Minden, ami Oroszországgal kapcsolatos. Kávéházi stratégiai elemzések, amatőr történelmi tanulmányok, piaci gazdasági elemzések, személyes és személytelen élmények, zapadnyikok és szlavofilek. Posztszovjet térség, közelkülföld, lágy altest, ablak Európára, és a többi.
Hogyan fog reagálni a Kreml erre a súlyos „meglepetésre”.
A Kremlt némileg váratlan fordulat érte egy orosz delegáció kínai látogatása után. A kínaiak orosz belföldi áron akarnak orosz gázt vásárolni, a Kreml ebbe nem egyezik bele.
Ez a „bennfentes információ” a tárgyalások kudarcáról azonnal tükröződött a Gazprom részvények árfolyamában, amelyek május 16-tól 30-ig 158 rubelről 128 rubelre zuhantak a moszkvai tőzsdén, és az esés folytatódik.
Ugyanakkor a brent és az urál ára közötti különbség májusban jelentősen megnőtt, és valójában visszatért az urál árplafon kezdetén mért értékekhez. Az oroszok most érdekes helyzetben vannak, amikor a globális olajárak részben a kínai gazdaság növekedési ütemétől függnek, amely az első negyedévben nem felelt meg a várakozásoknak.
De van az éremnek egy másik oldala is: a kínai gazdaság fellendülésének mértéke attól függ, hogy a Kínába importált nyersanyagok árai mennyire lesznek alacsonyak a kínaiak számára. Egy olyan időszakban, amikor a kínai gazdasági vezetésnek a gazdasági növekedés ösztönzésére szó szerint minden jüan számít, jogosan szabhatnak feltételeket a Kremlnek: vagy olcsó gáz és viszonylag drága urálolaj (ami még mindig korrelál a brenttel), vagy semmiféle drága olaj.
A jövőben nehéz korrelációt találni a kínai GDP dinamikája és az OPEC+ azon szándéka között, hogy a termelés egy bizonyos szintjét fenntartsa. De az ilyen felméréseket azoknak kell elvégezniük, akik a globális olajpiacon és mindenekelőtt az ázsiai régióban meghatározzák az árakat.
Abból ítélve, hogy április 5. óta a brent nyersolaj ára 90 dollárról hordónként 77 dollárra esett - az OPEC+ csökkentett termelési szint fenntartására irányuló törekvését a főbb piaci szereplők úgy látták, hogy az nem felel meg a világgazdasági fellendülés kilátásainak.
Ezért a kínai gazdasági vezetésnek most minden adu ász a kezében van, hogy nagy árengedményt alkudjon ki a Kremlből a gázra, és mivel nincs hova máshova vinniük ezt a gázt, a kínaiak valószínűleg minimális árat tartalmazó hosszú távú megállapodással kötik magukhoz az oroszokat. Természetesen a kínai gazdasági vezetők ezeken a tárgyalásokon nem Ukrajnára gondolnak, hanem saját nemzeti érdekeiket követik.
Eközben a Gazprom bevételeinek csökkentése és ezzel párhuzamosan az erőforrások átirányítása a Kínába irányuló további gázvezetékek építésére azt jelenti, hogy az orosz kormány kevesebb forrást tud költeni az ukrajnai háborúra.
Ez kemény „meglepetés” a Kreml számára, hiszen a KNK-ba irányuló gázexport megduplázását remélték, és már számítottak erre a pénzre, most pedig az üzleti horizonton nehéz és megalázó gáztárgyalások vannak Pekinggel, amely esetleg jüanban kéri a gázért való fizetést, amit nem olyan könnyű utólag kivenni a KNK-ból."
A legújabb adatsorban azt vallotta a világbank, hogy6.5 trillion és a gazdaság 405-a rajtett, tehát összességében 9-10 trillion, az usakénak kb. harmada, azaz valószínűsíthető, hogy hamarosan nagyobb, mint Indiáé. Tehát az előrejelzések szerinti várható sorrend a közeljövőben: Kína, USA, Oroszország.
