"1db H2O molekula az nem egy nagyonpici vízcsepp ?"
Akkortól vízcsepp, amikor a véletlenül összeérő molekulák csoportokba tapadnak össze maguktól.
Azt nevezzük harmatponti hőmérsékletnek, ami felett ez a spontán összetapadás nem jöhet létre, mert harmatpontnál magasabb hőmérsékleten a h2O molekulák taszítják (ellökdösik) egymást.
(ebben a lökdősődésben valószínűleg közrejátszik a brown mozgás is)
Tehát amikor harmatpont alá csökken a hőmérséklet, akkor az addig egymást utáló/ellökdösőmolekulák közötti taszításból hirtelen vonzás lesz és akár milló molekulákból álló vízcseppekké tapadnak össze.
Ha a határt akarom definiálni, akkor szerintem már 2 db összetapadt h2O molekulát már lehet vízcseppnek nevezni :)
- a vízpára a levegőben oldott állapotban van, egymástól külön lebegő h2o molekulák, tulajdonképpen láthatatlan gáz.
- a köd viszont: icipici vízcseppek lebegnek a levegőben (ezért is láthatók pl a felhők).
Ha egy levegőben szálló icipici vízcsepp hozzáér valamihez, (pl pókháló vagy ködháló), hozzátapad. Később ehhez a mikroszkopikus vízcsepphez több társa is hozzátapadhat, ebből lesznek a szabad szemel is látható nagy vízcseppek.
A képen látható pókháló is ködhálóként működik, a jelenségnek semmi köze a párakicsapódáshoz.
Érdekesség: ugyanezen az elven működnek a konyhai elszívókban lévő zsírszűrők is.
Abszolút laikusként azt mondanám, hogy beépített hűtőrendszer esetében párazáró, hiszen felfogja a párát (a szálak közötti lyukakat most hagyjuk, oda kisebb pókokkal további hálókat készíttetünk).
Ha nincs hűtő, akkor meg páraáteresztő (ebben az esetben a kisebb pókokat visszaküldjük, mert mi magyarok majd szuverén megoldjuk a zárást).
De persze az is lehet, hogy pókfüggő, erre össze kellene hívni egy parlamenti vizsgálóbizottságot.
A páraáteresztő fólia működését a világ leg-párazárób anyagával (tömör fém) próbálod megérteni?
Már, hogy párazáróbb?
Nem, éppen azt próbáltam megértetni, hogy ahhoz, hogy egy anyag hidegebb legyen, mint a környezete, ahhoz nem kell belső hűtőberendezés - amit ugye te írtál egy posttal korábban.
Ami ráadásul jó hőtároló is, tehát pl a hajnali hideget elég sokáig tartani képes?
Micsoda? A fém jó hőtároló? WTF? Súlyos zavarok vannak nálad.
Inkább jó hővezető. A hajnali hideget csak addig tartja, amíg el nem kezd sütni a Nap. És nem azt mondom, hogy azonnal felmelegszik, viszont egy darabig még mindig hidegebb lesz, mint a környezete.
Nem mellesleg a hajnali hidegben is a lemez hidegebb, mint a környező levegő.
Vagyis körbeértünk.
Ezzel a kérdéssel nincs cáfolva/bizonyítva semmi.
Te mondtad én csak rákérdeztem. Neked kellene bizonyítani, hogy a hőmérséklet még télen is így változik.
A hazai lakásállomány többségét sajnos olyanok csinálják, akik nem értik páranyomást, a hőszigetelések működését, meg további alapvető fizikai jelenségeket sem értenek. Pl a mai napig általános gyakorlat a fali hőszigetelés pogácsás ragasztása. Ráadásul nem véletlenül, mert "arra légrésre szükség van a pára miatt" :)))))
Láttad a szövegben, hogy kádárkocka? Ugye láttad? Meg hogy stb.?
Úgy látom le kell betűznöm, hogy sz-i-g-e-t-e-l-e-t-l-e-n épületekről volt szó.
Amikor pedig a kádárkockák épültek, azt nem sejtették, hogy a pára több problémát okoz majd. Arról nem beszélve, hogy elég gyalázatos volt az építőanyag piac. Ebben az időszakban a pára bizony simán átment a szigeteletlen födémen. Ahogy ma is.
Tehát ne próbáld etalonként (bizonyírtékként) felhozni, hogy milyen sok házon milyen megoldás van alkalmazva. A "mink úgy szoktuk eztet csináni" kezdetű mondatok többnyire csak humor források (tisztelet az elenyésző kivételnek).
Most mi a f@szról beszélsz?
Viszont ismert fizikai törvényekre hivatkozást bármikor szívesen látok és bármiféle logikus/észszerű levezetést, ami nem sérti ezeket a törvényeket.
