Tegyél be egy páratartalom mérőt , hogy lásd mivel is állsz szemben . Hol rozsdásodik ? Kerékívek ? Küszöb ? Hátsó kerékjárati ív a c oszlopnál ? Tetőperem ? Ajtóalja ? Szélvédő körül? Alváz ? Lámpák körül ? Felületi , vagy belülről , hólyagosodó , üregből áthatoló?
Ha úgy érzed , hogy az épület maga a gond , akkor a falakat beboríthatod , plafont 0,5mm-es festett fémlemezzel , a padlót meg műgyantás , üvegfátyolos bevonattal . ( a legegyszerűbb fényezőfülkék is így kerülnek kialakításra házilagosan ) Az átszellőztetés így is ajánlott . De az a tárolási mód is létezik , hogy a kocsi alatt elektromos fűtőfilmmel temperált alulemez placcot alakítanak ki , így amikor kell a kocsi egy meleg légáramlatban van , nem csapódik le a fémen a pára .
Ez a vékony kicsapódott vízréteg egy 80%-os relatív páratatalmú helyiségben talán csak hosszú órák alatt szárad fel, miközben folyamatosan rozsdásodik a felület. Ha ugyanaz az autó pl kinn van szabad levegőn, akkor lehet, hogy mindössze 10-15 perc múlva száraz.
A lakatlan ház falai valószínűleg nedvesek a folyamatosan felfelé szivárgó talajnedvesség miatt, ezért a belső légtér relatív páratartalma hideg időben valószínűleg 80% felett van.
Az autód külseje valószanűleg minden nap lehűl a hajnali hideg hőmérsékletére, majd ahogy kezd felmelegedni az idő, akkor kiderülhet, hogy a hideg autó hőmérsélkete harmapont alatt van, ezért az egész autót kicsapódó pára (tehát víz) lepi el. A mindennapos víz-kezelés pedig durván rozsdásítja a már meglévő rozsdát.
Nekem pl volt egy öreg Toyota TE71-esem hétvégékre, kinn lakott a szabad ég alatt. Azt is csámcsogta a rozsda. persze lassabban, mint a te autódat, mert az enyém nem egy zárt nyirkos épületben dunsztolódott, hanem a szabad levegőn a hajnali párától villámgyorsan meg tudott száradni. Azon gondolkodtam, hogy barkácsolok neki valamilyen elektromos korrózióvédelmet, de megszabadultam tőle mielőtt teljesen szétesett.
Egyéb "száraz helyiség" megoldások milliomosok számára:
- fűtött garázs (felmelegítve ugyanaz a levegő szárazabb)
- párátlanító rendszer (pl napi kb 20 liter víz kinyerése a levegőből+falakból)
- a helyiség légmentes ÉS párazáró körbeburkolása (mint pl az űrhajóknál).
43 éves Audi 80 LS. Igaz, volt rajta alul rozsda is, amit nemrég kezeltünk le és az alváz- és üregvédelem is nemrég történt meg, de az elmúlt 5 évben a rossz klíma tuti rásegített, hogy több dolgunk legyen.
Milyen autóról is beszélünk ? Ha épületben állva is rohad , akkor ott egyéb gond is van . A pince szellőzését oldd meg a kis házon kívül és csináld meg az ajtaját légmentesen záródóra . Az épületet szellőztesd át rendesen , alul , felül kialakított nyílásokkal . ( és csináld meg a kocsi festését , üregvédelmét rendesen :-) )
1) biztos h tennék alá egy fóliát. a beton nem vízzáró, átjön rajta a talajpára, ha nincs vízszigetelve és kicsapódik az autón
2) pinceajtót körbe kellene tömíteni és hőszigetelni.
3) rekuperátoros (házilagos) szellőztetés (belül felül elszívva), párazáró hőátadó felülettel (nem entalpiás). de minimum egy alsó/felső nagy légnyílással, felül elszívással.
Nem épp hőszigetelési téma, de pára elleni szigetelés és nem találtam más gyakran látogatott fórumot, ezért bátorkodom ide írni.
