Még te tetted fel tavaly az N hcs vándorlását. ÉK szibéria felől van egy délre ágazás, éppen Khövsgöl felé. Török, az előadásaiban nem megy i.e. 2200-nál mélyebbre. A Lozva-Atlym LBA-ról is azt mondja, hogy pontosan hol éltek, nem tudni, északról jöttek. Feltételezem, hogy, amit idéztem „Van egy másik népesség, amit zölddel jelöltem…. Ez egy ÉK-Ázsiai (szibériai tipus). Teljesen a mongoloid típusba tartoznak". (ez van, mint Khövsgöl i.e.1350-950 jelölve) -- ők az elődök. Hol lehettek volna máshol az őseik? Talán a Jakut LNBA-ban(i. e. 2500)? „Alig 2100 km a 2 közötti távolság. Időben meg legalább 1150 év. Semmiség!” Valóban! DD Lényeg: tiszta mongoloidok! Persze még korábban Kína felől jöttek. Erről is van térkép.
This was confirmed by a study of ancient DNA which traced the origins of the male Yakut lineages to a small group of
horse-riders from the Cis-Baikal area."
1-2 ősapa genomján keresztül terjedt és maradt meg ebben a népességben.
Semmilyen módon nem kapcsolódik az uráli nyelvek terjedés jelző sokkal változatosabb N-Tat-jához.
* Számik.
C.: "és egy keverék számi nép, amely nyelvcserével jutott a nyelvéhez." Rosszul tudod.
"The western Uralic languages are believed to have spread from the original Proto-Uralic homeland along the Volga [...] The speakers of Finnic and Sámi languages have their roots in the middle and upper Volga region in the Corded Ware culture. [...] The groups of these peoples that ended up in the Finnish Lakeland from 1600 to 1500 BC later "became" the Sámi. The Sámi people arrived in their current homeland some time during the Bronze Age or early Iron Age.
The Sámi language first developed on the southern side of Lake Onega and Lake Ladoga and spread from there. When the speakers of this language extended to the area of modern-day Finland, they encountered groups of peoples who spoke a number of smaller ancient languages (Paleo-Laplandic languages), which later became extinct. However, these languages left traces in the Sámi language (Pre-Finnic substrate)."
0 nyelvcsere. Echte uráli nyelvet beszélnek, csupán annyi történt, hogy beolvasztottak pár paleolapp populációt,
a nyelvészek szépen megtalálták ezt a szubsztrátumot. (Nem úgy, mint B. manysi "nyelvcseréjénél".)
El kell, hogy szomorítsalak: értem az LMBA és a kya rövidítéseket is. A tévedések elkerülése végett ott van a hsz-emben: "Ez a jakut LMBA megjelenik Török T. előadásában is, mint Khövsgöl i.e.1350-950, észak-kelet ázsiai" és "A SzT-ról (i.e. 2300-1700), beszéltünk eleget."
A Finnugor népecsékékbe az N-Tat a folyamatosan beáramló másnyelvű népességekből került bele.
Akinek van egy kis sütnivalója, az összerakja a képet. Mezopotámiából eredően, kaukázuson keresztül, majd Kaukázus előteréből, tehát Európai centrumból terjedve a Fekete-tenger partvidékén a KM-felé és északi irányokba a folyók mentén - teljesen más útvonalak menti, sokkal korábbi terjedéssel jutott el északi területekre a nosztratikus nyelv, amelyből a magyar is lett. Ezt pont a honfoglalók genetikai arányszámai igazolják. Turán csak egy keleti kitérő az ősnyelv történetében, igaz, irán felé is tett egy kört és közben arra is szétfejlődött.
Kb.: Krantz és/vagy Kalevi Wiikés/vagy László Gyula elméleteinek szintézisei jöhetnek itt szóba.
Ok, akkor most már beláthatod, hogy Occam borotvájának használatával, a két népcsoport közel azonos Mezhovskaya és nagyban eltérő Nganasan értéke, valamint a népcsoportok származási helyeinek különbözősége alapján levonható konekvencia: nyelvet átadó kultúra a Mezhovskaya.
"Ez a jakut LMBA megjelenik Török T. előadásában is, mint Khövsgöl i.e.1350-950, észak-kelet ázsiai (szibériai) népség"
VSz totálisan félreértelmezed.
1. Egyszerűen nem érted, hogy egy teljesen más idősávról van szó.
LNBA = Late Neolitic & Bronze Age = a kőkorszak és a bronzkor határáról.
2. Zeng:
"A genetic turnover by ∼4.5kya saw the emergence of a population in Northeast Siberia, Yakutia_LNBA."
Ezt sem vetted észre: ~4500 éve történt eseményről van, tehát ez i. e. 2500.
Most meg nézd meg, hogy miről beszélt TT az előadásában.
