Valamelyik korai hozzászólásban olvastam utalást a mű utószavára, amelynek a szerző A szegény csepűrágó dala címet adta. Látszik, hogy a könyvkiadók is behinek, mert nem tudok róla, hogy egy kötetben valaha is megjelent volna. Pedig az is kiderül belőle, hogy tulajdonképpen ez a főmű, a Gulliver-történet csupán a csalogató. A Gépvilág és egyéb elbeszélések kötetben lehet megtalálni - de annak sem mindegyik kiadásában. Sajnos, a mek-en lévő éppen nem ilyen. Felajánlottam nekik az elektronikus változatomat kiegészítésképpen, de választ nem kaptam. Ilyen előzmények után jobb híján elérhetővé tettem a http://belohin.freeweb.hu címen. Ajánlom mindenkinek, aki még netán nem jutott hozzá.
Én évek óta készültem rá, hogy végre elolvassam. Érdemes volt.
Amúgy mostanában több olyan dolgot is elolvastam, amit régen terveztem ill. ami tényleg jó. Érdekes tud lenni, ha egy regényt egy másik regény világából vizsgál az ember.
hello!
szerintem a kazo racionalisan kovetendo, erzelmileg betolthetetlen. igy lettunk csinalva. gulliver hasonlit mirank leginkabb, a megszokott behinsegek a termeszetesek szamara, es ebben erzi jol magat(!). raadasul a konyvben hinek es behinek kozott biologiai kulonbseg van, az agyban, ez adja ezt a teljesen mas felfogast. sajnos, most nincs idom kikeresni a pontos idezetet...
milyen kulfoldi nyelveken jelent meg? szerintetek hollandul letezik ?
Az Egyesült Államok területén több célpont ellen elkövetett terrorista támadás az egész szabad világ ellen, így Magyarország ellen is irányul, már csak azért is, mert az Egyesült Államok a NATO-n belül Magyarország katonai szövetségese – jelentette ki Orbán Viktor Berlinben, a magyar nagykövetség épületében tartott délutáni rendkívüli sajtóértekezletén.
Egyszer csak a kavargásból előlépett az egyik leghangosabb, és autómhoz ugorva, tajtékozva üvöltötte:
- Itt van az áruló! Ez hozta ránk a pusztulást!
És felém köpött, nem törődve vele, hogy kezem a sugárcső gombján pihent, mellyel minden pillanatban harcképtelenné tehettem. De a hinek meg nem értésétől félve, nem mertem használni a tömlőt.
Éktelen üvöltés kísérte a szavakat. Öklök emelkedtek rám.
- Üssétek le a lamikot! Le a kultúra és szeretet véres kezű pribékjével! - ordítozták, de nem mertek rám támadni.
Végre az egyik elkiáltotta magát:
- Mit haboztok? Egy lamiktól féltek? Egy lamikot életben hagyni annyi, mintha magunk törnénk össze késeinket!
A borzalom moraja volt a válasz. A szidalmak özöne röpködött felém:
- Te vagy, aki meggyaláztad a bötót!
- Te vagy, aki aláástad a ketnit!
- Te rontottad meg a gyermek bruhuját!
- Te vagy, aki beszennyezted a bikbamot!
- Te dúltad fel a békét!
A vezér pedig a hangulatot kihasználva, és mindenkit túlüvöltve bömbölte:
- Ő az, aki a kést a leggyalázatosabb dologra használta!
A tömeg felhördült. Egyetlen tajtékzó botránkozás volt a válasz. Az egyik ki is mondta:
- Evésre!
A megháborodottak fülrepesztő ordítozásban törtek ki. A szónok rekedten igyekezett túlharsogni a tömeget:
- Úgy van! Tudjátok, mit tesz ez a lamik a késsel? Eszik! Eszik! Meggyalázza a civilizációt! Mit haboztok hát?! Ez lesz az igazi buku! Utánam! Vaké!
Azzal felém futott, felugorva a hágcsóra, kezét rám emelte, villant a kés, nekem pedig csak a másodperc tört részével sikerült hamarabb megnyomni a sugárcső gombját.
A gáz üvöltve robbant elő. A behint labdaként söpörte le a hágcsóról. Ájultan terült el a földön.
A többiek, a látványtól végleg feldühödve, még pokolibb zsivajban ordították:
Egyszer láttam egy táncos Kazohiniát, aztán ama bizonyos tévéműsort - ezek óta nekem minden ilyesmi gyanús.
Teljesen félreértik és/vagy félremagyarázzák Szathmárit. A hinek világát negatív mellékízzel mutatják be, mint sivár, lélektelen falansztert - de hát hogyan is érzékeltethetnék a kazót, ha fogalmuk sincs róla? Szakmájuk műveléséhez eleve nélkülözhetetlen egy jó adag behinség.
Majd meséljetek, ez az újabb előadás milyenre sikeredett.
Nemrég emileztem egy japánnal aki eszpiből fordítja a művet. Aziránt érdeklődött, hogy a hin s behin szavak jelentenek-e valamit, utalnak-e valamire illetve a magyar változatban mi áll. Sajnos nem tudtam mit mondani, csak megadtam a magyar varit.
Lehet-e valaki hin a behinek között? Egy belohin státusnak már örülnék.
Egy tabor? Ketto! Egymas mellett egy-egy tabor a konaknak es a kemonoknak, aztan lehetne portyakat intezni egymas ellen, jol.
Szerintem teljesseggel kipu lenne. Estenkent a tuznel jokat bujpiffelni igy a buku elott..
Nyilvan sokunk - hin torzsasztaltarsaink - szemeben ez abszolute kazi lenne...