Van egy kisház, amelyet garázsnak használok, áll benne egy 43 éves oldtimer. Idénként megjáratom, esőben ki se megyek vele és mégis rohad, pedig ha az 5 év alatt 50 km-t mentem vele, sokat mondok. Ez a kisház nedvesedik, talán leginkább azért, mert a hátsó oldaláról a pincébe vezet egy lépcső, amelyet ugyan egy vasajtó választ el, de lehet, nem elég jól; az ajtó pince felőli oldala összefüggő rozsda, volt olyan év, amikor a pincében víz állt. A kisház egyébként valami könnyű, Ytong-szerű kőből épült, kívülről nincs bevakolva, talán ez is gond, belülről viszont be van és van olyan fala, amelyikről jön le a nedves vakolat, tegnap le is vertem több zsákkal. Eresz sincs, talán ez is gond, hogy a tetőről lefolyó eső is nedvesíti alulról. A padlózata beton, az nem tűnik nedvesnek.
Vannak ötleteim, csak nem tudom, mennyire hatékonyak. Először is: a pince felé vezető ajtót légmentesen leszigetelném, hogy onnan ne jöjjön fel a nedvesség. Aztán csinálnék ereszt és a vizet elvezetném hátra, lefelé. Valamint vágnék kis ablakokat fent minden oldalra, hogy átjárja a levegő, de ez nem tudom, mennyire jó ötlet, mert ha kint is nedvesség van, akkor mi lesz?
Ha vannak valakinek jó ötletei, kérem, írja meg, köszönöm.
Sokan vásárolnak olyan "hőszigetelt" házat, amiről utólag kiderül, hogy a ház hőszigetelése röhejesen vékony. Egy vékony acél kötőtűvel tíz másodperc alatt ellenőrizhető lett volna pl a vásárlás ELŐTT.
MEGTÖRTÉNT
A tégla házfalak felső csíkjában vasalt beton koszorú szokott lenni, ami rosszabb hővezető a téglánál. (=hőhíd) Ha egy ilyen beton koszorú találkozik egy röhejes hőszigeteléssel, akkor nem kell diszpezites mese, anélkül is penészedhet a fal teteje a koszorú vonalában.
NINCS BETONKOSZORÚ
Egy jó hideg téli napon rá kellene nézni hőkamerával arra a penészedő falra (belülről és kívülről is!), Lehet, hogy a hőkamera képén egészen megdöbbentő dolgok látszanának (pl a beton koszorú vasalása).
MEGTÖRTÉNT
Amúgy a diszperzit nem párazáró, hanem jó páraráteresztő (sajnos), tehát az interneten keringő diszperzitees szövegek nagy része kitaláció, mese. Ebben a fórumban évek óta keresünk olyan MEGFIZETHETŐ festéket, ami párazáró valamennyire.
A FIZIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK MEGVILÁGÍTÁSÁRA JAVASLOM FORDULJON SZAKÉRTŐHÖZ:
Sokan vásárolnak olyan "hőszigetelt" házat, amiről utólag kiderül, hogy a ház hőszigetelése röhejesen vékony. Egy vékony acél kötőtűvel tíz másodperc alatt ellenőrizhető lett volna pl a vásárlás ELŐTT.
A tégla házfalak felső csíkjában vasalt beton koszorú szokott lenni, ami rosszabb hővezető a téglánál. (=hőhíd) Ha egy ilyen beton koszorú találkozik egy röhejes hőszigeteléssel, akkor nem kell diszpezites mese, anélkül is penészedhet a fal teteje a koszorú vonalában.
Egy jó hideg téli napon rá kellene nézni hőkamerával arra a penészedő falra (belülről és kívülről is!), Lehet, hogy a hőkamera képén egészen megdöbbentő dolgok látszanának (pl a beton koszorú vasalása).
Amúgy a diszperzit nem párazáró, hanem jó páraráteresztő (sajnos), tehát az interneten keringő diszperzitees szövegek nagy része kitaláció, mese. Ebben a fórumban évek óta keresünk olyan MEGFIZETHETŐ festéket, ami párazáró valamennyire.
Nálam penészpötty-sor volt kissé hullámzó vonalban, kb. 20 cm-rel a plafon alatt. Csak külső falon. Nem tudtam elképzelni, mi lehet az, mert a fal szigetelt, a padlástér szigetelt. És ha onnan is jön le a hideg, miért a plafon alatt 20 cm-rel van a penész?
