Szondi
György és Bocskay István szobrainál.
17 órakor a Hosök Terén, az Ismeretlen Katona sírjánál a Magyar Igazság és
Élet Pártja és a Magyar Út Körök Mozgalom rendezésében emlékezés és a magyar
élni akarás ünnepe. Ökumenikus Istentiszteletet tart ifj. Hegedus Lóránt
református lelkész és Havasi Ferenc piarista szerzetes tanár. Beszédet mond
Csurka István a MIÉP elnöke.
EGY TRIANONI MEGEMLÉKEZÉS:
2000. június 4-én 17 órától
Budapesten, a Hősök terén, az Ismeretlen Katona
sírjánál
az emlékezés és a magyar élni akarás ünnepélye:
Igazságot Magyarországnak!
Lesz, lesz, lesz,
csak azért is lesz,
Magyarország újra
Nagy és boldog lesz.
Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Hunyjon ki két szemem világa, mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!
17 órakor felvételről megszólalnak Kassa, Kolozsvár, Zenta, Pozsony,
Munkács,
Nagyvárad, Budapest, Szeged, Pécs, Miskolc harangjai; a meghívott és
bejelentett
szervezetek képviselői elhelyezik koszorúikat az Ismeretlen Katona sírjánál.
Ebben
a jelképes sírban ezer év magyar katonái nyugosznak, akiknek életáldozatát
Trianon értelmetlenné tette volna, ha mi most nem tisztelnénk meg őket
virágainkkal és emlékezésünkkel, csakazértisünkkel.
A koszorúzás a Magyar Igazság és Élet Pártja Ifjúsági Tagozatának
díszsorfala
között történik. Az Ismeretlen Katona sírja négy sarkán a négy elszakított
terület
jelképeivel ifjak - odavalósiak és anyaországiak - állnak őrséget.
17.30-kor kezdődik az ünnepély a Himnusz közös eléneklésével.
Ökumenikus istentisztelet. Imát mond ifj. Hegedűs Loránt református lelkész
és Havasi Ferenc piarista szerzetes tanár.
Részlet a Bocskai István Szabadegyetem Színpadának Trianonra emlékező
vers- és dalműsorából.
Dokumentumműsor: trianoni tragédiánk megítélése a korabeli szellemi élet, a
politika és a sajtó tükrében.
Gróf Apponyi Albert beszéde a békekonferencián 1920. január 16-án.
Az elszakított nemzetrészek képviselőinek felszólalásai 3-3 percben.
A Boldogasszony anyánk és a Tebenned bíztunk közös eléneklése a
Bocskai Színpad művészeinek vezetésével.
Csurka István ünnepi beszéde.
Magyar Hiszekegy (szavalat).
Igazságot Magyarországnak! (ének)
Az ünnepélyt a Székely himnusz és a Szózat zárja le.
Ezt követően az egyéni koszorúzók és tisztelgők leteszik virágaikat az
Ismeretlen
Katona sírjára. Ezért egy szál virágot lehetőleg mindenki hozzon magával,
akár egy
szál mezei virágot.
A testületi, szervezeti koszorúzásra június 1-jén csütörtök délig lehet
jelentkezni az
alábbi telefonszámokon: 215-8795 és 317-2692.
Figyelem! A Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről és Felvidékről érkezőket a
határállomásoknál buszaink várják, és az ünnepély végén oda
visszaszállítják. A
vidékről érkező csoportok autóbuszköltségét a MIÉP-központ magára vállalja.
Mindenkit szeretettel várunk, aki élni akar, és magyarként akar élni a
Kárpát-medencében!
MIÉP-elnökség
Magyar Út Körök Mozgalom
Magyar Fórum szerkesztőség
Kérem , aki csak teheti, jöjjön el a fent meghirdetett
rendezvényre, szójlon
másoknak is, hogy minél többen legyünk jelen a nemzeti tragédiánkra való
megemlékezésen!
Mutassuk meg országnak-világnak, hogy nem felejtettünk még el TRIANONT!
2000. június 5. (hétfo):
Budapest:
19 órakor a Magyarok Házában (Bp. V. ker. Semmelweis u. 1-3.) megemlékezés:
Trianon Társaság, Szent László Akadémia, Magyarok Háza, Református
Népfoiskolai Kollégium Világszövetsége szervezésében. Megnyitó: Kiss Dénes a
Trianon Társaság elnöke. Eloadók: Medvigy Endre a Szent László Akadémia
dékánja, Hámori Péter történész, Lakatos Pál foszerkeszto (Vasárnapi Újság),
Solymossy Péter történész, Domonkos Pál szerkeszto (Duna TV). Áhitatot tart
ifj. Hegedus Lóránt ref. lelkész, országgyulési képviselo. Házigazda: Rajnai
Miklós a Magyarok Háza Muvészeti és Program igazgatója.