A GDP egy dolog. De ha 80% szolgáltatás, 10% szoftver fejlesztés, és a maradéknak is a fele mezőgazdaság, akkor baj van ha háborúzni kell. Úgy igazából, nem rongyos afgán parasztokat legyilkolni.
A sok belsőépítész és lakberendező nem pótolja a nehéz ipart.
Mostanság volt azért pici fejvakarás: hiszen az atlantista tudat abban a hitben élt, hogy az orosz GDP kisebb , mint az atlantistáké, - ezért következtetésképp simán lenyomják a háborúban az oroszokat.
Aztán kiderült, hogy kamatlábakkal nem lehet a fegyvereket megtölteni..
Most a valóság azt kopogtatja a tökfilkó atlantista fejekben, hogy ha nincs nyersanyag, nincs hozzá feldolgozó ipar, gyár, nincs hozzá motivált munkáskéz- akkor a hajára kenheti a tözsdeindexeken alapuló GDP -t - a szolgáltáson alapuló gazdaságot lenyomja a termelésen alapuló gazdaság.
Ami azonban a szolgáltató szektort illeti az az hogy a nem belföldön megtermelt külföldi árúk megvétele is kereskedelmi szolgáltatás ami az ország kitettségét növeli
Az nem jut el a GDP-tudatú hívők agyáig, hogy pl. Szingapúr vagy az Egyesült Arab Emirátusok esetén mitől ilyen magas a GDP, amikor ténylegesen termelés alig van az országban.
" mint minden tisztességes fejlett gazdaságban a szolgáltató szektor részaránya a GDP:ből.magasabb, mint a fejletlen, ilyen az orosz "
a technológia huzza inkább a termelést és igen mostmár ennek komoly jelentősége van mondjuk 100 évvel korábbhoz képest.
Ami azonban a szolgáltató szektort illeti az az hogy a nem belföldön megtermelt külföldi árúk megvétele is kereskedelmi szolgáltatás ami az ország kitettségét növeli.magyarán az növeli hogy nincs "semmilye".Igy az egyetlen bevételi forrás az adóztatás és ez köckázatos.nem emlitve a dollárt..szolgáltatás van a dollár mögött?esetleg az amerikai adófizetők,akiknek manapság hitelből megfinanszirozni egy egyetemet egy nagyon hosszu időre való eladosodást jelent.
Most is nagy termelő gazdaság volumeneben, de az igaz, hogy mint minden tisztességes fejlett gazdaságban a szolgáltató szektor részaránya a GDP:ből.magasabb, mint a fejletlen, ilyen az orosz is, gazdaságok esetében.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese szerint bővült a Kreml ellenségeinek listája, amelyen két kontinens tisztviselői, „a nyugati politikai elit gazemberei” szerepelnek. ígéretet tett arra, hogy Oroszország lebombázza a világ három leghatalmasabb országának fővárosát. Mindez azután történt, hogy hétfőn nem hadászati nukleáris fegyverek bevetését imitáló hadgyakorlatot rendelt el Vlagyimir Putyin orosz elnök.
de elmagyarázom külön neked.Famerika régen nagy termelőgazdaság volt,most meg a fogyasztás huzza a gazdaságot.namost az évtizedek alatt kihelyezték a termelőgazdaságot ami most a BRICS-be van.most pedig azt látjuk hogy jól összeveszik a BRICS-szel.
Tegyük azt is hozzá hogy az orosz 152 mm lőszer $400 az USA 155 mm pedig $6000
A krasnopol lézeres 152 mm lőszerből egy darab $15000, az USA excalibur (GPS) 155 mm pedig $100.000
És persze az Excalibur nem is működik mert a GPS-t zavarják, ellenben a Krasnopolt meg drónról vezetik célba nagy pontossággal.
Egyszerűen még a normál vásárlóérték paritásnál is nagyobb a különbség a fegyverek árában. És mint kiderült a harctéren az Orosz általában jobban teljesít.
hát igen azon szoktak nyekeregni a forumon hogy akkora a ruszki gazdaság mint olaszország.csak az nem jön akkor ki hogy hogy a fa.zba tud akkor mondjuk több tüzérségi lőszert gyártani mint az egész nyugat...