Aztán felújításkor kiderült, hogy a mennyezet diszperzites festékkel át lett húzva valamikor utólag, épp a penész vonaláig. Vagyis a felszálló párát a festék megfogta, a víz a mennyezeti holkeren szépen lecsurgott a falra, és ott kezdett penészedni. Na, az csinált nekem ilyen pöttyöket egy csíkban a függőleges falon.
A szelemen fának szerintem nincs jó szorosan nekitolva a födém hőszigetelés azon a légrésen folyamatosan jön kifelé a meleg (a meleg levegő felfelé száll, ha hagyjuk neki).
Az nem látszik a képen, hogy a gerenda külső oldalához odasimul-e a hungarocell, vagy ott is van egy hő-kiengedő légrés a hungarocell és a szelemen között.
Ezeket a függőleges hő-szivárgó réseket azon a ponton kellene jól megnézni, ahol alul a penészfoltok megjelentek a mennyezetnél. Lehet, hogy ott meg van gyűrődve a padláson a gyapot, vagy a polisztirol felét megrágta egy vegán egér.
Ezek a penészfoltok szerintem csak akkor kapnak a növekedéshez elegendő vizet, amikor odakint erősen fagypont alatt van a hőmérséklet. De ennyire hideg évente csak néhány órán át lesz, vagy esetleg soha többé. Fesd le egyszerű festékkel és reménykedj, hogy nem lesz soha többé nagyon hideg.
Tömd meg rendesen a szelemennél (vagy 20cm ) gyapottal . Előtte húzd meg az anyákat , lazának tűnik a képen lévő . A talpszelemen a külső falsíkra lett rakva ?
10cm nagyon kevés. Ma már semmilyen építési szabálynak nem felel meg min. 10cm-el még hizlald fel, a talpszelemeneknél meg még plusz 10cm-el. Képzeld úgy, mint egy sálat a hideg télben a nyakadban, mikor állsz a buszmegállóban. Van sál, nincs sál. Mekkora a különbség?
"A kulso hungarocell szigeteles felmegy egeszen a fodem szelen levo gerendaig, ill. a padlasfodemen 10 cm kozetgyapot van."
Egyes hőszigetelő mesterek szokása, hogy nincs egymással összekötve az oldalfali és a födém hőszigetelés, némelyik házon akár 1 méterre is vannak egymástól, tehát a közöttük lévő 1 méteres sávban nincs semmi hőszigetelés körben a házon. A gazdi meg csodálkozik, hogy a gatyáját is hőszigetelésre költöttre, mégis gyűlik a penész a sarokban.
A födémen a 10 centi nem valami sok, mondhatnánk igen kevésnek is. Ha anyagilag megngedheted magadnak, hizlald fel 20 centire. akár a legolcsóbb üveggyapottal.
"A fodem szelen levo gerenda tetejen nincs semmi"
Ha a gyapot födém hőszigetelés jó szorosan nekinyomódik a szelemen két oldalának, akkor a fát tekintsd a kőzetgyapotnál kb háromszor gyengébb hőszigetelő anyagnak. Tehát pl 15 centi fa = kb 5 centi hőszigetelés.
kezdenek ilyen pottyok/foltok megjelenni a kulso falakkal hataros falak belso-felso reszen. A kulso hungarocell szigeteles felmegy egeszen a fodem szelen levo gerendaig, ill. a padlasfodemen 10 cm kozetgyapot van. A fodem szelen levo gerenda tetejen nincs semmi, a kulso oldalanak a hungarocell, a belsonek pedig a kozetgyapot megy neki (mire leirtam, megtalaltam rola kepet).
Nem tudtam felolteni ide a kepet, ezert feltettem oket ide: fodem, potty es folt. A nem letakart gerendaktol, vagy mitol lehet ez?
Istenem, mintha innen nem lett volna éppen elégszer kibaszva. Szegény árva elek, mindenki hülye, csak ő a helikopter, aztán amikor elfogy a levegő körülötte, előáll ezzel az áldozat dumával. Azon csodálkozom, hogy még nem találta ki, hogy rajta kívül a fórumon mindenkit a háttérhatalom/gyíkemberek/AI irányítanak... Vagy három másik topicban is pont ebben a kvantumállapotban* van...
* meghatározhatatlan, mert a vizsgálattal (moderátorok) azonnal felborul a kvantumállapot (kibasszák)
