Fonyód után nyugat felé Bélatelep előtt. 19.33 mm eső esett eddig pár településsel nyugatabbra a fotó felvételének helyszínétől. Eljöttem Anyukámhoz XY. születésnapom alkalmából. Születtem július június 4.-én
WR360-asból tán' kettő maradt itt a háború után, amit a MÁV M322 (majd M30) sorozatként állományba vett. Ezekből merített ihletet a Ganz az egyiptomi tolatómozdony-pályázatra készült DHM1 mozdonyához. Persze oda a sima homlokhőtő nem volt elég, ezért kapott alagúthűtőt (ezért lett hosszabb a mozdony és került a vakforgattyú hátulra). szegény ember vízzel főz, mivel nem volt a Ganznak tisztességes nagydízele, így az MWM-féle 6×25/35-ös (600/perc) motor helyett lett bele XII Jv 17/24-es (1220/perc), ami az eredeti konstrukciót alaposan elbonyolította. Aztán ezt gyártotta a MÁV-nak M31-ként, iparra meg A23-ként. A feltámasztást szerintem leginkább a motorok nehezítenék meg, bár 12 VE 17/24-hez még tán tudna a Ganz-Motor alkatrészt szállítani. Egy Stage V remotorizáció ötletét meg szerintem mindenki eldobná, mint a tüzes vasat.
Azért annál még többet számít a menetrendszerűség.
Bár most már minden más hüjeség is fontos annyira.
Tegnap például ezen a vonaton próbált kioktatni a kalauz hogy hogyan induljak ha ő jelzést ad, meg Keszthelyen jött a pincérkülönítmény, hogy hogyan induljak meg fékezzek.
Péntek dél körül készültem elmenni, felvettem egy frissen mosott-vasalt világos tavaszi nadrágot, aztán amint kiléptem a teraszról, mintha egy vödör vízzel - vagy inkább kettő-hárommal - öntöttek volna végig... A nadrág ma ment vissza a tisztítóba...
Ha rám lenne bízva, akkor az új motor annyi plusz erővel rendelkezne, hogy a VV450/150 -es egység-sűrítőt alapjáraton is el bírja hajtani - mondjuk sztatikával.
Nem a sűrítőtől tartanék én a Zetor esetén, hanem hogy hogyan közlekedtetnék a célterületre őket az IC -k között..
A szódás lova nagyon erős. Komoly vonóereje van, el tudja húzni azt a nehéz kocsit. A teljesítménye viszont kicsi. Ha viszont sikerül tökön csúzlizni, akkor ugrásszerűen megnő a teljesítménye, a szódás nem győz futni a kocsi után...
Ez egy olyan jó levezetésnek sikerült a lóerőről.. ha ezt ifjú koromban hallottam volna, akkor nem hajhásztam volna annyira a lóerőket mint amennyire anno hajhásztam.
Az emmhuszonnyóc azért elég gyönge kempingbringa áám.. itt a kanizsai fűtőházban öt Szergejt mozgattak vele legfeljebb, hatot már nem mozdított meg - de az iparvasúti A26 -os!
Az kétezer tonnás kavics-szerelvényeket húzott ki a gyikányosi kavicsbánya rakodóvágányáról, és be is állította a kavicsbányai indulóvágányokra, ahonnan a nagyvasút Szergejekkel vitette el.
Az a kis vízibicikli egy nagy büszkesége lehetett a keletnémet iparnak.. és ámulatos önállóságokra képes volt. Volt neki olyan kiegészítő egysége, amit hideg reggeleken csak kézzel kellett kurblizni és az annyi bevitt energiával (meg egy benzinlámpával talán?) előmelegítette a hűtőrendszert.
scsabink mondta egy általad felrakott képre, hogy az még wermahtmozdony volt, pedig pont emmharmincegyesnek nézett ki.
Szerintem a háború után azt lekopírozni nem kellett jogdíjat fizetni, a képességei pedig elég sok mutatványt lehetővé tettek - pont a lassan arrébb mozgatás területén.
Amit a létszámról írsz, az csak lölő kérdése : első nekifutásra elég a mávos létszámot föltámasztani (mindegyiküket föl lehetne, az alkatrészeket lölőért ssimán legyártják) - második nekifutásra a Dunaferr föl is ajánlaná a sajátjait.. népgazdasági hasznosításra.