Zeng szerint ez a jakutföldi LNBA genetikai nyom az összes olyan mai populációban megvan, akik uráli nyelveket beszélnek és az ásatag mintákban is. A különféle "kikeveréséknél" elengedhetetlen összetevője ez LNBA. A naganaszanoknál genomjában van belőle a legtöbb, ami teljesen érthető, hiszen egy kicsiny, elszigetelt népecskéről van szó. Ott 1-2 sikeres ősősősapa az egész populációban teríthette és utána ez meg is maradt ez a nyom.
B.: "ez egy szép feltételezés, de közel sem bizonyított."
Sokkal bizonyítottabb -- ellenőrzöttebb és elfogadottabb --, mint a te ötletelésed a manysi "nyelvváltásról."
A két népcsoport közel azonos Mezhovskaya és nagyban eltérő Nganasan értéke, valamint a népcsoportok származási helyeinek különbözősége alapján levonható konekvencia:
"Az a vicces, hogy a vaskorban lecserélnek egy ekkora arányú nganaszan összetevőt, miközben a Mezs marad kb.
ugyanannyi mindegyik csoportban."
"UvL.: Ez egy teljes jó kérdés, amit Török Tibornak kellene feltenni, hisz ő a genetikus, ő tudná megválaszolni.
(Lenne egy ötletem, de mivel nem értek a genetikához, inkább kihagyom.)"
---
Itt van a kutya elásva, de mint sokminden más, ez sem éri el az ingerküszöböt.
Aztán, nem elég, hogy a ngansan csoport nagyságrendekkel kisebb, mint a manysiknál a honfoglaló ősök esetében, de bepróbálkoznak a 35% Mongolia_MLBA - csoportot is finnugornak beállítani, ami viszont EGYÁLTALÁN NINCSN MEG a manysiknál! Szóval annyira van jelen ez a csoprt a finnugoroknál, hogy épp a manysikból hiányzik, amely szétvált tőlünk.
Nyilvánvalóan a manysik nem voltak érintettek ebben a nagy "finnugor" keveredésben... :))))
Ez a jakut LMBA megjelenik Török T. előadásában is, mint Khövsgöl i.e.1350-950, észak-kelet ázsiai (szibériai) népség. „Van egy másik népesség, amit zölddel jelöltem. Ez egy ÉK-Ázsiai (szibériai tipus). Teljesen a mongoloid típusba tartoznak. Talán a mai burjátok és a mandzsu típusú emberek hasonlítanak ma leginkább rájuk. Ők is átveszik az életformát és elkeverednek, eltanulják a nomadizmust. Mongóliában kiválóan csinálják. Mire eljön a vaskor, a szkíta korszak, tehát a következő egy egységes régészeti kultúrát, a szkíta kultúrát alkot”. (Mit árulnak el a genomelemzések a honfoglalók származásáról). A Jakut LMBA N haplocsoportja jelen van az összes mai uráli nyelveket beszélőknél, legfőképpen a nganaszánoknál. Rendben. „We suggest that this ancestry was likely dispersed by population movements that spread Uralic languages” – ez egy szép feltételezés, de közel sem bizonyított. Mind a székelyek, mind a hf. között feltűnhettek, ,hiszen a hunokkal és az Uráltól, a 9. sz. elején nyugatra távozók között is szépszámmal lehettek csatlakozók. De, hogy milyen nyelven beszéltek, azt nem tudhatjuk. (Nálam egy részük – manysi ősök -- nyelvcserén esett át).
Az 1987-es monográfiában megnéztem a Bakal-kultúrát (Bakalszkaja-kultúra).
"Исходя из хронологии указанных памятников, генетически следующих друг за другом, дата бакальской культуры в целом определяется в пределах от IX до XIV—XV вв." (182. o.; A fejezetet Mogilynikov jegyzi.)
A Bigenc is ezt a sávot hozza, ami persze nem meglepő, hisz Mogilynikovra hivatkozik. A Wiki dettó:
"Бакальская культура — археологическая культура железного века, существовавшая в IX—XIV/XV вв. в лесостепной зоне между Уралом и в реке Ишим."
Viszont:
„A keleti előzmények közül a közelmúltban elkülönített Bakalszkaja-kultúra említhető (Kr. u. 4-6. század), melynek egyes lelőhelyein az ún. proto-kusnarenkovói kerámia aránya a 25%-ot is eléri. A Bakalszkaja-kultúra elkülönítésének jelentősége az Urálontúl erdős sztyeppei területén főként abban áll, hogy azt az időrendi űrt sikerült vele kitölteni, amelyet a térség legjelentősebb vaskori eredetű kultúrájának, a részben szintén a magyarok elődeihez kötött Szargatszkaja-kultúrának - illetve egyik népességének - az eltűnése okozott.” (Sudár, 2015)
Jó feloldása a problémának Zelenkov cikke (2018): "бакальская IV‒XIII вв"
