A pir lap nem lenne egy rossz megoldás. Jó kérdés itthon miért nem lehet kapni a pir lapokat gipszkarton hátfallal.
Belső szigetelést te hogy oldanád meg porotherm falazatnál? Multiport írtad háklis anyag. Még nem jutottam előrébb a dologban, bár most van kis időm rá szerencsére.
Legrosszabb esetben mennek vissza a 7mm xps lapok, amik eddig voltak fent (18-19 fokos falat csinált a 14-15 helyett, ami már nem volt rossz hőérzetben)
Külső falat nem tudjuk szigetelni sajnos. Legrosszabb esetben rakok fel hőszigetelő vakolatot, de ezt kerülném a gyenge hatása miatt.
De több márkának is láttam ilyen Ecotwist dűbelét.. A fischer oldalán írja az ásványgyapot anyagokat, de pl. a baumit ecotist oldalán nem esik szó, hogy ahhoz is jó lenne.. A kérdésem az lenne, hogy 20cm-es kőzetgyapothoz ez biztonsággal használható ez a dűbel? Vagy ha nem, akkor mit ajánlanátok kőzetgyapothoz, hogy a hőhidakat minimalizáljuk? előre is köszönöm!
szeretnék visszajelzést is írni, ha elhárult a probléma.
Egyelőre annyi történt, hogy fent jártak a tetőn tetőfedő emberek (más ügyben), és kértem, hogy ha már ott vannak, nézzék meg (kívülről) a kémény környékét, ahol belül a vizesedés/páralecsapódás jelentkezik a fürdőszobában. Benéztek a cserepek alá, és azt mondták, elengedett a ragasztás (valamilyen összeragasztott rétegek között), azt elvileg most megragasztották megfelelő ragasztóanyaggal. (Persze felmerül a kérdés, hogy engedhet el a ragasztó 2-3 éve épült tetőn). Hogy ennek volt-e köze a vizesedéshez, az majd kiderül...
Egy ilyen fórum szerintem pont arról szól, hogy az ember tájékozódik, megnéz különféle ötleteket, utánaolvas szakkönyvekben és levonja a következtetéseit.
Egyszóval nem írtam, hogy rossz lenne amit Rudolf írt, de azért azt állítani, hogy csak az lehet a jó szerintem túlzó. Több jó megoldás is létezik, amit én szeretnék követni első körben olyan, amiről van szakirodalom és valid tapasztalatok. Ezek nem jelentik azt, hogy 10 év múlva is jó lesz..Hosszú távú tapasztalat szerintem egyikről sincs, lévén a könnyűszerkezetes modern házak még gyerek cipőben vannak itthon és ezen az égövön. És erre keresem a homlokzati bordítás megoldását.
Ahogy írtam, nekem fontos, hogy egy faház ne éghető szigetelést kapjon továbbá a hangszigetelés is rendkívül fontos, amiben a gyapot a legjobb.
Mindemellett fontos a homlokzat is, nem tudok megbarátkozni a dryvit szinezéssel. Mivel ez annyira ritka kombináció itthon, így nem könnyű megoldást találni rá. Tervezőt se könnyű találni ilyenre.
A házra is rendkívül nehéz volt, mert nem szokványos alakja és elosztása és rendkívül alacsony tető dőlése van - de ez a része sikerült már.
Ha nedvességet kap, vagy ha eleve nyers és nem tud kiszáradni, 16% rel.páratartalom alá, akkor 5 év alatt kuka, elrodhad. Kenhetik az le bármivel, a fa higroszkopikus, felveszi a vizet ha nedves környezetbe kerül és leadja, ha szárazba kerül.
A thermowood: megfőzik az félnyers anyagot +200fokon, így nulla víztartalma lesz és a eltűnik a hidroxil is (ami a degedést-hevenyedést okozza, ez be van zárza a fa rostjaiba, azokon szállítja a tápanyagokat), innen visszaviszik gőzzel 4% nedvességre és utána max 12% nedvességet vesz fel az anyag, így 100% párataralomnál sem deged. A fenyő és a a keményfa is szálakeresztbe deged, ha eléri 22-23 %-os nedvességet. Nade, az UV 4 év alatt megfeketít mindent a déli oldalon, az északin meg nem. A thermowood nehezen szív be pigmentet és gyantát, vagyis száraz anyagot, ami védene az UV sugárzástól. Az egyetlen anyag, amit befogad a 100%-os akrilgyanta, ami gyúlékony, ameddig kikeményedik. .
