Jéna ma már egy jelentéktelen kisváros, de volt egy-két évtized, amikor egy filozófiai csúcspont volt Fichte, Hegel, Schelling na és persze Goethe, Schiller, Humboldt, a Schlegelek...... lehet, hogy manapság éppen Szamoskér az, köszönhetően a beáramló Kisújszállási pásztoroknak.
Gyuri bácsi olvasgatói tudják, hogy volt egyszer egy Vasárnap társaság.Most kiderül, hogy a hét más napjain is elfordultak:
Életének 95. évében elhunyt Gerszi Teréz, a Szépművészeti Múzeum Grafikai gyűjteményének egykori vezetője, a 16-17. századi németalföldi és német rajzművészet világszerte elismert, Széchenyi-díjas kutatója, számos katalógus és monográfia szerzője.
A Kerényi Károly tanítványaiból az 1930-as évek második felében létrejött „szombati társaság” leágazásaként a Szépművészeti Múzeum fiatal művészettörténészei alakították meg a „pénteki társaságot”. Mindkettő lelke Szilágyi János György (1918-2016) ókorkutató, művészettörténész, a múzeum Antik gyűjteményének vezetője volt. A férjekkel, feleségekkel, barátokkal, múzeumi kollégákkal és alkotótársakkal folyamatosan bővülő „pénteki társaság” alapítói közé tartozott Szilágyi mellett Gerszi Teréz, „Pipi”, aki az egyetemi tanulmányait követően, 1951-ben került a Szépművészeti Múzeumba, és általa kapcsolódott a körhöz Stoll Béla (1928-2011) irodalomtörténész, ekkor Gerszi Teréz férje. A harmadik alapító, Lajta Edit (1926-1970) művészettörténész mindössze öt évig dolgozhatott a múzeumban, politikai okokból ellehetetlenítették, 1956-ot követően az Akadémiai kiadónál működött szerkesztőként.
A szomorú ötvenes években a múzeum életébe szellemi pezsgést hozó társaság története feldolgozatlan, néhány epizód visszaemlékezésekből – például Szilágyiéból – még felidézhető. A „péntekiek” első generációja Gerszi Teréz halálával eltávozott, a csatlakozók közül sincsenek köztünk sokan. Talán még nem késő kérdezni azokat, akiket még kérdezni lehet…
Szkárosi nem rég halt meg. Parsifal Hendrix azt szerette volna, hogy ha a Zeneakadémia "kistermét" róla nevezik el. A "Kisterem" ugyanis egy olyan próba terem volt -kipróbálják, hogy 10 vagy 15 néző, hallgató, rokon, barát jön be egy előadásra. Modern komolyzene. Persze nem hallgattak rá, és a "Kistermet" elnevezték a XX. század egyik legjobb karmesteréről. Ez egyrészt ciki, mert egy olyan apró termet kapott az óriás amibe ki se tudja tárni vezénylésre isteni karjait, másrészt ciki, mert a Kisterem mindig a "modern" zene otthona volt, márpedig a világnagy karmesterkirálynak semmi köze nem volt a modern zenéhez. (DE hát a felesége fizetett a ZAKnak, így ő rendelte -nem a zenét, de a zenejátszás helyét.)Az emberi ostobaság végtelen. Egyetemista korában Parsifal gyakran felbukkant a kisteremben.
a kisújszállási pásztorok nyaranta Szamoskérre vándoroltak.Kis, alig 400 lakusú falvacska, de modern templom!Kb. 100 ülőhely. Parsifal Hendrixnek soha eszébe nem jutna Dubai vagy Katar, de Szamoskéren még az eladó házakat is megnézi. Nemrég látott egy emeletes, elég jól berendezett házat alig 20 millióért. Igazán pásztornak való vityilló a (magyar) világ végén.
Az ötödik evangéliumot az egyik legnagyobb pásztor írta - tudja ezt minden a zene útjára tévedt csecsszopó. De ki írta a hatodikat? Erről bizony senki nem hallott. Csak éppen Parsifal Hendrix. Fiatal korában rettenetes nagy hatással voltak rá az izmusok, a jazz, a jazzrock, a progrock. így nem csoda, hogy 30 évtizeddel később a hangköltészet szinte rázúdult. Szkárosi műsora az URH adón vált élete központi részévé. Először Szkárosi hangadó, majd hangköltészet. Elképesztő kreativitás, a pénztárgépek, a slágerlisták leköpése, ez volt az ő világa. És bő 10 év múltán kezdett ébredni benne a felismerés - a hatodik Evangélium születését látta-hallotta
a G-7 csucstalálkozó helyszinén világnézeti különböző sokféle emberek gyültek össze és ILLIK ilyenkor semleges körülményeket biztositani.A tanácslozás idejére. Később gondolom visszatették a keresztet
KÖTTER TAMÁS FacebookLétrehozták a múlt és jövő nélküli engedelmes fogyasztóállatot.HIRDETÉS
„Ha nem hiszel az igazi vallásban, akkor egy hamisban fogsz.
