A következő estekben van értelme az épült belsejébe készakarva nagy hőtároló tömeget (sok tonna beton/tégla) beépíteni:
1: Télen napközben felmelegíted a hőtároló tömeget, ami ékszaka adja le a nappal kapott hőt. A nappali felmelegítést passzív házaknál a napsütés csinálja, öreg családi házaknál a gazdi csinálja fatüzeléses kályhával/ kazánnal
2 Nyáron az éjszakai hűvös levegővel lehűtöd a nagy hőtároló tömeget, a nagy hideg tömeg napközben nem engedi túlságosan felmelegedni a lakáslevegőt. Thaiföldön hideg éjszakai levegő nem létezik, ezért én elvetném ezt a tervet.
Arrafelé én
- könnyűszerkezetes épületet csinálnék (hagyományos thai gerendaváz) minél kisebb hőtároló tömeggel (nulla beton, nulla tégla!!!), az elkészült beton cölöpökre.
- a gerendák közötti kitöltő felületeket 10 cm olcsó üveggyapot hőszigeteléssel csinálnám (deszla-gyapt-deszka), hőhidakkal nem foglalkoznék, párakezeléssel nem foglalkoznék. Ráadásul az egészet rutinból olcsón megcsinálná egy helyi ács a haverjaival, mert mát húsz hasonló házat csináltak.
Klimatizálás: 30 lakás-négyzetméterenként egy-egy 3-4 kilowattos hűtő klíma, 365 x 24 órás üzemben (nem csak amikor meleged van!)
Padláson könnyedén járjon át a szél, födém hőszigetelés (padlás aljára terítve) 20 cm occsó üveggyapot.
Amit linkeltél építkezést, ott is írja a fickó, hogy érdemes árnyékolni a kültéri egységet, lehet ez is gond nálad.Gondolom a panelban nincs sok választék, hová tegyék, aztán meg tűz rá a nap és nem győz dolgozni a kompresszor. Egyébként brutál teljesítmények vannak nálad beépítve, 20nm-es szobára 5kw-os masina, errefelé egy 100nm-es házat lazán hűtenek ekkora teljesítménnyel. Pedig itthon is van 35-38 fok nyaranta, ha nem is egész évben.
AZ építkezésedhez még: azt nem tiltja semmi sem, hogy a 25cm-s ytongot duplán, vagy a vékonyabbakat több sorban rakjad, és akkor van is falvastagságod.Mint itthon a régi, kisméretű téglából épült házaknál. A főfalak alatti gerendákat persze nyilván ahhoz kell méretezni.
Az új ház még tervezés alatt áll, így ott még nem kell tisztítani.
A mostani helyen ahol élünk a "felületes" tisztítás saját kezűleg 1-2 havonta történik.
Az igazi nagy takarítás klímatisztító cég által pedig a körülményektől függően, de általában 6 havonta szükséges.
Ahogy most erről kérdeztél, rákerestem, hogy otthon mennyibe kerül egy tisztítás cég által.
Ha jól látom 10000 ft-tól kezdődik klíma méretétől (is) függően.
Amúgy ebben a házban 2 db. 2,5 kw-os 1 db. 3,5 kw-os és 1 db. 5 kw-os klíma van jelenleg.
Utoljára decemberben volt tisztítva mind a 4 gép klímás cég által, és a nagy 5 kw-osnál gáz feltöltés is volt.
Akkor fizettem ezért összesen 22000 ft-ot (átszámítva)
Valamilyen szivárgási probléma volt, de garanciában ezt is orvosolták elég gyorsan, mivel újra elment a gáz (1 hónap alatt teljesen), aminek meglett az oka, és így a hibás alkatrészt januárban kicserélték és természetesen díjmentesen feltöltötte a haier a gázt is újra. Azóta minden rendben.
És a másik gépnél (2,5kw ez a gép ment korábban a legtöbbet az összes közül), ahol a kompresszor halt meg ott is ugyanilyen gyors és hatékony volt az ügyintézés, és mindent megcsináltak (csere és gáztöltés, stb.) és teljesen ingyenesen.
ez nem a reklám helye a márkának, csak azt akartam leírni, hogy legalább a garanciális ügyintézésük megfelelően működik
Az a kép, amit te említesz, az a 3. alapozási stílus, ahogy azt korábban írtam.
