Itt csak az a probléma , hogy a haladás irányában, is van éter , ha egy bizonyos mennyiségű étert magához vonz, ebből az éterkötegből, mi lesz a haladás irányában lévő éterköteggel.
"Akkor annak az éternek a sebességét amit a föld magával, visz össze ehetne hasonlítani avval az éterrel amit nem visz magával, de ahhol a fény érezteti a hatássait."
A föld keringése során magával viszi az étert,Akkor annak az éternek a sebességét amit a föld magával, visz össze ehetne hasonlítani avval az éterrel amit nem visz magával, de ahhol a fény érezteti a hatássait. Ezt lehetne szerintem tovább ragozni, de szerintem ez valahol sántít.
"pl. gravitációs lencsehatás, galaxis közepi feketelyuk megfigyelése, bizonyos elemi részecskék észlelése, amelyek relativisztikus időlassulás nélkül már útközben elbomlanának..."
Na nee... ! ;-/
"De a GPS műholdak szinkronizálásánál, a helymeghatározásnál már nem elég a newtoni fizika."
Ez nem igaz!, mert cseik már többször bizonyította (hivatkozásokkal!), hogy "a GPS műholdak szinkronizálása", NEM a rel.elm. 'matematikájával', hanem -úgymond- 'hagyományos módon', -'ha úgy tetszik''- "a newtoni fizika" módszereivel történik... ;-)
A részecskegyorsítókban és a szabad-elektron lézerekben is a fénysebesség közelébe gyorsítják az nehézionok, a hidrogénmagok, müonok, meg az elektronok nyalábjait. Ezeknek a berendezéseknek a működését se lehet magyarázni a relativisztikus kontrakciók, idődilatációk, és a relativisztikus tömegnövekedés figyelembevétele nélkül.
"Háát... szerintem ha a rel.elm.-nek lenne valami valós! köze a létező fizikai valósághoz, akkor lehetne csinálni olyan eszközöket, amelyek hatékonyabbak a 'hagyományos', "newtoni fizika" elvein alapuló eszközökhöz képest, mert "bizonyos relativisztikus hatásokat kihasználva", pl. hatékonyabb lenne a "főzés" mind gázzal és villannyal is, vagy pl. 'jobban tapadna a festék' az ilyen eszközzel dolgozó "szobafestő"-nek, és könnyebben/gyorsabban/olcsóbban lehetne feltörni az utat "az útfelbontók"-nak..."
.
Alap, hogy a relativitáselmélet a nagy tömegek, bnagy sebességek világában tér el a gyakorlatban a sima newtoni fizikától, itt a Föld felszínén csak a csillagászati-fizikai megfigyelésekben mutatható ki a működése (pl. gravitációs lencsehatás, galaxis közepi feketelyuk megfigyelése, bizonyos elemi részecskék észlelése, amelyek relativisztikus időlassulás nélkül már útközben elbomlanának...).
De a GPS műholdak szinkronizálásánál, a helymeghatározásnál már nem elég a newtoni fizika.
"Kivéve a Fizeau-féle fénysebesség-mérést áramló vízben. Az sajnos önmagában borítja a "magával is vonszolt de azért mégsem" fényközegéter-marhaságot."
Ez is egy tévhit.
Egyáltalán nem borítja, sőt tökéletesen érhetővé teszi a kísérlet eredményét.
"Csejk, Destrukt, Ti ketten, és még jó páran azt állítjátok, Hogy van éter, és hogy ez a fényközeg."
Én nem egészen ezt állítom. Addig jól látod, hogy létezik fényközeg. De ez nem olyan, amely egyhelyben áll a világmindenségben, ahogyan Lorentz az étert elképzelte. Az abszolút nyugvó éter nem létezik, mert ha létezne, akkor a Michelson-Morley kísérletnek ki kellett volna mutatni. De nem mutatta ki.
"Azt állítjátok, hogy a föld keringése során viszi magával az étert."
Pontosan. A Michelson-Morley kísérlet éppen azt bizonyította, hogy a Föld és az éter együtt mozognak, mert a kísérlet szerint nincs közöttük sebességkülönbség. Ezt állította sok nagy tudós is, pl. Stokes, Miller és Hertz. És igazuk is volt.
"Számomra logikátlannak tűnik, hogy az étert a föld tartozékának tekintitek. "
Első hallásra logikátlannak tűnik, de ha jobban belegondolsz, akkor már nem.
A Föld magával visz téged is, pedig nem vagy a Földhöz kötve.
A Föld a keringése során magával viszi a vizeket, a légkört, a műholdakat, a Holdat, a mágneses mezőt, vagyis gyakorlatilag mindent, ami a környezetében van. Miért éppen a fényközeget ne vinné magával?
"A fény az egész világegyetemben jelen van, akárcsak a fényközeg."
Ezt is jól látod.
"A föld tartozéka a levegő, és a víz. Szerintem ha van éter, akkor a föld az éterben kering, de arra nincs szükség, hogy a föld keringési útján vigye magával az étert."
De mégis így van. A Michelson-Morley kísérlet félreérthetetlenül bebizonyította, hogy a Föld és a fényközeg együtt mozognak, vagyis a Föld viszi magával a fényközeget. És a kísérlet a döntő.
