azaz merj tudni, kicsit másképp: merj a magad értelmére támaszkodni. Ez az eredetileg Horatiustól származó idézet arra biztat, hogy ne fogadjuk el szolgaian, amit mások mondanak.
ROSSZ pásztor ! isten házát a hitéletet templomot a kedvenc politikai iránya házává teszi :))) ez a tekintéllyel visszaélés ecete ! Tesség meggyóni mert bűn !
Wir werden die Welt verstehen, wenn wir uns selbst verstehen: Ein Gedicht über die Gabe der rigorosen Selbsterkundung.
„Bruchstücke des fortlaufenden Selbstgesprächs in mir“ hat Friedrich von Hardenberg die ‚romantischen Fragmente‘ genannt, die er 1798 unter dem Titel „Blütenstaub“ und mit dem Pseudonym Novalis in der Zeitschrift „Athenäum“ veröffentlichte.
Soliloquien, Selbstgespräche, oft redlich, nicht immer wahrhaftig geführt, haben bekanntlich eine lange literarische Tradition. Zur Systemkritik eignete sich die Gattung weniger. Genau das aber hatten Novalis und seine frühromantischen Mitstreiter im Sinn, wenn sie die Idee einer Diversität alles Individuellen vertraten.
Weitgespannt waren die Interessen des Dichters, die er in den wenigen Jahren seines kurzen, von Schicksalsschlägen und Krankheit gezeichneten Lebens mit atemberaubender Intensität verfolgte: Mathematik, Naturwissenschaften, Philosophie und nicht zuletzt Poesie und Poetik im Austausch mit den Schlegel-Brüdern, mit Tieck, Schelling und Fichte. Daneben war er engagiert praktisch tätig – der einzige Frühromantiker, der einem ‚bürgerlichen‘ Beruf nachging.
Der „geheimnisvolle Weg“ nach Innen sollte durch den „wirksamen Blick nach Außen“ ergänzt werden.
És ismerd meg a világot, amiben éppen téblábolsz. A kereskedelmi tévéktől meghülyített világot, a pozitivista tudomány-gyárak világát......
sapere aude!
Tarr Béla: az emberi méltóságról szól minden, amit csináltam
elbst im Tod hat August von Goethe keinen Vornamen. „Goethe filius“ steht auf seinem Grabstein auf dem protestantischen Friedhof in Rom mit dem von Bertel Thorvaldsen entworfenen Bronzemedaillon, „Goethe Sohn“. Darunter hat Goethe père den Bildhauer aus Dänemark schreiben lassen, dass sein Filius „patri antevertens“, „dem Vater vorauseilend“, vierzigjährig im Jahr 1830 starb. Im neunzehnten Jahrhundert wurde das Grab zum Wallfahrtsort, aber nicht etwa, weil hier ein Weimarer Beamter mit Talent zur Administration und erlesenem Stammbaum bestattet lag. Nein, es stand für die Verbindung des Dichters Goethe mit Rom, der Stadt, in der er, nach dem Zeugnis seiner „Römischen Elegien“, seine letzte Ruhe hatte finden wollen, „Cestius’ Mal vorbei“, auf dem Friedhof an der Cestius-Pyramide. Sein Sohn, der den Wunsch des Vaters eingelöst hatte, verfiel so noch als Toter dem Segensfluch seines Namens.
Eine „Ehrenrettung“ August von Goethes unternimmt der an der Universität Parma emeritierte Germanist Stephan Oswald mit seiner Biographie. Er rennt damit offene Türen ein, denn über Kinder berühmter oder berüchtigter Väter wurde nicht erst in jüngster Zeit viel Ehrenrettendes publiziert. Umso erstaunlicher ist, dass das für den Sohn des größten deutschen Dichters gerade nicht gilt. Die letzte Lebensbeschreibung Augusts, verfasst von Wilhelm Bode, erschien 1918; seither sind viele Einzelstudien, aber keine Gesamtbetrachtung zum Thema veröffentlicht worden. Oswald betritt also beinahe Neuland, und er tut es mit dem Selbstbewusstsein eines Restaurators, der mit ganzen Schichten abgelagerter und verkrusteter Vorurteile aufräumt.
parsifal hendrix mája nem ment tönkre az évtizedes piálástól, de a túlzásba vitt gyúrástól annál inkább
"A GOT és GPT értékének emelkedése hátterében – ritkább esetben – szív-ér rendszeri betegségek, fertőző betegségek vagy akár egy megerőltető testedzés is állhat. "
5 nap alatt 3 edzése volt. Pénteken volt a vérvétele -megdöbbentően rossz eredménnyel. Parsifalt nem izgatta. Péntek este és vasárnap délelőtt mégegy edzés. És a keddi vérvétel az bizony igen szar.
Lemezbemutató: Landfall - Laurie Anderson és a Kronos Quartet kiadványa
---------------------- ez aztán döfi!