Az autóbuszokra történo (ingyenes) helybiztosításra a Trianon Társaság
tagjainak és hozzátartozóiknak az irodán keresztül van lehetoségük. Kérjük,
jelezzék, hogy mely napon szeretnék igénybe venni az utazási lehetoséget!
Igény szerint szervezünk kedvezményes, csoportos étkezést (ebédet)
Lakitelken illetve Zebegényben is. Ezek árai a létszámtól függnek. Az
autóbuszok az elozetesen jelentkezokkel beteltek!!! Mindkét napon kapható
lesz a helyszíneken a társaság 2000-es kalendáriuma és jelvénye is.
Várunk minden magyart ezen a nyár eleji hétvégén! Akik nem tudnak eljönni a
kiemelt programokra, azok természetesen országszerte csatlakozhatnak több
helyi megemlékezéshez, így például Debrecenben, Nyíregyházán, Gyorött,
Pécsett, Miskolcon, Szegeden, Siófokon, Pápán, Nagykanizsán és Celldömölkön
a Ság hegyi Trianon-emlékkeresztnél is.
2000. június 4-én 17 órától
Budapesten, a Hősök terén, az Ismeretlen Katona sírjánál
az emlékezés és a magyar élni akarás ünnepélye:
Igazságot Magyarországnak!
Lesz, lesz, lesz,
csak azért is lesz,
Magyarország újra
Nagy és boldog lesz.
Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Hunyjon ki két szemem világa, mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!
17 órakor felvételről megszólalnak Kassa, Kolozsvár, Zenta, Pozsony, Munkács, Nagyvárad, Budapest, Szeged, Pécs, Miskolc harangjai; a meghívott és bejelentett szervezetek képviselői elhelyezik koszorúikat az Ismeretlen Katona sírjánál. Ebben a jelképes sírban ezer év magyar katonái nyugosznak, akiknek életáldozatát Trianon értelmetlenné tette volna, ha mi most nem tisztelnénk meg őket virágainkkal és emlékezésünkkel, csakazértisünkkel.
A koszorúzás a Magyar Igazság és Élet Pártja Ifjúsági Tagozatának díszsorfala között történik. Az Ismeretlen Katona sírja négy sarkán a négy elszakított terület jelképeivel ifjak – odavalósiak és anyaországiak – állnak őrséget.
17.30-kor kezdődik az ünnepély a Himnusz közös eléneklésével.
Ökumenikus istentisztelet. Imát mond ifj. Hegedűs Loránt református lelkész és Havasi Ferenc piarista szerzetes tanár.
Részlet a Bocskai István Szabadegyetem Színpadának Trianonra emlékező vers- és dalműsorából.
Dokumentumműsor: trianoni tragédiánk megítélése a korabeli szellemi élet, a politika és a sajtó tükrében.
Gróf Apponyi Albert beszéde a békekonferencián 1920. január 16-án.
Az elszakított nemzetrészek képviselőinek felszólalásai 3-3 percben.
A Boldogasszony anyánk és a Tebenned bíztunk közös eléneklése a Bocskai Színpad művészeinek vezetésével.
Csurka István ünnepi beszéde.
Magyar Hiszekegy (szavalat).
Igazságot Magyarországnak! (ének)
Az ünnepélyt a Székely himnusz és a Szózat zárja le.
Ezt követően az egyéni koszorúzók és tisztelgők leteszik virágaikat az Ismeretlen Katona sírjára. Ezért egy szál virágot lehetőleg mindenki hozzon magával, akár egy szál mezei virágot.
A testületi, szervezeti koszorúzásra június 1-jén csütörtök délig lehet jelentkezni az alábbi telefonszámokon: 215-8795 és 317-2692.
Figyelem! A Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről és Felvidékről érkezőket a határállomásoknál buszaink várják, és az ünnepély végén oda visszaszállítják. A vidékről érkező csoportok autóbuszköltségét a MIÉP-központ magára vállalja.
Mindenkit szeretettel várunk, aki élni akar, és magyarként akar élni a Kárpát-medencében!
MIÉP-elnökség
Magyar Út Körök Mozgalom
Magyar Fórum szerkesztőség
Amikor megalakult a kisantant (amiben a kis Szlovákiának is köze lehetett) , akkor az emberiség fejlettebb volt mint technológiailag mint gondolkodásban mint az elődeink.
Szlovákia régen megvédhette volna magát. Azonban mi velünk csúnyán elbántak a szomszédaink. (és ezeknek nyalizunk ma) Előbb-utóbb úgyis autonómiát kaptak volna a szlovákok és más nemzetek.