"3. erről mellékeltem egy képet, és nagy többségben családi házhoz ezt használják.1-2 méter mélyen a talp."
A talpnak az átmérője tényleg nem 30 cm, az ott általában 100x100 esetleg 120 x 120 centis talpat kap.
Az ilyen alapozás természetesen nem fúrással, hanem teljes kiásással és az építési terület teljes csatatérré alakításával készül.
Mivel a statikus tervek még mindig nem készültek el, így csak feltételezésekbe tudok bocsátkozni, azaz hogy 16 vagy 18 darab alapozási pont lesz az épület alatt.
Ezek az oszlopok csak a föld felszínig készülnek, majd erre készítik el a gerendarácsot. és onnan indul el az épület falaiban a pillérváz, az ami 15 darab lesz egy szinten, ahogy az látszik a korábban mellékelt alaprajon. Mivel ez egy pillérvázas épület, így az összes terhet kizárólag ezek a vasbeton pillérek viszik és adják tovább. A tervező pedig már előre jelezte nekem, hogy a pillérek a vázban (az én véleményem szerint elég karcsúak) 20x20 centisek lesznek. Ezt a keresztmetszetet pedig már nem nagyon kellene tovább csökkenteni csövekkel, bár az is igaz, hogy az én esetemben a fal is teherhordó szerepet fog ellátni.
A hűtéshez viszont kanadai (vagy provence-i) kútat, azaz levegő-föld rendszert képzeltem el. És az ezen keresztül beáramló / beszívott levegőt a szellőztető rendszer kapná meg a friss levegő beszívó ágon. Ennek szerintem több előnye is van: nem kell plusz keringető szivattyú és látva az itteni sokszor nagyon gyenge minőségű vízszerelési munkákat nem kell aggódni a (be-)ázástól És miközben a párás levegő halad a ház felé a csövekben, a magas páratartalom jelentős része is ki tud csapódni már ott, amit a csőrendszerben így fel lehet fogni biztonságosan
Árvíz veszély azért még nincsen, de a talajvízszint főleg esős évszakban nagyon közel van a talaj felszínéhez.
Ahogy az egyik hozzászólásodban írod, hogy egész regényt írtam, és azt is, hogy sok információ még hiányos/nincs leírva, na most, ha mindent leírnék egyszerre, akkor az lenne ám az igazi nagy regény, ettől akarom megkímélni a társaságot. A másik hozzászólásomban is írtam érdekes dolgokat, esetleg nézd majd meg azt is.
Erre az alapozási módszerre például a gyenge minőségű talaj miatt van szükség, mivel a teherhordó réteg nagyon mélyen van sok esetben, a talajvízszint pedig a talaj felszínhez közel. nálam a fő teherhordó szerkezet a fal lesz, a pillérek pedig a földrengés védelem és a teherhordásban való részvétel miatt készülnek el.
Ahogy látom, most is sikerült egy kisregényt összehoznom :-) Remélem nem zavar senkit.
De hát ez van, ha az ember kis "nyugdíjasként" otthon van egész nap és van rá idő.
Önkényesen én sem térnék el a szükséges és indokolt dolgoktól. De ebben az esetben nem erről van szó. A földrengés védelemhez csak más értelemben van köze, és nem olyan értelemben, ahogy arra te gondolsz.
Ha nem is egész thaiföldön, de azon részen, ahol mi élünk és látjuk az építkezéseket a módszer a következő (nagyvonalakban):
elkészítik az általam korábban említett három fajta alapozás közül az egyiket erre a készítik el a gerendarácsokat megcsinálják a feltöltést a gerendadrács között és elkészítik a padlót az első szintre vasbetonból vasalják, zsaluzzák és elkészítik a pilléreket földszinten majd elkészítik a pilléreken "födém" fogadó/tartó gerendákat, "koszorút" majd erre elkészítik a második szint pillér vázát is az elkészült pillérekre a második szinten már nem készül gerenda/koszorú a pillérek tetejére fekszik fel az acélvázas tetőszerkezet
Attól függöen, hogy az építetőnek mennyi pénze van és az építőnek mennyi embere, sokszor elsőnek elkészül a tető és csak utána készítik a vázkitöltő falazást. A fal pedig olyan vékony és gyenge az állékonysága, hogy viccesen kicsi, de vasbeton inakkal (ők így hívják) kell megerősíteni
Tehát a falakra nem kerül igazi nagy teher, nem tartófalak, csak vázkitöltés céljából készül, mondhatni "dekoráció". A igazi tartószerkezet szerepét kizárólag a vasbeton szerkezetek viszik.
