"Ebből a szövegből egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb magyar nem igazán tulajdonít túl nagy szakralitás a koronának."
Egyértelműen csak az látszik, hogy semmit nem értettél meg sem GéKI - ből sem Széchenyi - ből.
Sikerült megint megtalálnod szarvaközött a tőgyit.
A Szent Korona - ma már az - önálló és független Magyar Állam jelképe - Széchenyi és Petőfi idejében azonban a "hatalom" - jelképe, amely éppen egy olyan kezekben volt, aki egyálltalán nem akarta ezt az "önnállóságot" elismerni - aztán mégis kénytelen volt megtenni. Széchenyi éppen ezt a "önállóságot" - kérta számon - azzal, hogy azt esküvel erőssítse meg a hatalom - esküdni bármire meglehet, ha azt az esküt megtartják - koronára is meg hálósipkára is.
"... de egyszersmind azon szerződéseket, melyek ősei és a magyar nemzet között létrejöttek, s melyek isteni és emberi törvények szerint ma is jogilag fennállanak, esküvel erősiti..."
Ennek semmi köze, a csak a huszadik század óta létező Szent Korona - tanhoz... vagy a modern mai idők "koronatiszteletéhez"... amire GéKI - hivatkozott.
( Talán pl. Árpádtól ( bár minden bizonnyal magyar volt - mégsem kellene számonkérni a 21. századi "koronatiszteletet"...!!! )
"Mármint a "magyar" nyelvűek, ugye! Sok kicsi-sokra megy alapon a migrációs mozgásokkal."
Semmi ilyesmit nem tudsz igazolni.
A legutóbbi izüs "bizonyítás" gyakorlatilag bohózatba fulladt (lásd LvT értékelését).
Sok kicsi feltételezés -> 0 eredmény.
------
Ha a Halotti beszéd isá - szavának magyarázatára gondolsz, azt azóta elvetettem, mert felül írta egy sokkal valószínűbb, amely a Honti László féle magyarázatnak bizonyos aspektusait figyelembe veszi, más - kézenfekőbb aspektusokkal viszont kijavítja. Ennek az etimológiának valóban nics köze, a jász népnév etimológiájához...
A népnévhez nem, na de a tájnyelvükhöz? Avagy mi köze is lehet Borsu v. Borsod, Böngér kun vezér fiának a későbbi jászokhoz, aki Kiev alatt csatlakozott Álmoshoz.
Böngér fia Bors „a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize mellett várat építtetett; ezt a nép Borsodnak hívta azért, mivel kicsiny volt".
Lássuk, hogy konkrétan mit írt a koronáról Széchenyi.
"Oly országban, hol az emberek szabadon gondolkoznak, és legalább ezelőtt eszméiket szabadon is kicserélhették, még a török uralom alatt is, oly országban nem lehet ily absurdumokat az emberek agyvelejébe octroyalni: ott az emberek hallgatni fognak ha beszélniök nem szabad, - talán hazudni is, ha kellőleg terrorisálják őket . . . . azonban - bocsásson meg excellentiád - ily szemfényvesztésnek soha hitelt nem adnak, és bátrak vagyunk excellentiádnak becsületszavunkat adni arra, hogy ha ő felsége a császár, Szt. István koronája helyett egy csákót, tábori sipkát, egy cilindert, vagy épen calabresert vagy hálósipkát tenne is fejére, de egyszersmind azon szerződéseket, melyek ősei és a magyar nemzet között létrejöttek, s melyek isteni és emberi törvények szerint ma is jogilag fennállanak, esküvel erősiti, - s aztán mi több szavát is tartja - hogy ezen esetben, a kalap, csákó vagy hálósipka, épen oly tiszteletben fog tartatni Magyarország minden lakósai által, mint jelenleg a korona, azon különbséggel, hogy miután a régiség mindennek bizonyos tiszteletre méltóságot kölcsönöz, ennél fogva a régibb mindenkor nagyobb tiszteletben is részesül az ujnál: ellenben Szt. István koronája a lomtárba dobva, és magasabb rendeltetésének teljesitésére nem használtatva, Hunnia legutolsó polgára által sem becsültetnék többre - kivéve ha elrabolnia s beolvasztania megengedtetnék - mint egy fazék, vagy bogrács, melyben burgonyáját vagy kásáját főzi." (59-60. o.)
(Eredeti helyesírás.)
Széchenyi Ein Blick (1859) c. művének 1870-es fordítása.
Konkrétan ott lenne Petőfi vagy Széchenyi, azért az ő magyarságuk nem igazán kérdőjeles.
"A koronatisztelet és a koronabecsmérlés egyként jó magyar hagyomány. Petőfi azt írta: "Eltépett lánc s eltört korona. / Tűzbe véle!.../ No de mégse, / Régiségek közé zárjuk." A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István pedig bográcsnak, fazéknak gúnyolta a Szent Koronát, s nem átallotta volna ugyan nem svájci, hanem kalábriai sapkával, cilinderrel vagy hálósipkával helyettesíteni."