Rekviem és búcsú Nemeskürty István a nemzeti önismeretről 75. születésnapján
"... – A pécsi katonai iskolán, ahová az úgynevezett Ludovika előtt jártam, már 1941 óta módszeresen figyelemmel kísértük a háborús eseményeket. Nekem például az észak-afrikai hadszíntéren történteket kellett értékelnem. Arra jöttem rá, hogy Rommel előrenyomulásához egy idő után nem lehet majd biztosítani az utánpótlást, és ugyanez fog történni a Sztálingrád felé tartó németekkel is. Bármennyire meglepő, én ezekből már 1941-ben úgy láttam, hogy a németek elvesztik a háborút, és nem értettem, hogy nekünk miért kell abba belépnünk. Ez után jött a doni katasztrófa, amelyről itthon jóformán nem volt szabad beszélni. Mindenki Sztálingrád elestét siratta. Rádöbbentem, hogy itt százezer embert föláldoztak! Akkor arra gondoltam, ha író akarok lenni, az lesz a feladatom, hogy megkeressem a magyar történelemnek ezeket a tragikus pillanatait, és megvizsgáljam, szükségszerű volt-e, ami történt, vagy elkerülhető lett volna. ...
Jóvátehetetlen bűnök
– Ez a gondolat későbbi esszéinek is alapfonala, egyebek között a második magyar hadsereg doni katasztrófájáról szóló Rekviemnek is.
– Borzalmas ostobaság és bűn volt a második világháborúban való részvételünk. Ez kétfelé ágazik, a tényleges részvételre, annak esetleges alternatíváira és a zsidóirtásban való közreműködésre. Az utóbbiban követte el nem csupán a magyar kormány, hanem a magyar társadalom, a nemzet azt a jóvátehetetlen bűnt, hogy nem gondolta át: bennünket Mohács után a nyelvünk tett magyarrá, és abban a pillanatban, amikor nem az egy nyelvet beszélők közösségét tekintjük alapnak, hanem mást, a nemzet megy tönkre. A zsidók megkülönböztetése pusztán azért, mert zsidók, jóvátehetetlen bűn még akkor is, ha közülük senkit sem pusztítanak el. Ez azonban nemcsak az akkori kormány bűne volt, mert az országlakosok nyolcvan százaléka is természetesnek tartotta. Magam is tapasztaltam, és nem szabad elhallgatni.
Fotó: Velledits Éva
– Mi az oka, hogy erről kíméletlen nyíltsággal eddig szinte alig szóltak?
– Ezen gondolkodtam. Az egyik magyarázat talán, hogy sokáig nem voltunk önálló állam, az emberek megszokták, hogy politikailag vezetik őket. Most is ilyeneket hallok, „a kormány így meg úgy”, „már megint árvíz van” és a többi. Emellett szerepet játszik ebben – és most hívő katolikusként is beszélek – a lelkiismeret elaltatása. „Ha nem nézek oda, nem én csináltam.” De nemcsak arról van itt szó, hogy a magyar lakosság nagy része tudomásul vette a zsidótörvényeket. Hiszen nem azért tette, mert annyira utálta a zsidókat. Hanem, mert sok, részben dologtalan, részben önhibáján kívül munkanélküli számára törvényes lehetőséget adtak mások javainak megszerzésére, pozícióinak elfoglalására. Erről is elmulasztottunk őszintén beszélni a háború után. Pedig ha ezt a lakosság átérezte volna, most sokkal türelmesebb lenne. Más kérdés, hogy most is vannak, akik szeretnének hasznot húzni abból, hogy a nagypapájuk zsidó volt, holott az általa elszenvedett hátrányokból ők már szerencsére semmit sem tapasztaltak. De ez is a mi ostobaságunk és bűnünk. ..."
A Lex Apponyi csak az oktatással foglakozott, kötelezö nyelvvizsgát csak a tanítóktól kért, de azt is csak egy pár év türelmi idö után, a törvény bevezetése után.
A köztisztviselök nyelvvizsgája a trianon utáni Romániaában volt divat, így szabadultak meg a magyarajku tisztviselöktöl, akkor volt kiírva minden hivatalban "Vorbeste romaneste", vagyis beszélj románul, még akkor is ha mind a kettö magyar volt.
Más : összehasonlítani egy százéves törvényt a mostani törvényekkel? Ráadásul: Az akkori nemzetiségi törvények sokkal demokratikusabbak voltak mint a mostaniak az utódállamokban: felekezeti iskolák függetlensége, ahol a nemzetiségiek többségben voltak ott a közhivatalnokoknak kellet a kissebbség nyelvét ismernie (olvasd el a Bólyaiak életrajzát)
Én erdélyben születtem, legalább jártál ott, ha már ilyen határozott véleményed van mindenröl?