Elsőnek egy érdekes olvasmány, 1 külföldi építkezik thaiföldön, küzd a nehézségekkel, és az építési kultúra nagy eltéréseivel
"fúrt kútalap, kb. 30 cm átmérővel, kb. átlag 6, igen 6 méter mélységbe lefúrva"
A rajzon van alul egy nagy vasbeton tányér, ami biztosan nem 30 centiátmérőjű. Ez is fúrással készül?
Fontos lenne tudni, hogy összesen hány ilyen oszlop lesz és hány méter lesz belőlük szabadon a talaj és a ház között. Mert ha ezekbe jósok vízcső lez beépítve, akkor ezeket az oszlopokat lehetne használni hőszivattyú hőforrásként (Thaiföldön hő-leadóként), vagy akár közvetlenül a ház hűtésére a csövekben keringetett vizet. https://www.geothermal-energy.org/pdf/IGAstandard/Asian/2011/17_Isao_Takashima.pdf
Azt is jó lenne tudni, hogy ezekre az oszlopokra pl árvízveszély miatt van-e szükség, vagy a ház vízben fog állni, stb. Meg még vagy ezer dolgot jó lenne tudni, mert ha csak csepegteted az információkat és nekünk minden nap nulláról újra kell tervezni az egészet, akkor el fog fogyni a lelkesedés.
Tehát még a tervezés folyamatban van, az építkezés még el sem kezdődött. Csak egy alap tereprendezés.
És ahogy az építkezéseket és jó néhány tervrajzot láttam ittkint, az mind az öreg/régi, az általuk megszokott redszer alapján készül(-t).
3 módszer részesítenek előnyben, amik nagyban hasonlítanak egymásra.
1. fúrt kútalap, kb. 30 cm átmérővel, kb. átlag 6, igen 6 méter mélységbe lefúrva.
2. előregyártott vasbeton "rúdakat" levernek, amilyen mélyen sikerül, nagy szórásban 2-4-6 méterig.
3. erről mellékeltem egy képet, és nagy többségben családi házhoz ezt használják.1-2 méter mélyen a talp.
És ezeket elég sűrűn használják.
Nekem a tervező a 9x11,5 méteres ház alá, elsőnek (még méretezés/számítás nélkül) 15 darabot már rá is rajzolt a tervekre. Azért nem 16, mert a nappali közpére nem rakott be, ahova a kiosztás miatt kijött volna a helye...
Erre készítik el méretezés után (lassan már ebben sem hiszek itt, hogy megfelelő módon van méretezve, hanem csak leakasztja a polcról a bevált méreteket...) a gerendarácsot, sokazor 20/25 cm szélességben és 40/50 cm magasságban. És ezekre teszik rá a vasbeton gerendákat.
Majd innen "nőnek" ki később a vasbeton pillérek (az én esetemben 20x20 méretekkel rajzolta meg) egészen a 2. szint feletti tetőig.
És ha a vázszerkezet (alap+pillér+vb. födémek) készen van, akkor elsőnek a tető készül el, és csak utána a vázkitöltő falak. Nem, ez nem vicc, tényleg ez megy itt.
A külső és belső vázkitöltő falakat pedig a vb. oszlopok közé és nem elé teszik, méghozzá túl kicsi téglákból. 5/6 cm vastagságban készül a falazat! Erről is van kép.