"Az üvegalmárium" (Radnóti Sándor esztéta a koronáról)
"Nos ez az a szemlélet, ami miatt soha nem fogunk egyetérteni."
Igen, mert te is odáig vagy valamiféle nemzeti mítoszért, amitől hajlamos vagy a tényeket elferdíteni (nem is kicsit).
"NEM részei voltunk az Ő – kultúrájuknak, hanem részesei voltunk egy olyan kultúrának, aminek ŐK is - és MI is - a részesei voltak."l
A szkíta világ a Mongóliától a Dunáig terjedt sok-sok törzzsel néppel. Ha ott is voltunk, akkor is elég kis szeletet klépviseltek azok az ősök. Nem mellesleg az sem egészen biztos, hogy teljes jogú "polgárok" voltak azok az ősök és nem meghódított vagy rabszolgának behurcolt nép.
"– ti… őket – valamiféle „multikultinak” – írjátok le… akik úgy képesek különféle szövetségeket kötni, mint akiknek teljesen mindegy, hogy értik-é egymást vagy nem, ellenségek voltak-é eddig vagy nem,"
Mivel erről vannak adataink.
" Nem voltunk részei az Ő - kultúrájuknak, sem a Kazároknak - sem a Törököknek, sem a Habsburgoknak, sem a Szovjeteknek, sem az Uniónak... hanem ÖNÁLLÓ részei voltunk egy közös kultúrának - mindíg is ez volt a törekvés, ezért fogtunk fegyvert, ezért haltak őseink - ha kellett - ezt jelenti minden magyarnak a Szent-Korona."
Akárhogy is próbálod magadnak ezt eladni, ugyanúgy, sőt talán még inkább, részei voltunk a sztyeppei török kultúrának, a keresztény európai kultúránaka kommunista világnak és most Európának, és méretünknél és befolyásunk mértéke alapjánál fogva továbbra is marginális súllyal. Ezt klépviseli a hellenisztikus napisten diadémájából eredő később a resztény királyok hatalmi jelképévé válló, de nállunk bizánci formájú, korona.
Te továbbra is valamiféle saját különbejáratú hősi őstörténetre hivatkozol az önigazolásod alapjaként. De ez nem az én önigazolásom, nekem az is elég, amit én elértem, ezért ne akard egyetemesként eladni.
"... mi részesei voltunk az ő (nem nyelvi) kultúrájuknak."
Nos ez az a szemlélet, ami miatt soha nem fogunk egyetérteni.
NEM részei voltunk az Ő – kultúrájuknak, hanem részesei voltunk egy olyan kultúrának, aminek ŐK is - és MI is - a részesei voltak.
Volt egy „szkíta” kultúra, amelyen többféle népet, és nyelvet értünk, amelyet összekötött egy bizonyos „nomád lovaskultúra”… de nem tudunk semmiféle alá-fölé rendeltségről. Ismerünk több népnevet… de szinte semmit nem tudunk a nyelveikről. Ha beszélünk róluk, akkor – ti… őket – valamiféle „multikultinak” – írjátok le… akik úgy képesek különféle szövetségeket kötni, mint akiknek teljesen mindegy, hogy értik-é egymást vagy nem, ellenségek voltak-é eddig vagy nem, ismerték-é egymást egyálltalán eddig vagy nem… egyszóval semmi más nem motiválta őket csak a pillanatnyi érdek.
Tehát… a magyarság ( évszázadokig ) bizonyosan részese volt egy olyan szkítának nevezett kultúrának, amelynek akkori tagjai közül, biztosan azon kevesek közé tartozik amely rendelkezik ma is érvényes önálló államalkotóként – önálló álammal.
Nem voltunk tehát részesei senki más kultúrájának, hanem részei voltunk egy kultúrának, amelynek mások is részesei voltak. Több ezer év óta még soha nem adtuk fel ezt a szemléletet. Nem voltunk részei az Ő - kultúrájuknak, sem a Kazároknak - sem a Törököknek, sem a Habsburgoknak, sem a Szovjeteknek, sem az Uniónak... hanem ÖNÁLLÓ részei voltunk egy közös kultúrának - mindíg is ez volt a törekvés, ezért fogtunk fegyvert, ezért haltak őseink - ha kellett - ezt jelenti minden magyarnak a Szent-Korona.
"Mivel pedig nem nyelvi alapon szerveződött politikai szövetségek jöttek valójában, nem népek. Ezek az elnevezések nem fedik sem a nyelv, sem a nép definicióit. Ezt mindig elhibázzátok, szándékosan, vagy sem, de meg van merszed foghegyről beszélni!"