Ablakokat gyártók 25 éve, olyan felületkezelést használok, ami drágább mind a faanyag. A festékben a száraz anyag 50% (olyan sűrű mind a méz) és az ára az UV adalék miatt magas. De abból se lehet akármennyit keverni bele, mert tökreteszi a gyantát.
Térjünk vissza az OSB-re.
Arra rá kell szerelni a gyapotot, telibe, hogy ne legyen hőhidas a külső fal.
Ha megveszi a vakolhatót, akkor le kell alapozza az OSB3-ast, a ragasztópogácsák, plusz az ágyazó a halónak: azon nulla lesz a páraáteresztés.
Az a gyapot, amit nem kell vakolni (Fixrock), az általában kiszellőztetett fémszerkezetre alkalmazzák, de az is csak 30kiló/köb. Szükséges egy segédszerkezetet készíteni, ami megtartja a lapokat és a szélfóliát (plusz a burkolólapokat is).
Megoldja belülről, hogy nulla pára jusson ki a határolószerkezeten.
Szereltem hővisszanyerő ventilációs rendszer már vagy 100x, jónak jó, de áramtot is fogyaszt és karbantartásigényes.
Idővel a PVC csövek (bordásak, hogy nem legyen hangos), megtelnek bacikkal, hiába cseréli az szúrőt (ami amúgy csak a belső levegőt szűri)
De ha meg van oldva a tökéletes párázás, akkor miért nem ragaszt fel PUR habbal PIR lapokat a OSB3-ra? Abból elég talán a 10-12cm is és
Ha úgy gondolod, hogy mindent jobban tudsz, mint egy tapasztalt szaki, akkor miért kérded?
Mint írta párazárás csak akkor jó, ha tökéletes. Amint talál magának utat szívni fogsz a kicsapódással, nem hiába írta azt, amit, amivel még tudod oldani probléma mentesre.
Nekem fafödém szigetelésben segített Rudolf, amit köszönök neki, én elengedtem a párazárást, mert nagyon is igaza van abban, hogy tökéletesen nem fogom tudni megoldani, így jobb ha inkább engedem távozni, de adott feltételekkel.
Van pár dolog benne, amit biztosan tudok hasznosítani.
A belső oldali résszel azért nem tudok egyetérteni, mert a szakkönyv teljesen másképp írja (pl. a nemrég megjelenz ács budapestes szigetelés könyv, amit egyetemi profokkal együtt írt). A legfontosabb a párazárás, mivel a levegőmozgás az, amit meg kell akadályozni. Levegőztető rendszer persze kell cserébe. Ezt írják a könnyűszerkezetes ház szigetelési alapkövének.
Mivel a gépészet a párazáró utáni 5cm-es előtétfalba kerül (szinte csak villamossági, víz minimális helyen lesz, az is csak belső falakban) és átütés is csak nyílászáróknál lesz aminél RAL szalagos lezárás lesz és az előtétfalnál is szegtömítős rögzítés kerül, így minimális lesz az átütés ahol szökhet a pára, levegő.
Ablaknál egyébként kívül is kerül RAL szalag, ami egyesítve lesz a külső páraáteresztő fóliával, így a vízbejutást és a befelé irányuló légmozgást megakadályozza.
A külső keretnél a fém rögzítő vasak helyett lehet jobb lenne 5x5-ös fa párnafákat rögzíteni a ház szerkezethez? És akkor lenne rögzítve a homlokzati fa burkolat keretszerkezet.
Kívül csak thermo párnafa lenne használva, az kezelés nélkül is szinte örök élet ilyen helyen, kezelve pedig tényleg sokkal jobb mint bármilyen kezelt sima fűrészárú, főleg mert nincs mozgása.
Thermowal én már nagyon sokat dolgoztam, kültéri padlóként is irtózatosan időtálló úgy, hogy nem is kezelik.
Másképp képzelem el a rétegrend. A tervező tervez, de kivitelezni is kell.