A padló vagy a fal hűtésen, esetlegesen az álmennyezetben elvezetett mennyezet hűtésen én is gondolkoztam, de látva a munkák minőségét a vízrendszerekkel kapcsolatos munkák esetén, ahol nagyon sok a szívárgás/beázás/épületmozgás miatti törések, igy ezt a kritikus nagy kockázatot elvetettem.
És ahogy azt korábban említettem: nálam a külső és belső teherhordó főfalak 25 centiméteres ytong téglából készülnek majd.
Azért csak 25, mert ez a legnagyobb elérhető méret.
Ez is, ahogy a hőszigetelés is a gyártótól lesz közvetlenül megvéve, akinek a személyes konzultáció alatt feltettem a kérdést, hogy nagyobb vastagságban is készítenének falazóblokkot? A válasz az volt, hogy senkinek, max 25 cm...
Pedig ahogy a szigetelést is, ezt is nagy tömbkből vágják szét, tehát nem lenne olyan lehetetlen feladat.
A nálam tervezett közbenső födém magyar megfelelője pedig ytong födémpalló lesz. A gyár vezetősége a megbeszélésen a 15 cm vastagságot ajánlotta, én inkább a 20 cm melett voksolnék. A falköz/Fesztáv pl. a nappali felett 4,5 méter lesz.
A kinti páratartalom pedig 70 és 85 között váltakozó, esős időszakban 85-99 közt is lehet.
A hűtés (klíma) nappal folyamatos lesz, éjjel pedig ha szükséges.
A klíma szárít, az enthálpiás szellőzető pedig kintartja a pára nagyrészét. Vagy tévedek? A vasbeton fal a mostani, lakóparkos házban van.
Ha olyan technológiával építkeznék, mint a környéken lévő "igényesebbek", akkor lásd a fentebb írtakat, hát azzal tuti, hogy csak nagyot hibáznék. A legigényesebb itt kimerül abban, hogy a kis piros tégla helyett 7,5 cm-es(!) ytong téglával csinálják meg a pillérek között a vázkitöltő falakat.
"(kint a meleg pára, bent a hűvös, alacsonyabb páratartalom" Erről jut eszembe egy nagyon fontos részlet, amire be kell vallanom őszintén: nem tudok választ adni magamnak. Sikerült felvennem a kapcsolatot a Soudal céggel is. Aki behozza az európában megszokott termékeket, és bár csak cégeknek értékesít, de ezt meg tudom majd oldani. Na de a probléma a következő: A külső falon található nyílászárók RAL szalaggal való beépítése. Ezt a terméket is le tudják szállítani nekem, viszont ugye tudjuk, hogy a külső és a belső szalag normál esetben teljesen különböző céllal, különböző feladatot lát el. Ezt elfelejtettem megkérdezni tőlük, hogy itt hogyan is kellene helyesen alkalmazni. Szerinted hogyan? Én tanácstalan vagyok még.
Az enthalpiás szellőztető pedig szerencsére nem olyan drága. Találtam a panasonictól egy nagyon jó minőségű szellőztető gépet, elfogadható áron, csak a szellőztető gép ára kb. 380.000 ft. Alacsony teljesítményen 250, magas teljesítményen 350 m3 levegőt szállít óránként. Ezzel az óránként 0,5-ös levegő cserét biztosítani tudom.
Eddig egyetlen céget találtam itt kint, aki szellőztető rendszerrel foglalkozik az értékesítéstől a komplett kivitelezésig. Bár ez a banda elég elmebeteg. Több értelemben is. A swegon casa r7 -es gépét akarták betervezni (216 - 677 m³/h), és azt is mondták hogy az r5-ös kevés lenne (126 - 432 m³/h).
A komplett szerkezetre a teljes kivitelezéssel, az első úgymond rögtönzött árajánlatban ezt írták: 5 és 7 millió ft között várható az ár. Eszméletlen drága....a komplett szigetelés + nyílászárók is kevesebbe fognak kerülni ennél...