Mit tegyek, ha nem fogod fel, hogy ha nem homogén egy nyelvű tömbnek képzeled el, az attól még nem jelenti azt, hogy rögtön minden család más nyelvet fog beszélni, de azt sem, hogy ez automatikusan magyarokat jelent.
Nem hibás az a definíció, csak te azt nem érted.
Nem mellesleg azért a kora középkori etnikum fogalomba azért a nyelv is beletartozott és ahol számottevő más jellegű, nyelvű népesség előfordult, azt azért jelezték.
Itt a politikai entitás, és etnikum fogalmakat kevered megint.
Egyszerűen fájdalmas olvasni, amit összeirkálsz :-((
"A magyar nyelv és a magyar ősök egységességéről (entitás) szóló elméletek csődje..."
Ezt ki állítja? Melyik nyelvész???
Te lennél eme "csőd" felfedezője???
"akkor egy török, szláv, germán, görög, nyelvű folyamatos többségi nyelvi közegben rég ki kellett volna halnia"
Egy nem létező problémára (lásd "csőd") próbálsz javasolni egy végtelenül dilettáns megoldást
ad nauseam üzemmódban. Itteni nyelvész is látta, semmi értékelhetőt nem fedezett fel a Hg-cseppek, az idősodrony és a búzaszemek kavalkádjában.
"Nem tudunk szervezett, magyar államszerű közösségről, mint amilyen volt a bolgároknak, a kazároknak, a türköknek, később a kunoknak, mongoloknak stb. Nem voltak többségben sem, mint pld. a szlávok."
Átvettük, nem is egyszer.
A bolgár nyelv megmaradásában mit segített az államszervezet?
A kaganátus léte mennyire biztosította a kazár nyelv fennmaradását?? :-DD
Milyen államszervezete volt a kunoknak???
"Igen: „főleg folyók völgyében – kisebb gócokban sűrűsödnek” (Gulyás B.), diaszpórákban éltek, szétszóródtak, mint a búzaszemek, gurultak-egyesültek, mint a higanycseppek."
Belekapaszkodsz egy -- alapvetően triviális -- régészeti megfigyelésbe: "meglepő" módon a sok állatnak víz kell, és tök "meglepő" módon ott találjak a nomádok leleteit. De Gulyás semmit nem állít a vicces Hg-cseppjeidről stb.
Mármint a "magyar" nyelvűek, ugye! Sok kicsi-sokra megy alapon a migrációs mozgásokkal.
Mivel pedig nem nyelvi alapon szerveződött politikai szövetségek jöttek valójában, nem népek. Ezek az elnevezések nem fedik sem a nyelv, sem a nép definicióit. Ezt mindig elhibázzátok, szándékosan, vagy sem, de meg van merszed foghegyről beszélni!
Attól, hogy minduntalan erölteted a hibás definició alapján való értelmezést, még nem lesz igaz.
Az Avar Kaganátus időszakáról beszélünk, mondjuk 568-tól.
Hol vannak ekkor a pannonok?
De főleg a szkíták??? :-DD
Dash (2019):
"Itt viszont elfelejted, hogy a szkíta kor úgy egy évezreddel a honfoglalás előtt véget ért a Kárpát-medencében és jöttek a szarmaták meg germánok leginkább. De már azok se igazán vannak sehol. A régészeti és antropológiai szakirodalomban igen részletesen olvashatod, hogy a szarmata továbbélés a kora avar korig mutatható ki. Kivétel mondjuk az üllő5 kerámiák de nem hiszem, hogy ez a téma elérte volna egyelőre azt a színvonalat, hogy azokat firtassuk.
Szóval persze, éltek ott szkíták is meg később magyarok is, sőt voltak gepidák, meg longobárdok meg pannonok meg jazigok és egykor talán még mamutok is, csak az időtengelyen kellene őket jól elhelyezned."
Aztán hol vannak a még inkább agyongyepált hunok??? :-D
("The Huns, reorganized under Dengizich, moved to the east, where they attacked the Eastern Roman Empire and were decisively defeated in 469. After that point, the Huns cease to exist in European history." Wiki: Battle of Nedao)
"no meg azt az etnikai mixet, amit menet közben szedtek össze a csatlakozó népekből"
A Rácz-cikk szerint látunk egy avar társaságot a Duna-Tisza-közén (elit?) és "kelet-európaikat" (J1a + J2b) a Tisza mellett. Ennyi. Szóval, hiába látványos ez felsorolás, de a valóságban csak annyi népet kell szétszálazni, amennyi a wikis szócikkben szerepel.
Továbbra sem tudsz mutatni olyan leletcsoportokat, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni a régészek:
"* se nem avar;
* se nem szláv;
* se nem gepida;
* de még bolgár sem." (UvL)
Ui.:
Úgy tűnik, a szarmatákat nyugodtan el lehet felejteni (lásd Dash).
