"A kifogások ellenére általában elismerik, hogy a Swadesh-lista és a lexikostatisztika hasznos lehet a kezdeti alapfokú kutatásokban vagy olyan helyzetben, amikor a klasszikus összehasonlító módszerek vagy a belső rekonstruálás nem alkalmazható. Ez is volt egyébként Swadesh kiinduló ötlete.
Nem értesz hozzá!
Miért erőlködsz... ostoba módon bizonyítottad, hogy a Swadesh-lista valóban nem alkalmas a rokonság bizonyítására... !!!
Az 50% - az bizonyosen nem egyenlő a "bizonyított ténnyel"... !!!
Nem !--- A magyar finnugrisztika ezt soha nemfogadta el mint "A magyar nyelv alapszókincse!... Sőt azt mondja, hogy ez a lista nem is való a rokonság megállapítására.
Kifogások a Swadesh-lista alkalmazása ellen Kezdettől fogva vitatták a Swadesh-lista alkalmazását. A kifogások a következők:
Az alapszókincs nem minden kultúrában egyenlően mentes a változásoktól. Például egy olyan természeti tárgy, mint a Nap elnevezése, a vallási szókincshez tartozhat, mint Délkelet-Ázsiában, és ezért más nyelvből vették át. Másrészt egyes alapszókincshez tartozó szavak tabuvá válhatnak, és ezért egy szomszédos nyelvből vett szavakkal helyettesítik, a tiltást egyensúlyozandó. Az alapszókincs nem független a beszélők szocio-kulturális státuszától sem. Például a dravida nyelvek alapszókincsében viszonylag számos szanszkrit eredetű jövevényszó van, annál több, amennyivel műveltebb a beszélő.[7] Egyes szavak nem találhatók meg minden nyelvben, a természeti környezet, például az éghajlat jellegzetességei miatt.[6] Így például a hó és a jég szavak hiányoznak a trópusokon élő népek nyelvéből. A 207 szavas Swadesh-listában olyan szavak is vannak, amelyek kulturális okokból nem találhatók minden nyelvben. Ezért maga Swadesh korlátozta listáját 100 szóra. Egy bizonyos nyelv bizonyos szavának nem egy szó, hanem több szó, vagy éppenséggel egy vagy több rag felel meg, amelyek között választani kell, és ez kérdésessé teszi a nyelvek összehasonlításának eredményét.[8] Nagyon valószínűtlen, hogy a megtartási ráta azonos minden nyelv és minden időszak esetében.[6] A beszélők csoportjának elszigeteltsége, társadalmi összetartásuk foka, esetleg bizonyos vallási vagy irodalmi normák betartása különös körülményeket teremthetnek, amik miatt a megtartási ráta elég sokat változhat.[9] Erre egy európai példa az izlandi nyelvé. Ennek rendkívüli a stabilitása, ami részben ellentmond Swadesh módszerének, megkérdőjelezve egyetemességét. Az izlandi nyelv veszteségi rátája 4%, miközben a norvég nyelvé 20%, bár a két nyelv genetikailag nagyon közel áll egymáshoz.[10] A rokon szavak azonosítása kérdéses. Amikor nagy földrajztudományi területen elterjedő, több száz nagyon hiányosan és csak nem régóta ismert nyelvre alkalmazzák a lexikostatisztikát, lehetetlen, nyersanyag hiányában, megállapítani a hangeltolódások törvényeit. Ezért nagyon nehéz kiszűrni a jövevényszavakat. Következésképpen a valóban rokon, tehát tényleg párhuzamosan örökölt szavak azonosítása problematikus. A rokon szavak azonosítása általában véve is bizonytalan.[9] Nagyon különböző szavak lehetnek közös eredetűek, mint például a francia chef (elsődleges értelme fej) és az angol head fej: mindkettő a *kauput-, *kaput- protoindoeurópai szótőre megy vissza.[11][12] Ellenkezőleg, egymásra hasonlító szavak nem mindig közös eredetűek, például a latin dies és az angol day (mindkettő jelentése nap, mint időszak). A latin szó ugyanis a *dyḗws égbolt szóból fakad,[13] míg az angol a *dʰegʷh‑ égni tőből eredeztethető.[14] A felszíni hasonlóság másik példája a latin habere és a német haben birtokol: a habere a *gʰh₁bʰ- elvenni tőből,[15] a haben viszont a *keh₂p- megragadni tőből származik.[16]
Nem ismered a finnugrisztik álláspontját... beszélsz össze vissza!
Attól, hogy nem létezik a mondjuk pontosan 2419 db szóból álló, A magyar nyelv alapszókincse c. lista,
még a Swadesh-100-as szavai garantáltan ide tartoznak.
Ezért is kérdeztem rá: Ezek közül melyik nem alapszó??
Tehát az első 100 elemet tartalmazó lista létezik, tanulmányozható, ellenőrizhető, számolható és ezzel nem tudsz mit kezdeni a felvetésen óta. Csak a valóságtagadásba menekülsz (lásd 50%-50% hazugság).