Na de hogy legyen ertelme a hozzaszolasnak, idezzunk Szathmarit:
"A letert valo harc fejleszti ki a fajokat.. De az ember nem a termeszet szeszelyei nyoman taplalkozik, mint az allatok, [...] hanem megteremtette az anyagi javak tudatos termeleset. Az allatoknak harcolniuk kell az elelemert, az embereknek bekesen kellene egyuttmukodniuk ugyane celert."
Vagyis:
"Nalunk a letert folyo harc helyett a letert valo beke lehet iranyelv."
"...egy, a technikai felkeszultsegunkkel es letszuksegletunkkel osszhangban allo kolostori eletet, a kazot is meg tudnank elni. Persze nem mindenki, csak a kivalasztottak [...] A habzoszajuakat rendszeresen elszallitanak egy szigetre, es ott felfegyverezve oket rendszeresen kiirtatnak veluk onmagukat."
23.05 Kazo
Film Szathmári Sándor íróról és főművéről, a Kazohiniáról
Zene: Molnár Szabolcs; Operatőr: Góczán Flórián; Rendezte: Papp Gábor Zsigmond
Szereplők: Széles Tamás, Helyey László, Lévay Viktória, Vallai Péter, Rajhona Ádám
Kazohinia furcsa ország: itt nincs pénz, nincs politika, nincs erőszak, de ugyanakkor érzelmek sincsenek. Lakói, a hinek gépiesen végzik a rájuk kirótt feladatokat. Tőlük elkülönítve élnek ellenfeleik, a behinek, akik szinte az őrültségig irracionálisak. A főhős -Gulliver - mindkét néptől irtózik, s nem veszi észre, hogy saját világunkat látja torzítva.
A filmben Kuczka Péter, Takács Ferenc és Máthé Árpád mesél Szathmári Sándor író és 1935-ben írott regényének kálváriájáról, miközben néhány fejezet megelevenedik.
(A Kazohinia 3 nyelven 9 kiadásban több mint félmillió példányban fogyott el világszerte.)
1. Jó, én nem kutattam a témát, azaz nem vagyok benne biztos, de úgy tudtam, hogy a második zsidótörvény hatálya alá esett Szathmári.
2. Persze, hogy vannak a behinben olyan hangok, melyek nincsenek a hinben, ez nyíltan benne van a könyvben, de alapvetően nem változott a nyelv logikus felépítése. Mondjuk mint az eszperantó és az idó... :-)
a behin nyelv nem különbözik a hintől, történeti okokból. De a speciálisan behin szavak nem követik a hin nyelv szabályait. Legalábbis a mássalhangzó-torlódást nem kerülik (ZereMBLe).
ezen kívül, szerintem biztosan nincs konkrét megfelelője a kemonnak vagy a konának. De az tűnik valószínűnek, hogy szembenálló nemzeteket jelentenek, nem pedig vallásokat.
A politikai irányzatokra talán a sárgafülű a példa, az egyes vallásokra pedig nemigen tér ki a történet, amennyire emlékszem
...de annyi bizonyos, hogy a gyerekeknek a skoróban több beratnu többfélét is oktatott, mielőtt jámborságra intették volna őket. Ezek lehettek a vallások szvsz.
Miből gondolod, hogy zsidó volt? Apai ágon hajdúnemesek voltak az ősei, anyjáról nekem annyi van, hogy patikuscsaládban nőtt fel. A politikai nézeteiről pedig az, hogy a keresztényszocialista eszméktől Szabó Dezsőig jutott, és bizony a harmincas évek elejéig kimondottan antiszemita volt. 35-től kezdett kommunista lenni, de 48-ra kiábrándult.
Az én forrásom Tófalvi Éva, aki az Eötvös József Alapítvány egyéves ösztöndíjával kutatta Szathmári munkásságát (a Szépirodalmi Kiadó 1991-es Hiába kiadásának utószavából vettem, amit írtam).
a Kazohinia megírásának idejére, és
Nem akarom, hogy bárki is enoáljon irántam, de természetesen egyáltalán nem értek egyet a könyv végén található fozofológusi értelmezéssel... Szerintem nem kazopárti a könyv, hanem a mértékvesztés ellen figyelmeztet..
Egyébként éppen mostanában készítem a kazohiniai szótárt, ilyet még nem láttam sehol az interneten. Ez a kedvenc könyvem - ezt már írtam tavaly ugyanitt -, olvastam 20-szor.
Szerintem a kona a kereszténység, a kemon meg a judaizmus. A paródia egyik célpontja éppen a könyv megírásának korára jellemző antiszemitizmus. (Egyébként Szathmári szintén zsidó.) Szathmári egy időben kommunista volt, de éppen a könyvből látszik, hogy nem lehetett a kommunizmus elvakult híve. Az egyetlen dolog, ami nagyon meglátszik a könyvből az, hogy Szathmári fanatikus eszperantista volt - még a behinek is a mesterségesen megteremtett, teljesen logikus nyelvet beszélik, talán ez az egyedüli dolog, melyben nincs különbség hinek és behinek között.
Ja, bocs, most látom, hogy di nem szólt itt hozzá, csaj jr, akkor esetleg drótlevélben megadhatom a címét. De talán a Bruno Kevius által kitettt változat is olvasható....
Igazad van, tényleg elsüllyedt egy kicsit ez a téma. Azóta én is költöztem néhányszor, az otthoni gépem éppen halott. Lehet, hogy meg a vonyón valahol megvan szöveges formában a di által feljavított változat, de esetleg tőle is elkérheted...
Most bukkantam erre a témára
(köszönet érte Ujlakinak)
és úgy látom, mintha elsűlyedt volna.
Vagy máshol tovább él?
És elkészült-e a Kazohinia javított változata
(Fidusz 0. hozzászólása szerint)?