A g7-ek Münsterben tartott külügyi csúcstalálkozóján, a városháza díszterméből, ahol a küldöttek összegyűltek, eltávolították a közel ötszáz éve ott álló keresztet – eddig a hír.
De valójában, nem csak egy vallási kegytárgyat hanem egész Németországot távolították el egy új még az előzőknél is kegyetlenebb isten nélküli vallás, a totális woke ideológia nevében, amely arra készül, hogy minden kötődést és minden tekintélyt (nemzet, haza, vallás, család) megsemmisítsen, és létrehozza a maga szörnyszülött emberideálját, a múlt és jövő nélküli engedelmes »fogyasztóállatot«.
Ez a hazai baloldal által annyit emlegetett európaiság. Egy üres hősök és példaképek nélküli tér, amely már az ország elnevezést sem érdemli meg.
Kötődések nélkül, a múlt tisztelete nélkül, hogyan lehet jövőt építeni és megvédeni a jelent?!
Was verursacht den Zuschauerschwund der Theater? An mangelnder Innovation scheint es nicht zu liegen, doch zu viele neue Stücke bleiben Eintagsfliegen.
ie innovativ sind Deutschlands öffentliche Bühnen? Für die Kultursoziologie ist das eine schwierige, aber empirisch durchaus erforschbare Frage, die allerdings bisher noch nicht gestellt wurde. Maria Glasow und Thomas Heinze haben diese Lücke jetzt mit Daten der Theater- und Werkstatistiken des Deutschen Bühnenvereins schließen können. Ihr Fokus liegt exemplarisch auf den öffentlich finanzierten Bühnen Nordrhein-Westfalens, da hier der Besucherschwund im untersuchten Zeitraum von 1995 bis 2018 doppelt so hoch ausfiel wie im nationalen Durchschnitt. Die Autoren verbinden dieses „Krisensignal“ mit dem empirisch belegten Befund der Überalterung des Publikums: Verlieren die Theater Zuschauer, weil sie zu viel Altes zeigen und Neuem keine Chance geben?
Als Einlage in dem Exemplar von Martin Heideggers „Vorträgen und Aufsätzen“ im Nachlass der Kölner Realschullehrerin Eleonore Otte hat sich ein von Heidegger abgeschriebenes Gedicht von Gabriela Mistral gefunden.
Dass der Eros in Heideggers Leben und Schaffen eine maßgebliche Rolle gespielt hat, tritt nach und nach ins Bewusstsein auch derer, die in ihm bislang nur einen biederen alemannischen Provinzler sehen wollten. Spätestens mit der Veröffentlichung der Briefe an seine Frau Elfriede im Jahr 2005 („Mein liebes Seelchen“) wurde das publik. Hier erfuhr man durch die Briefe und die Herausgeberin auch von vielen Amouren Heideggers; von Amouren, die seine Frau schließlich in eine schwere Depression trieben. Andererseits hatte seine Frau während der Ehe ein Kind mit einem anderen Mann gezeugt, das Heidegger annahm. Ihm, nicht dem leiblichen Kind, vertraute er die Verwaltung seines Nachlasses an. Das veranlasste einige Interpreten, Heideggers Ehe als eine „offene“ zu charakterisieren. Diesem Adjektiv hätte Heidegger wohl nicht zugestimmt, er suchte seine Liebesbeziehungen vielmehr mit einem „notwendig für die Denk-Arbeit“ zu legitimieren und erklärte seiner Frau Elfriede mit Parmenides die Geburt neuer Erkenntnisse aus dem Geist der Erotik.
Liebes SRF, In einer Zeit in welcher man nicht weiss, ob man selbst oder die Welt den Verstand verliert, ist es Balsam für die Seele, dass es möglich ist eine Stunde lang ein unaufgeregtes, erhellendes Gespräch über Hegel zu verfolgen. Danke für eine Stunde geistiger Erholung.
1992 augusztusában a Tatán élő Csejkey Lászlo család tetőtéri szobája ablakának belsejében, az 5 milliméter vastag plexiüveg anyagszerkezetében képformáció alakult ki, amely ábrának a kontúrvonalait, eredetileg 1-2 milliméteres, világos ezüstszínű buborékok százai alkották. A későbbi évek folyamatán a buborékok megnagyobbodtak és mintegy 3-4 milliméter nagyságura növekedtek egyes területeken.
A „rajzolat” vonalai lassú változás folyamatát mutatják, hasonlóan, mint a kép alatt kialakult írásos üzenet változásai. A kép alatt—időközben megvastagodott kontúrvonalakkal az AKROPOLISZ (Fellegvár) szó olvasható .
A kép középpontjában tógába öltözött férfi felemelt bal kezében pecséttel ellátott papirusztekercset tart. Jobb kezében egy hosszú vándorbotot fog, amelynek felső végére—jelképes formában kígyó tekeredik A vándorbot a személynek elindulását és érkezését szimbolizálja, de a bot egyben a fenyítés és a büntetés jelképe is. A központi alaktól jobbra, a klasszikus görög időkre emlékeztető, bordás oszlop művészien kidolgozott oszlopfővel. Az oszloptól jobbra ÉLETFA