Igen ez nem dontheto el a terkepbol egyertelmuen. De sajnos nagyob teruleten. Es ugye itt mindenki azon vitazik.
Viszont ott a gond, hogy ezt csak attelepitessel lehetett volna kikerulni (az meg tudjuk milyen...). En inkabb ezt neveznem a tortenelem nagy balszerencsejenek, hogy a tiszta magyar terulet nagyon is messze volt a (mai) orszagtol. Ha a hatar mellett lett volna akkor talan nem lett volna gond vele (bar a vajdasag is el lett szakitva..:-((((.
Az a baj, hogy ha egy nem magyar gyoztes hatalom ra nezett arra a terkepre, es a romanoknak volt jogos kovetelese (ezt sajnos ki kell mondani) akkor ugy huzta meg a hatart hogy az a terulet elszakadt. Akkor meg nem volt legifolyoso, hogy az orszagtol tobbszaz kilometerre legyen tobb megyenyi "szinten" Magyarorszag. Ma mar ez nem lenne lehetetlen de akkor.... Lehet, hogy ez is ok volt Erdellyel kapcsolatban, nem tudom.
A románok valóban többen voltak (1910), de a térkép alapján ez nem dönthető el, mivel a magyarok nagyobb népsűrüségű területen éltek, a románok pedig kisebb népsűsrüségűn.
Nem azért léptünk be a II. világháborúba is mert....hanem...
Nem azért léptünk be a V.SZ.-be is mert....hanem...
Nem azért léptünk be a NATO-ba is mert....hanem...
Van-e/lehet-e egyáltalán NEKÜNK saját szabad akaratunk?
kedves geszthi!
Kanyargom, nem azért léptünk be az I. vh-ba, mert nemzetvédők lettünk volna, vagy mert itthon mindenki szerbre akart célba lőni!
Nem a magyar vezetésen múlott! Sőt!
De a pontos körülményeket már leírták lentebb.
nils
rezso kedves, ha lennel szives bovebben kifejteni, hogy mi volt olyan idetlenseg?
Az, hogy szerinted be kellett lepnunk a haboruba, mert az annyira, de annyira nemzetvedo volt?
Az, hogy a szlovakok, romanok sajat orszagot szerettek volna es nem monarchiaban elni?
Az, hogy erdely (lasd basand fele terkepet alabb) alapjan sajna nem volt szintiszta magyar terulet? (Mi van igy oda a nagy mitosz, hogy erdellyel mekkora szintiszta magyar teruletet vesztettunk el?)
Vagy az, hogy elismertem Nabukodonozor nagylelku volt a felajanlassal de ketelkedem, hogy ez lenne az altalanos?
Mert gondolom, aki csak ugy konkretumok nelkul kozol velemenyt a tortenelemrol az szinten kihagyott egy par orat...
Az meg, hogy hogyan tanitjak most az altalanos iskolaban, miben befolyasolja a regebbi kozepiskolaba jarast? Legalabb egyeztetned a biralatod targyat...:-)))
Csak azert kerdezem ezt toled, mert szeretem mindenoldalrol korbejarni a temat es itt amig ra nem kerdeztem (mivel nem tudtam az pontos adatokat) senki nem fogalkozott a nemzetisegi eloszlassal. Es lehet vak vagyok de a basand fele terkep alapjan nem tudom de mintha erdelyben, sajnalatos modon tobbsegben lettek volna romanok.
Ha mi lettunk volna a "lilak" es ok a "pirosak" mi mennyi teruletet kertunk volna ???? Vagy mi is maradni akartunk volna a monarchiaban?
Szoval nagy igazsagtalansag tortent az sajnos igaz, de azert ne feledjuk el, hogy ha nem kaptak volna sajat orszagot a romanok, szlovakok akkor most az lehetne esetleg itt is amit speaker egy flegma "és"-sel elintezett. Nem hiszem, hogy erre vagyna valaki is...
Speaker, ezek utan mar ertheto, hogy miert irtad 999-03-22 22:05:28.
No hat az ilyenektol mentsen meg az Isten minket. Abba nem gondolytal bele, hogy amit ilyen nagy flegman idebufogtel azt a vajdasagi magyarok esetleg nagyon is rettegve szemlelik.
Hat ennyire foglalkozol te a magyar kisebbsegekkel. Csak fel teglank kellenek, hogy verhesd a melled, hogy te milyen nagy magyar vagy...
" Es? " mit szamit ugye...