és hogy tisztább legyen a kép a tervezés alatti házról, beszúrok egy képet az alaprajzról
kútalapokba (és mindenbe, ami min 1m mélyen van és vasbeton) tegyél be padlófűtéscsövet.. hozd fel, és tekerd be a födémekbe is (ha monolit).. csak egy vízpumpa kell a szerkezet "hűtéséhez".
a vasbeton falat/tetőt mindenképpen min. árnyékolni kell, de a fő baj az, h maga a kinti levegő meleg és 99,9% páratartalmú (saját levedben fősz meg :). ha csak forró lenne de száraz, az sokkal élhetőbb = sivatag.
a hűtéstől fontosabb a párátlanítás!! akkor nem folyik a gatyádban az izzadság :)
ha csak szakaszosan hűtesz, akkor jobb a könnyűszerkezet (mert akkor a vasbeton falat nem kell visszahűtened, csak a bent lévő levegőt).. és lehet h olcsóbb is a vasbeton pillérváz+szendvicspanel falak megoldás, mint a teljes vasbeton fal +hőszigetelve. -- de lehet h ez már késő.
épitkezz olyan technológiával, mint a környéken lévő igényesebb új építkezések. azzal nem hibázhatsz.
nekem a luxusrészeket kivéve egész D-K ázsiának "befejezetlen építkezés" feelingje van :)
arra figyelj, h a téli magyar rendszerhez képest minden fordítva történik (kint a meleg pára, bent a hűvös, alacsonyabb páratartalom).
elfelejteném a drága entalpiát.. neked mindegy, h a rekupból kicsöpög a víz, vagy a kifújt levegő viszi ki.. megfordul a rekup értelme Ma.o.-hoz képest!! de az marad meg belőle, h bent felül kell elszívni a legmelegebbet.
vasbeton falra is megállnék max 10cm hősziggel.. azt a plusz pénzt költsd profibb/hatékonyabb párátlanítóra. vagy zöldlevelű bokrokra a lébeszívóknál, vagy nagyobb talajhőcserélőre
Ebben nagyobb részt egyet kell hogy értsek veled,, amit szintén tapasztalat útján mondok.
A haier márka minőségileg nem csúcs, de a garanciális ügyek intézése viszont kompenzálja a dolgokat.
Ebből kifolyólag voltak is kis apró nézeteltérések a családdal és köztem.
A jelenlegi háznak 2,5 éve volt a kulcsátadása, utána kerültek be az új haier split klímák.
Egészen pontosan: 1 darab a 5 kw-s nappaliba és három a hálószobába (1x3,5 és 2x2,5)
Ez alatt az idő alatt 1 db 2,5kw-os klíma kompresszora halt meg, és az 5 kw-os klímával voltak komoly problémák, viszont itt Thaiföldön szinte csak a Haier ad 5 év teljeskörű garanciát, így a garancia keretein belül gyorsan javítottak és cseréltek minden hibás alkatrészt, ingyenesen, ami nem egy elhanyagolható dolog.
Bár én többször említettem már a feleségemnek, hogy garancia idő önmagában nem fontos, hiába a hosszú garancia idő, ha az alatt szinte biztos, hogy javítva lesz szükség, inkább sokkal jobb az, ha nincsen szükség garanciális javításra...
Viszont ez mellett a beszerzési ár sem egy elhanyagolható részlet.
És a komolyabb, és nagyobb márkák, amíg ráadásul jóval kevesebb garanciális időt adnak itt Thaiföldön, 50 százalékkal vagy akár 2x-es áron adják a hasonló teljesítményű termékeiket, mint a Haier.
Röviden válaszolva: 1-1, mind a 2 szinten, a nappalikban (nappali lesz lent, és fent is) elhelyezett 7 kw-os klíma (ami nappal a szolár rendszerből kapja az áramot), és a geotermikus rendszerrel összekötött energiavisszanyerős szellőztető rendszer.
Tavaly májusban, amikor a családnak csak a fele tartózkodott ebben mostani (újépítésű) házban, amiben most élünk és a sütés/főzés is gázról ment, a klímáknak köszönhetően közel 1000 kw áramot fogyasztottak.
Most, hogy újra itt vagyunk, próbálom maximálisan lecsökkenteni az energia fogyasztást, de így is 400 kw energia fogy el egy hónapban.
A "leghidegebb" időszakban sikerült csak leszorítani 300 kw alá, de hamarosan újra itt van a forró időszak, és most a klímák szigorúan csak éjjel, az alvási időszakban mennek, és maximum 2 hálószobában...