De első körben, egy kis épületfizika: Sd = μ * d, μ =1 a levegőnél (páradiffúziós ellenállási szám).
Sd , páradiffúziós ellenállás, mértékegysége a méter.
Annak a levegőrétegnek a vastagsága, amely ugyanolyan ellenállást fejtene ki a páradiffúzióval szemben, mint az adott termék.
Az SD szám néhány építkezési anyagra:
Gipszkarton 12,5 mm = 0,1 m
OSB3 lap 22 mm = 3-10 m
Fenyőfa 24 mm = 0,96 m
Faforgácslap 22 mm= 0.8-1,1 m
Polisztirol 120 mm = 3,6 m
Bitumen lemez 4 mm = 240 m
Közét gyapot 100mm = 0.16m
Páraáteresztő fólia = 2-5 m
Párazáró fólia = 100m
Valamikor gyártottak OSB1-est annak sokkal kisebb volt az Sd száma, mind a OSB3-nak, amit most lehet kapni.
Ideális esetben, a páraáteresztő rétegrend sd<0.15méter.
35cm közetgyapotnál, ha táblás és 45-65kg/köbös, értelmetlen belső párazárást használni, mert nagyon hosszú ideig kell legyen nagy hőmérséklet különbség a határolófelület között, hogy a harmatpont kialakuljon. Ha bezárjuk az összes határolófelületet párzáróval, akkor egy kisebb üregen is meg fog nőni a párnyomás. Pluszba ki kell szellőztetni valahol a párát, szinte folyamatosan. Egy polisztirollal szigetelt téglaháznál a belső pára 2-3% képes áthatolni, de ahol hőhidas, kicsapódik. A könnyűszerkezetnek az az előnye, hogy könnyebben meg meg lehet oldani a hőhidakat, a hátránya az alacsony hőtárolási képesség.
Rétegrendekről.
Kívülről befel.
1. Adott egy 15cm vastag fa tartószerkezeted, ami függőleges oszlopokkal vagy tartókkal készül. A terv az, hogy belülről vízszintesen felteszel fa stafnikat és ráburkolsz gipszkartont.
A gépeszek tönkre teszik a szigetelést a szerkezeti elemek között (ami be van építve a szerkezeti elemek közé), hiszen a stafnik háta mögé kell betolják a csöveket..
Szerintem egy GK előtét falat kell készíteni, de nem CD-UD-kel és direkt felfüggesztőkkel, hanem 50-es UW-CW-el. Így a belső lezárás független marad a külső szerkezettől és van hova a gépészetet is beszerelni, hiszen a CW ki vannak lyukasztva.
2. A külső merevítő burkolat legyen 22mm natúr forgácslap, mindenki fél tőle, mert elment a híre, hogy nem vízálló. De csak pár százalék vizet vesz fel és kb. 9% nedvességi ellenállása, azaz 9%-ot dilatál (deged), ha nagyon nedves környezetbe kerül. A lapméret is nagyobb 2.8x2.07 méter. És leírtam, hogy valamennyire páraáteresztő. Azt jó sűrűn fel kell csavarozni, a tartószerkezetre. Nem végig menetes, jó minőségű 60x4-es facsavarokkal, szerkezeti csavaroknak nevezik és behúzzak magukat a fenyőfába. Egymás mellé 2 db kell becsavarni egy oszlopba.
4. A táblás kőzetgyapotot fel kell rögzíteni a tartószerkezet függőleges oszlopai közé, ehhez be kell építeni az oszlopok közé egy colos deszkát, 1.15 méteres osztással, mert a tábla magasága 120cm Arra rá lehet tűzni a párazárót. Vagy szerintem egy sűrű drivit halót.
Ezután meg lehet építeni az előtét falat, Van hangszigetelő-rezgéscsillapító Polifoam csík, amit a UW alá be kell építeni.
A gépészet beléptesé után, 2 réteg kék színű hangszigetelő GK réteget kell felszerelni a belső profilvázra.
5. A külső felére kell készíteni egy vázat legalább 35x200mm gyalult és lekezelt faprofilokkal. Ezek fém fülekkel kell rögzíteni a
forgácslapokon keresztül, a tartószerkezethez, de ha 100x100x50 füleket használnak, akkor el lehet kerülni, azt hogy a tartószerkezet hőhidas legyen.