Nem hiszem, hogy itt bárki is küldetésének tekinti, hogy neked bármit elmagyarázzon, főleg, hogy válaszként elkezded terelni a vonalat más irányba, lásd egy pár sorral feljebb.
Pl az az állítás, hogy "egy kiváló páraáteresztésű anyag két oldala közötti páranyomás-különbség tartósan fennmaradhat" az ugyanúgy nem logikus állítás, mint "halászhálóval vizet merni" :)
Vagy a páraáteresztő fóliát szúnyoghálóhoz vagy kapus hálóhoz hasonlítani.
"Mink úgy szokjuk a családi házakat hőszigetelni, hogy az oldalfali hőszigetelés csak a verébdeszkáig (eresz aljáig) megy fel, födém hőszigetelést pedig csak a talpszelemenek közötti területre teszünk. Az oldalfali hőszigetelés és födém hőszigetelés között így teljesen hőszigeteletlen (csupasz) marad 40-60 m2 a házból, de ezzel mink nem foglalkozunk"
"egy nyitott kerti tárolóra szabadon beépített trapézlemeznek"
A páraáteresztő fólia működését a világ leg-párazárób anyagával (tömör fém) próbálod megérteni? Ami ráadásul jó hőtároló is, tehát pl a hajnali hideget elég sokáig tartani képes?
Inkább feszíts ki négy oszlop közé egy műanyag szúnyoghálót vagy egy pamut lepedőt és várd türelmesen a párakicsapódást rajta.
"És télen a külső hőmérséklet 2-3 másodpercenként változik?"
Ezzel a kérdéssel nincs cáfolva/bizonyítva semmi.
"most nézzük meg a hazai lakásállományt a gyakorlatban"
A hazai lakásállomány többségét sajnos olyanok csinálják, akik nem értik páranyomást, a hőszigetelések működését, meg további alapvető fizikai jelenségeket sem értenek. Pl a mai napig általános gyakorlat a fali hőszigetelés pogácsás ragasztása. Ráadásul nem véletlenül, mert "arra légrésre szükség van a pára miatt" :)))))
Tehát ne próbáld etalonként (bizonyírtékként) felhozni, hogy milyen sok házon milyen megoldás van alkalmazva. A "mink úgy szoktuk eztet csináni" kezdetű mondatok többnyire csak humor források (tisztelet az elenyésző kivételnek).
Viszont ismert fizikai törvényekre hivatkozást bármikor szívesen látok és bármiféle logikus/észszerű levezetést, ami nem sérti ezeket a törvényeket. Pl az az állítás, hogy "egy kiváló páraáteresztésű anyag két oldala közötti páranyomás-különbség tartósan fennmaradhat" az ugyanúgy nem logikus állítás, mint "halászhálóval vizet merni" :)
Egy közel nulla hőtároló képességű anyag a környezeténél csak úgy lehet hidegebb, ha hűtőberendezés van beleépítve. Minden más esetben felveszi a környezete hőmérsékletét.
Erről majd szólni kellene pl. egy nyitott kerti tárolóra szabadon beépített trapézlemeznek. Vagy a levegő nedvességtartalmának, hogy ne csapódjon le, mert nem illik.
Vékony fólia esetén kb két-három másodperc alatt, tehát a fólia nem marad hideg órákon át.
És télen a külső hőmérséklet 2-3 másodpercenként változik?
Azon túl, hogy maga a 2-3 sec is egyébként baromság.
Egy alulról (a lakás felől) jól hőszigetelt padlástér levegőjének hőmérséklete kb azonos a külső külvilág hőmérsékletével. Ha padlástér melegebb a külvilágnál, akkor szarul hőszigeteltük a födémet :)
Vitatja ezt bárki is?
De akkor most nézzük meg a hazai lakásállományt a gyakorlatban. Aztán, hogy ebből mekkora arány van megfelelő módon leszigetelve és mekkora nincs egyáltalán szigetelve. Sajnos utóbbiak vannak többségben, csupa kádárkocka stb. Ott aztán szökik a meleg a födémen, ahogy a pára is.
Ezzel már megint eltértél némileg a tárgytól, de muszáj vagy rágni a lábtörlőt.
Egy közel nulla hőtároló képességű anyag a környezeténél csak úgy lehet hidegebb, ha hűtőberendezés van beleépítve. Minden más esetben felveszi a környezete hőmérsékletét. Vékony fólia esetén kb két-három másodperc alatt, tehát a fólia nem marad hideg órákon át.
Egy alulról (a lakás felől) jól hőszigetelt padlástér levegőjének hőmérséklete kb azonos a külső külvilág hőmérsékletével. Ha padlástér melegebb a külvilágnál, akkor szarul hőszigeteltük a födémet :)