És az elektromos áram ára itt sem olcsó, átszámítva körülbelül 45-50 ft kw-onként, főleg nem olcsó, ha a helyi fizetéseket is nézzük, ami 100 esetleg 150 ezer ft-nak megfelelő, havonta.
Itt, ahol élek a hőmérséklet különbség nem elenyésző. Ahogy ezt egy másik válaszomban már hosszabban kifejtettem. Itt, ahol élek az átlag hőmérséklet nem 25 fok, itt a "leghidegebb" hőmérsékletek egyike a 25 fok. És igen, az én terveim szerint az új házban a 25 fokos hőmérsékletet szeretném elérni tartósan, energiahatékonyan.
A teljes házhoz pedig beépítésre kerül egy energia visszanyerős, entálpiás szellőztető rendszer is, ami a kinti magas páratartalom miatt is szükséges és a friss levegő ellátás miatt, a kinti forróság ellenére. És a ritka alkalmaknál, amikor a külső hőmérséklet lecsökken 25 fokra, az esetben a bypass ág bekapcsolhat, és a friss levegő továbbra is biztosított lesz. Addig is a nappali/napfényes időben: a földszinten és az emeleten is a nappalikban elhelyezett 2 db 7 kw-os klíma gondoskodik vagy legalábbis próbál megfelelő hőmérsékletet elérni, amik természetesen napelemekről lesznek megtáplálva közben.
Csak az, hogy hány fok a hőmérséklet különbség van a külső és a belső levegő között az nem teljesen mérvadó. Láttam egy angol ember építkezését, ahol a falak a hőszigeteléssel már elkészültek, de a fehér homlokzati festés, ami fény és hővisszaverő hatású, az még nem, csak ezmiatt a fal külső hőmérsékletén 10 fokos eltérést mértek (50 és 40 fok) a fehér fal miatt/javára, amikor már festve is lett. És a korábbi hozzászólásaimból az is kiderül, hogy szinte az év 365 napjában van erre szükség, a hűtésre.
Ez egy teljesen új építkezés, annyira, hogy a tervező még ki sem adta a végső terveket. És kútalapokra, vagy ahhoz nagyban hasonló (a statikus terv még nincs készen) gerendarács alapot erőltet a tervező.
Mert itt Thaiföldön ez a "megszokott". Olyan, mint lemezalapozás, itt abszolút nem ismert.
És igen, látom az új tendenciát a hőszigetelés szükségességének elismerésére itt Thaiföldön, de ahogy az a te kérdésedben is szerepel, hogy csak hőszigetelésből áll majd a fal, hát egy új stílus kezd kibontakozni itt, vázas szerkezetű épületre, úgynevezett szendvicspanelekből az az pusztán csak hőszigetelésből építik meg a falakat. De ez engem nem igazán fogott meg.
Itt, ebben a házban, amiben most még élünk, a szinte már túlméretezett klímák ellenére is, például a 25 fokra hűtés éjjel is, szinte csak egy álom...
Ez is tesztelve lett. Ha a kinti hőmérséklet nagy ritkán kelően lecsökken (25-26 fokra), és a klíma szinte teljes tempón üzemel végig, akkor sikerül csak a hálószobában 25 vagy 26 fokot elérni éjjel(!), különben csak 27 fokig megy le a hőmérséklet a szobákban.
Például: nappal az alig 20 négyzetméteres nappaliban az 5,2 (Haier split) kw-os klíma, teljes tempóval, jó ha lehűt 28 fokos hőmérsékletre...
Biztosan sokat fog segíteni a hőszigetelés, legfőképpen ha a forró beton sugárzó érzeze elmarad, máris sokkal jobb lesz a komfort.
Egy barátom lakott zárószinti panelban anno, klíma mellett is elviselhetetlen volt a meleg ami sütött a plafonról.
Tavaly voltunk Vir szigeten, az ház a szokásos módon épült, szigeteltlen ferde betomfödém, hozzá ragasztva a cserép. Állítólag ez a sztenderd a nagy viharok miatt, de hogy szigetelni senkinek sem volt esze? Állandó klímázás mellett is mintha hősugárzó alatt lettünk volna...