Tristan Tzara elindult a falu széli kurta kocsma felé. A Cabaret Voltaire éjfélkor nyit ki, vagy nem. Ott DADA időszámítás van, ráadásul DADA I. DADA II. Picabia ráült a csacsira és elügetett Apolinnaire-hez. Bizony, akkor leszünk boldogak, ha évente 10 könyvesboltot nyitnak négyzetkilóméterenként.
Az elemi részecskék kavargásában a dadaista-szürrealista erők müködnek így ehhez különös adottsággal megvert kutatók kellenek.
kihajolni veszélyes -olvasható a vonat ablakainál (és olvasható valamelyik olasz költőnél is - Quasimodo? Ungaretti?......?)
hát még milyen veszélyes a Létfejtés!!!!!!!
senki nem tudja, de a Lét alapvető tulajdonsága, hogy nem hagyja magát megismerni. A Lét csele. Celebeket, politikusokat, újságírókat, médiaköcsögökötet szabadít a világra, hogy a dicső tömeg mégjobban megdicsőüljön, ostoba, szűklátókörű professzorokat
a föltárásra igyekvőkeket meg megőrjíti, öngyilkosságba kergeti hah!
A XX. század legfontosabb zsidó prófétája meg is énekelte ezt - és Hobo és Hobo
gondoljunk csak Hendrixre, Parkerre, József Attilára, Jim Morrisonra, Modiglianira, van Goghra, Hajnóczy Péterre, Bólya Péterre, Giordano Brunora..........
Wissenschafter enthüllen die umstrittene Wahrheit über die Tode der 12 Apostel!
Ars nova- a XX-XXI. század zenéje Fazil Say (1970) zongorázik 1. Igor Sztravinszkij: Tavaszi áldozat - Képek a pogány Oroszországból - a) A föld imádása, b) Az áldozat, 2. Fazil Say: a) Fekete föld, b) Yürüyen Kösk, c) Kumru Ballad
Kérdés viszont, hogy a modern festészet ide tartozik-e? Vagy a levelekhez? Levelek a szamoskériekhez? Festmények a szamosszegieknek?
No ezen is vitatkoznak a nagydobosi rabbiképzőtől az alexandriai üvöltő dervis főiskoláig.
A Vatikántól Tibetig, Jeruzsálemtól Borobpdurig vitatkoznak a teológusok, boncok, papok arról, hogy mi tartozik az ötödik és a hatodik evangéiumhoz (illetve, hogy egyáltalán léteznek-e?)
Bach az nyilvánvalóan létezik no és például Joh Zorn is
hogy Szamosszeg-e vagy Szamosksér -e az Szamos melletti Athén - ezt a vitát egy huszárvágással megoldották: Szamosszeg a Szamos melletti Jéna, Szamoskér pedig a Szamos melletti Weimar (nyilvánvaló, hogy Parsifal Hendrix a Szamosmelleti Goetherimbaud.
Közben lehet csodálni Joko Ono útját John Lennontól a Slayerig:
Jéna ma már egy jelentéktelen kisváros, de volt egy-két évtized, amikor egy filozófiai csúcspont volt Fichte, Hegel, Schelling na és persze Goethe, Schiller, Humboldt, a Schlegelek...... lehet, hogy manapság éppen Szamoskér az, köszönhetően a beáramló Kisújszállási pásztoroknak.
Gyuri bácsi olvasgatói tudják, hogy volt egyszer egy Vasárnap társaság.Most kiderül, hogy a hét más napjain is elfordultak:
Életének 95. évében elhunyt Gerszi Teréz, a Szépművészeti Múzeum Grafikai gyűjteményének egykori vezetője, a 16-17. századi németalföldi és német rajzművészet világszerte elismert, Széchenyi-díjas kutatója, számos katalógus és monográfia szerzője.
A Kerényi Károly tanítványaiból az 1930-as évek második felében létrejött „szombati társaság” leágazásaként a Szépművészeti Múzeum fiatal művészettörténészei alakították meg a „pénteki társaságot”. Mindkettő lelke Szilágyi János György (1918-2016) ókorkutató, művészettörténész, a múzeum Antik gyűjteményének vezetője volt. A férjekkel, feleségekkel, barátokkal, múzeumi kollégákkal és alkotótársakkal folyamatosan bővülő „pénteki társaság” alapítói közé tartozott Szilágyi mellett Gerszi Teréz, „Pipi”, aki az egyetemi tanulmányait követően, 1951-ben került a Szépművészeti Múzeumba, és általa kapcsolódott a körhöz Stoll Béla (1928-2011) irodalomtörténész, ekkor Gerszi Teréz férje. A harmadik alapító, Lajta Edit (1926-1970) művészettörténész mindössze öt évig dolgozhatott a múzeumban, politikai okokból ellehetetlenítették, 1956-ot követően az Akadémiai kiadónál működött szerkesztőként.
A szomorú ötvenes években a múzeum életébe szellemi pezsgést hozó társaság története feldolgozatlan, néhány epizód visszaemlékezésekből – például Szilágyiéból – még felidézhető. A „péntekiek” első generációja Gerszi Teréz halálával eltávozott, a csatlakozók közül sincsenek köztünk sokan. Talán még nem késő kérdezni azokat, akiket még kérdezni lehet…