De nem az egész fényközeget viszi magával, hanem csak a földközeli részét. A Föld felszínén teljes mértékben, de a Földtől távolodva már egyre kisebb mértékben.
Azonban nem csak a Föld viszi magával a körülötte lévő fényközeget, hanem minden égitest ugyanezt teszi, a saját környezetében lévő fényközeggel.
Tehát a fényközeg nem egyhelyben áll a világmindenségben (ahogyan az étert régen elképzelték), hanem követi az égitestek mozgását. Ha ezt elfogadod, akkor minden fénytani kísérlet azonnal érthetővé válik.
És azokról mi a véleményed, akik az elemi geometria alkalmazását csalásnak és átverésnek nevezik, csak hogy a saját ostobaságukat előtérbe tuszkolhassák?
Csejk, Destrukt, Ti ketten, és még jó páran azt állítjátok, Hogy van éter, és hogy ez a fényközeg. Azt állítjátok, hogy a föld keringése során viszi magával az étert.Számomra logikátlannak tűnik, hogy az étert a föld tartozékának tekintitek. Namármost , ha van éter, akkor az éter a fény közege. A fény az egész világegyetemben jelen van, akárcsak a fényközeg. A föld tatozéka a levegő, és a víz. Szerintem ha van éter, akkor a föld az éterben kering,de arra nincs szükség, hogy a föld keringési útján vigye magával az étert. Egész egyszerűen logokátlan.
amig lehet nem reagalnak a konkret eredmenyekre. ha meg akarod jelentetni, akkor elutasitjak, hogy ellentmond a relelmnek, ami ezerszer bizonyitott elmelet.
ha kell onellentmondasba is belemennek, csak h latszolag validaljak a velemenyuket.
pl. az altalam emlitett michelson-morley kiserlet valos eredmenyeire azt mondjak, h nem lehetseges mert a michelson-morley kiserlet bebizonyitotta h nincs eter.
masik pelda. a specrel szerint a ket objektumnak csak a relativ sebessege szamit. ennek a lehetetlensegenek bemutatasara szuletett az ikrek urutazasa pelda, vagyis h ha a foldet elhagyo iker oregszik lassabban, akkor nem csak a relativ sebesseg szamit. erre valaszul az ikerparadoxonhoz behoztak a gyorsulast, vagyis h nem a sebesseg szamit, hanem a gyrsulas alatt tortenik az 'idotorzulas'. de ezzel meg kimondtak h nem a relativ sebesseg szamit, igy a specrelben nem lehetne idotorzulas, mert nincs gyorsulas. erre kitalaljak, h a ketto az kulonbozo. amikor ravilagitasz h nem kulonbozoek (levezettuk parszor) akkor meg hulye vagy es nem erted a specrelt. es igy tovabb....
ha megsem tudjak kikerulni a valaszt egy kiserletre, ami az eterjelensegeket valoszinusitik, akkor meg jon a meresi hiba. ez lehet barmi. homerseklet, em sugarzas, gravitacio stb. befolyasa.
teny, h ezek mind modositjak az eredmenyeket, de nem teljesen, van egy maradek valtozas, ami semmivel nem magyarazhato a jelenlegi elmeletekkel. ekkor meg jon a biztos van valami amit nem vettel eszre. az szoba sem johet, h amit nem vettek eszre qz az eter. az indokukban mar az is ellentmondas, h a homersekletre, em sugarzasra, gravitaciora fogjak a meresi eredmenyeket es ez altal negaljak, mivel az eter elmelet pont arrol szol, h az eter tulajdonsagabol fakadnak ezek, vagyis pont ok feltetelezik, h az eterhatas - a homerseklet, em sugarzas, gravitacio utjan - kepes a fenysebesseget megvaltoztatni.
de a relelmet 'bizonyito' kiserleteknel sokkal elnezobbek az elteresekkel kapcsolatban. pl az elso fenyelhajlasi meresnel a napfogyatkozaskor, bizonyitottnak lattak a relelmet. a valosag az, hogy a mert ertektol valo elteres csak a newtoni gravitacios elmelethez kepest volt pontosabb, fele akkora, de meg ez sem fedte a mertet.
"az etert nem lehet ketsegeket kizaro modon kimutatni, a hatasat lehet kimutatni, azt meg mar szamtalanszor megtettek. peldaul az alap kiserletnek szamito michelson-morley kiserlet is egyertelmuen kimutatta, hogy kb 4 oranyi kulonbseggel a feny sebessege legalabb 1000 m/s-al megvaltozott. (ez a minimum valtozas az ismeretlen parameterek figyelembe vetelevel) a valtozas a hat meresbol otnel ertekeben is szinte azonos. ezt barki maga is megezheti a duelun.com/documents oldalon az utolso doksi 14. oldalan bemutatott grafikonokon is. de kimertek a valtozast ketiranyu fenysebesseg meressel is.
tehat nem a kimutatasaval van a problema, hanem annak magyarazatanak elfogadtatasaval. mert ha elfogadnak, akkor szo szerint lehetne kukazni a relelmet."
'Jó', de akkor hogy 'magyarázzák ki' a 'relativisták' a fenti, 'időszakos' "feny sebesseg megvaltozást" ?! 'Egyszerűen' csak 'mérési hibának' titulálják ? És ha igen, akkor 'jogosan'... ?! ;-o