Szóval nem baj az ha időnként eltérsz a helyi sztenderdtől, van létjogosultsága.
Itthoni tapasztalat hőszigetelt házaknál nyáron, hogy ugyan tényleg lassabban melegszik fel belül, aztán viszont lassabban is hűl le.Kellhet az aktív klímázás hozzá, mondjuk ez nálad nyilván nem téma, kb egész évben használod.
Ablak: ami fény(hő) az üvegen átjut, az már benn van, ez ellen nem sokat ért a tripla üveg, mindenképpen kívülről kell árnyékolni. És ez iszonyat sokat számít. Fa zsalugáter, redőny, zsaluzia,bambusz vagy vászonroló, előtet, bármi, de kívülről és akkor könnyebb az élet.
Az a dubaji passzívház egy könnyűszerkezetes építmény
Elek, még tíz év, és meg fogod érteni, hogy mi a faszt jelent az, hogy "rendszer". De ettől még sajnos nagyon-nagyon messze vagy.
Arról ne beszéljünk, hogy a hőszigeteléssel kapcsolatban az _egyik_ elvárás a hőszigetelő képesség. Van más is. (de most akkorát segítettem neked, hogy el sem hiszed)
Akarod meg kiforgatni a szót, vagy maradunk ennyiben ?
Thaiföld az egy szép nagy ország, és ebből adódóan a területén nem ugyanolyanok az éghajlati viszonyok mindenhol. A google térképen megnézve az északi és a déli pontja között 2 ezer kilométeres távolság van. Oké, hogy ez autós útvonal, nem légvonal, de akkor is látható, hogy nagy a távolság, nagy a terület, így az éghajlati eltérések is, az egyes részek között.
A hazai, nyári viszonyokkal pedig össze sem lehet hasonlítani azt ami itt van. Amit otthon nyári szezonnak nevezünk, az itt a téli szezonnak felel meg. Legalábbis abban a városban ahol élek, és építkezni fogok. Ezt azért is mondom, mert januárban voltunk egy 1 hónapos északi (Thaiföldi) körutazáson, ahol olyat tapasztaltam meg, amit ebben a városban soha nem fogok az életben. Volt egyetlen olyan hely, ahol éjszaka 12 fokra csökkent a hőmérséklet. Ez volt a lehidegebb.
És most, amikor írom ezt az üzenetet, (itteni idő szerint éjfél után ): a kinti hőmérséklet a teraszon 28,7, a páratartalom kint pedig 77%. A hűtetlen konyhánkban meg 31,3 van most...
Ezekből is látszik talán, hogy a hőszigetelés egyáltalán nem kidobott pénz.
És az összes adat ismeretében, és az én meglátásom szerint csak a vastag téglafal sem segít ezen a problémán.
Igen, szuperül megemlítik sok helyen, hogy milyen jó a vastag fal és a hőtároló tömeg, de az én esetemben a nappali napfény által túlfűtött vastag falak ez esetben is max. megpróbálnának az éjszakai hőfokra lehűlni, ami szintén túl magas.
Erre nagyon jó példa az a hely, ahol most lakunk. Magyar szóval talán lakóparknak nevezett helyen. Az épület komoly 10 centis betonfallal rendelkezik, és persze szigetelés nélkül. És sajnos ez itt a standard stílus. Komoly megfigyelések és tapasztalatok után mondom, hogy a klímának az esti bekapcsolás után a hálószobában közel 2-3 óra kell csak ahhoz is, hogy a klíma hideg levegőjével és a falból kiömlő forróságból végre vissza tudjon venni a tempóból, és a normál hűtési feladatát lássa el normális teljesítményen.
Nem, a 3 rétegű üvegezést sem csak hideg éghajlatra találták ki, hanem hogy a hőszigetelése megfelelő legyen.
Gondolj csak bele, a szigeteléseknek a célja általában az, hogy a meleg a meleg oldalon, a hideg pedig a hideg oldalon maradjon, amennyire az lehetséges. Ahogy gondolom nálad is nyáron a forróság kívül marad, ha jók az ablakok és a szigetelések.