"Ez a legnagyobb égésed. Ostoba módon bebizonyítottad hogy a Swadesh-150 - az 50% - Urali eredetű szótövek, mellett 50% - ban nem uráli eredetű szótöveket tartalmaznak. De UvL - még ezt sem érti... !!! - Ez az igazi égő!!!!"
Ezt a verbális pózolást már rengetegszer eljátszottad :-DD
Egyszerűen hazugság a fenti 50%-50% állításod!
A valós végeredmény (bárki bármikor ellenőrizheti):
"A Swadesh lista nem "A magyar nyelv alapszókincse"... amelyből ki kellene indulni a magyar nyelv nyelvrokonságának meghatározásához... azt nem is erre találták ki. Lehet ezt lobogtatni, csak aki ezt teszi, az bemutatja a teljes "ilkompetenciáját" a témában!"
* Senki nem állította, hogy akármelyik Swadesh = A magyar nyelv alapszókincse listával.
* Az előbb még elég lett volna az első 100 elem,
ezt bőven megkaptad a Swadesh-100-al meg 150-el.
* A Swadesh pont különböző nyelvek összehasonlítására találták ki.
* Nagy "nyelvészkedőként" -- esetleg -- megtanulhatnád helyesen leírni, hogy inkompetencia.
* Lobogtatás:
"A Swadesh-lista olyan mint egy gyorsteszt a PCR-vizsgálattal szemben, könnyebben használható, de több hibát ad.
Előszűrésnek és kiinduló tájékozódásnak jó, de második körben már specifikusabb vizsgálatokat kell alkalmazni."
Ez a legnagyobb égésed. Ostoba módon bebizonyítottad hogy a Swadesh-150 - az 50% - Urali eredetű szótövek, mellett 50% - ban nem uráli eredetű szótöveket tartalmaznak. De UvL - még ezt sem érti... !!! - Ez az igazi égő!!!! - A finnugrisztikusok ugyan is ezt az arányt 80 : 20 - ban szokták megadni... UVl - visznz leleplezte őket... hogy csak 50% : 50 %... igazán köszönjük... fel fogjuk használni!... miután az eredmény teljesen nyilvános!
A felsoroltak közül egyetlen egyik sem "A magyar nyelv alapszókincse"... hanem mindenféle ( a téma szempontjából ) teljességgel értelmezhetetlen vaklista. Semmi köze a támához. Ebből is látszik, hogy nemértesz egy árva kukkot sem az egészből. Valószínűleg azt sem érted, hogy mi is az "alapszókincs"...!!!... ezért hozol mindenféle érdektelen listákat.
Millen kár, hogy erre komoly finnugristák sem voltak képessek... akik pedig azt igérték hogy nekik meg van... én meg csak egy dilettáns vagyok... ha én összeállítom, de akkor minden finnugrista állását veszítené...!!!
Fejes: "Azt, hogy a nyelvek egy alapnyelvből származnak, az alapszókincshez tartozó szavakban megfigyelhető szabályos hangmegfelelésekből kiindulva mutatjuk ki.
Hogy mely szavak tartoznak az "alapszókincsbe" az abszolút triviális. Viszont az egyes szavak gyakorisága a használatban beszélőként különbözik, annak társadalmi pozíciója/műveltsége/földrajzi élőhelye, stb. függvényében. Ennek megfelelően nem létezhet semmiféle "100-as lista", DE az adott nyelvközösség tagjai individuális listáinak vannak közös részei, amelyek szintén nem "listázhatók", az előbbi okokból, viszont alkotói vizsgálhatók a Fejes megadta kritériumok szerint. Minek folyománya, hogy a tudomány a magyar nyelvet egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül úgy sorolja be, ahogy.
Aki ezt nem érti meg, az semmit nem ért -- no nem csak a nyelvtudományból, hanem a világból ...
"(A tudományt a legkisebb mértékben sem zavarja, hogy egy felkészületlen dilettáns kiröhögi az eredményeit.)
Gondolom egy kisfinnugrisztikus kiállást viszont elalélva fogad a finnugrisztika tudománya és llábait az égnek emelve adnak hálát, hogy megtevődött.
Mi... BCG.. k egyszerűen meglátjuk a hibákat és szóvátesszük... senki nem gondolja, hogy "bankot fog robbantani"... de a nyilvánvaló szélhámosságot, nem tudjuk szónélkül hagyni.
( GéKI - ugyan néhányszor "felhúzta hasonlókkal a FK... Lászlók bandáját"... de ŐK azért más színvonal mint az itteni "UBS" - "kisfinnugrisztikus (egyetértünk) szakkör"...!!!"
"Ez tömény trollkodás és személyeskedő sértegetés!
Majd a lesz érdemi hsz - ed akkor jelentkezz... !!!"
"Az sosem zavarja a finnugristákat, hogy a szavak egy nyelvben valamilyen rendszer szerint képezve vannak? Tehát egy távoli szó képzett alakjából nem származhat közvetleneül egy szó, mert azt felülírja a saját nyelvi képzés. Tehát maximum a szó tövet lehet rokonítani, ami asz ó ősi alakja."