Tehát nem a tartószerkezet függőleges oszlopai kell a vázat felszerelni, hanem 10cm eltolva.
Közéjük be lehet építeni 20cm gyapotot, a táblásból, nem a homlokzatiból.
Arra rátűzni a páraáteresztő fóliát, amiből meg kell venni a többrétegű fajtát, ami szélzáró is, az mocsok drága lesz.
A nyilasoknál kell készteni egy ácsolt keretet faprofilokból, arra vissza kell fordítani a párazárót. A nyílászárók egy külön történet.
Utána felfúrni a vízszintes lécezését a függőleges burkolatnak és a CK lapoknak. Helyette lehetne Eternit síkpalát szerelni, az sokkal szebb és nagyon tartós.
Én elég sok kőris és borovi léces külső burkolatot készítettem, de 50x30-as lécekkel és pigmentált olajba áztatva, nem thermowoodból. Azt elég nehéz utólagosan lekezelni.
Remélem azzal tisztába vagy, hogy a fa burkolatnál a nyílászárókhoz kell készíteni egy külső lemez zárást, ami alá be kell vinni a burkolatot.
A részleteket dolgozza ki a tervező, mert a felső lemezpárkánynál visszafolyhat a víz.
Azt is alaposan át kell gondolni, hogy a külső burkolt síktól milyen mélyre kell beépíteni a nyílászárókat és mire lehetne rászabni a lemezből készített keretet.
Akkor jól értettem. Szerintem így hibás, van annak a stafninak-borításnak saját tömege, amit nem bíznék méterenkénti csavarokra. Valami teherbíró távtartó kellene, ezért szokás tartóváz-szerkezetet építeni ilyen borításokhoz. Látta ezt tervező?
A könnyűszerkezetes házam homlokzati szigetelésénél vagyok kicsit tanácstalan, mivel nem szokványos borítás menne rá - de így is szeretném a legjobb rétegrendet kialakítani.
Ami biztos belülről kifelé:
- RF gipszartkon 2 réteg
- 5cm stafni benne a gépészet
- hőtükör párazáró - nagyon alaposan foltozva, minőségi fóliából, a lehető legjobb párazárást szem előtt tartva
- 15cm szerkezet, közte kőzetgyapot kitöltéssel
- 15mm osb
- páraáteresztő fólia
Idáig elvileg tankönyvi.
És akkor innentől amit én gondoltam:
- 20cm homlokzati kőzetgyapot szigetelés, dűbeltárcsás részmenetes pozdorjacsavar rögzítéssel - ügyelve hogy a szerkezetbe fogjon, ne csak osb-be. Mindenképp gyapot két okból: kell a jó hangszigetelés és a tűzállóság.
- páraáteresztő fólia
- 42x42mm-es thermowood stafni, vízszintes felrakásban, pozdorjacsavar gözítéssel a ház szerkezetbe (hőhíd kérdéses a csavaron, méterenként ~1db szerintem elég)
- Thermowood Kőris Falburkolat 20x132mm - függőleges felrakásban
Ebből látható, hogy fa homlokzati burkolatot szeretnék. Ez nem lambéria, hanem olyan profil, ami között van valamennyi légrés, tehát levegő átjár rajta - és az eső is beverhet rajta ha épp viharral érkezik.
Mivel ez a faanyag nem igazán olcsó, így a ház hátsó részére ami nem látható, függőlegesen tenném a stafnit és arra CK lapot tennék. Az ugyebár légzáró anyag, viszont az eltartás miatt mögötte tud szellőzni. Mivel itt függőleges, alul felül bogárfogó rács is kerülne bele.
Mik a vélemények? Ez így működhet?
Olvastam pár helyen, hogy az osb és a kőzetgyapot közé kellhet eltartás, de erre vonatkozó cikket, indoklást nem találtam csak mint tényként odaírva pár helyre. Ennek nem tudom mi értelme lenne, hiszen megszakítaná a szigetelési egységet, a párát amúgy is kiengedjük tehát az se indokolná.
Szia A belső szigeteléssel nem feltétlen a spórolás a cél, hanem kiegyenlíteni a hőfokot a szélső szobákban. Ha működne a faváz, benne vmilyen szigetelő, rá párazáró fólia majd karton, na az lenne a legjobb, konnektornak meg tömör szerelődoboz használva.