A hőszigetelés fontosságára talán nagyon jó példa, Dubai első passzívháza. Ide másolom a külső főfalának rétegrendjét. (bocsánat, de angolul)
5.2 external wall Stratigraphy (inside to outside) gypsum plaster board 12,5mm U = 0,076 W/m2K (with red layer) U = 0,090 W/m2K (without red layer) stone wool within dry counter wall steel frame 75 mm stone wool (only for part of the building) 75 mm gypsum plaster board 15 mm stone wool within timber frame 200 mm gypsum plaster board 15 mm EIFS (EPS) 180 mm coating 7 mm
Abban maximálisan igazad van, hogy az árnyékolás nagyon fontos az én esetemben is.
De ez még külön történet, mivel a tervezés jelenlegi fázisában, ami még most is zajlik, mivel a tervező még nincsen teljesen készen a tervrajzokkal és a statikai számításokkal (2 hete várunk erre), úgy, hogy ami már megvan a tervrajzokból azt is én készítettem el és adtam át a tervezőnek, hogy ezzel dolgozzon tovább, mivel számára az ilyen tervezés teljesen új terület, ahogy az legtöbb tervezőnek itt Thaiföldön.
És az árnyékolási rész: egyelőre ez is egy probléma, mivel hogy normális minőségű külső árnyékoló rendszert még nem találtam itt, még kutatom az alternatív lehetőségeket, és hogy melyik használható.
Bocsáss meg nekem, és mindenki, hogy ilyen hosszúra sikerült ez az üzenetem, de így több fórumtag üzenetére is tudok válaszolni egy üzenetben, a tieddel egyszerre, és így aki elolvassa ezt a hosszú üzenetet is, talán tud valamilyen hasznos tanácsot adni az ügyben.
Nappal nagy átlagban a hőmérséklet 33 fok árnyékban (napon 37 felett), Éjjel meg 27, r"
Ebből sajnos nem lehet megtudni, hogy ő hány fokot szeretne tartani. Mert pl voltam olyan lakásban ahol a zasszony ragaszkodott a kb 19 fokhoz, mert az a menő hőmérséklet gazdagéknál. Én viszont tudok akár 25 fokban is fázni (egyszerű fizika), 27 foknál kapcsolok ventilátort, vagy klímát. Tehát ha odakinn a levegő a bentinél csak 5-7 fokkal melegebb, akkor egy fillért sem költenék hőszigetelésre.
Az pedig nem mérvadó, hogy a tűző napon hány fok van arrafelé. Mert aki úgy árnyékolja a házát KÍVÜLRŐL, hogy reggeltől estig egyetlen napsugár sem juthat be a lakásba, annál a közvetlen napsütés nem befolyásolhatja a lakás hőmérsékletét.
"habzó szájjal szőkenőztél: nem kell hálózni, hülyeség a pont-perem, nem kell rá cementréteg simitás, és az sem az előírt vastagságban.. stb"
Azt valóban állítottam, hogy a jó hőszigetelési értékhez valóban nem kell hálózni. És most is azt állítom.
Azt is állítottam, hogy hogy a jó hőszigetelési értékhez nem szükséges cementréteg simítás. És most is azt állítom.
És a nem éghető anyagú poilisztirol akkor sem ég, ha nincs rajta sem hálózás, sem cement kenés. Tehát aki az sugallja, hogy a hálózás+külső kenés akadályozza meg a tűz terjredését, és nem az éghetetlen polisztirol, az szerintem a kókler "hőszigetelő mesterek" bérence.
A perem ragasztással mindig is egyetértettem, tehát már megint hazudsz.
ha bármilyen szinten is a szakmában dolgoznál (vagy távolról képben lennél), akkor ilyet nem írsz le:
"tilos olyan hőszigetelő anyagot forgalomba hozni, ami nem tartalmaz tűzálló adalékot"
ennek a neve helyesen "égéskésleltető".
ha benzinbe áztatott faszénbe teszek tűzálló cementgolyó adalékot, akkor szerinted ez így ugye mehet fel a falra hőszigetelésnek anyukád szobaablaka alá?