De nem javasolt, ezért keresek jobb megoldást :)
Poroton a fal, azaz vmilyen szinten hőszigetelt falazatnak mondott, de kell még rá valami. 7mm belső szigetelés is sokat dobott, míg az volt fent hőérzetben
Értelek, szerencsére a tied nem tipikus hozzáállás.
Nem tudom hogy veleszületett vagy kifejlődött a kioktató lenéző pökhendi rosszindulatú stílusod, de szerintem sok "tanácsod" csak azért íródik hogy hülyének nézhess másokat.
Úgy láttam ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül de ha van egy csepp önkritikád esetleg egy pillanatra ezen elgondolkodsz. (erre sokan nem képesek)
Nehéz szabni, könnyen törik, porlik, elég nagy a vesztesége, ha nem sík a felületed.
Le kell halózni és símitani. Adnak néhány zsák spéci ragasztót és halózót, de sose elég.
Mi csak 100mm vastagot szereltünk.
Egy fából készült (gerenda szerkezet és tömör gerenda kitőltés), vakolt faházra kivülről is szereltettem, mert felszívta az alapból a nedvességet. Elötte levertük a vakolatot is.
A kőzetgyapott ragasztójába van cement, nem mertem felszerelni, ezt le festeni mésszel is, porózus.
Tokkal-vonoval, kb. a homlokzati kőzetgyapott árába van.
Szerintem egy-két szoba belső szigetelésével nem oldasz meg semmit.
A farostból készitett szigetelőlapokat szereljenek a házukra a sötétzöldek.
Az előnye, hogy mérettartó.
Ha úgy tekintjük a faházadat, hogy kvázi nulla a szigetelése, akkor belülről egy 100-as táblás kőzetgyapott egy palló vázra és lambéria.
De ott a padlóval is kéne valamit kezdeni. De belülről megcsinálva hőhidas lesz.
Én pedig arra kérnélek, hogy FŰTETLEN SZOBÁval példálózva NE ADJ tanácsokat széles körűen, mert becsapod az érdeklődő olvasókat.
Nem mondom, hogy rossz indulatból és szándékosan, hanem tudatlanul és butaságból.
Először -mindenben- meg kel érteni a folyamatot a legkisebb részleteiig, utána el lehet dönteni, hogy mi, milyen kockázattal fog működni. Erre sokan nem képesek.
Ezért is írtam importőrnek, hogy mi kell hozzá, várom azon a vonalon is a választ.
Ha nincs értelmes válaszuk,akkor marad multipor, ott láttam én is meg van adva minden a-tól z-ig és nem akarok semmit se kispórolni, eleve én csinálom majd, nem vagyok magam ellensége, nem olcsó a saját ragacs, de ha az kell, akkor az lesz.
Esélyesen nem egész ház lesz szigetelve, csak azon szobák, ahol muszáj és ez nem a gardrób szoba, ahol száradnak a ruhák meg a konyha.
A szigetelés vastagsága esetleg a kérdés 6cm jó-e vagy 10cm legyen inkább.
Most intézzük a h tarifát a két klímára, már eleve az is nagy segítség lesz. Ezután jön a fűtésrendszer átalakítása, hogy külön-külön zónák lehessenek, ami szintén saját kivitelezés lesz szélső szobáknak. Tavaly úgyis kellett csinálnom, megoldom ezt is, bár nem lesz nagy feladat, pár szelepet kell csak beraknom...
Pont ez az ami nem mókás HANEM IGAZOLJA, hogy miért NE?
Ha egy egyszerű külső szigetelést is el tudnak úgy baszni a mesterek, hogy penészedjen ezután a (elvileg) melegebb falszerkezetű akkor egy pengeélen táncoló rendszert szerinted....?????
Igen németeknél, angoloknál, blablabla.
Pl. a németek úgy csinálják, hogy ami le van írva azt CENTIRE betartják. Nem fog okoskodni a mester, nem fog kilopni dolgokat az ukrán segédmunkás, stb. stb....
Ha valami gond van akkor azt garanciában behajtják.
Itt pedig - Te magad írod - még a sjaát ragasztóját sem találod.
